Non-doktorok: a sürgősségi ellátásban helyük van

A hazai APN képzés a tervek szerint szeptemberben indul el, így jó esély van rá, hogy 2019-ben végeznek az első évfolyamok. Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke – aki az egyik kezdeményezője volt a képzés elindításának – szerint azonban a valódi kérdés az, hogy mire végeznek a hallgatók, megváltozik-e a magyar ellátói struktúra úgy, hogy szükség lesz az APN-ek készségeire. Ha nem, akkor – legalábbis a magyar társadalom szempontjából – ismét feleslegesen képeztünk ki olyan szakembereket, akiket külföldön tárt karokkal fogadnak majd egy olyan diplomával, amiért rajonganak szerte Európában és a világ legnagyobb részén.

Az orvosi tevékenység nagyon drága, ezzel szemben a non-doktorok számos feladatot vállalhatnak át az orvosoktól, akiknek így több idejük marad arra a munkára, amit valóban csak ők tudnak elvégezni. Az APN-ek számos olyan beavatkozást – köztük invazív beavatkozásokat, amelynek pontosan ismerik az indikációját, módszertanát, szövődményeit, azok elhárításának módját – el tudnak végezni, ami jelenleg itthon orvosi kompetencia. "És még az is lehet, hogy jobban, mint egy frissen végzett rezidens" – teszi hozzá az elnök. Ezek a szakemberek vizsgálnak, adatokat értékelnek, bizonyos szinten terápiát rendelnek el, értékeket mérnek, és irány-, csoport-, valamint ápolási szinten diagnózist állítanak fel, ami természetesen nem olyan mélységű, mint az orvosé, de egy adott szegmensben professzionális.

Egy olyan beteghez rendelt ellátási formában, mint például a team-munkára épülő sürgősség, nagyon sok és különböző szintű feladat van, ha nem a leosztott feladatszintekhez képzik a szakembereket, kevesen leszünk a betegellátáshoz – magyarázza az MSOTKE elnöke. Az APN képzés egyrészt életpálya lehetőség, a non-doktori ellátás a beteg számára biztonságosabb, az egész rendszert tekintve pedig gazdaságosabb.

A non-doktorok ugyanakkor nem helyettesítik az orvost és nem oldják meg az orvoshiányt – figyelmeztet Berényi Tamás. Ha azonban kialakul egy olyan ellátói szemlélet és struktúrára, ahol az APN-eknek helyük van, letisztulnak, koncentrálódnak az orvosi feladatok. Most is vannak olyan munkahelyek, ahol foglalkoztatnak az APN-ekhez hasonló, speciálisan és nagyon magasan képzett szakdolgozókat, ez most a klinika, vagy az osztály vezetőjén múlik, de ezeknek a kollégáknak a státusza most nem tisztázott.

Az orvostársadalom egy része nemtetszéssel fogadta az államtitkárság bejelentését az egyetemi mesterképzés elindításáról. Berényi szerint a tiltakozásnak több oka van: nem ismerik pontosan az APN fogalmát, azt viszont érzékelik, hogy változást jelent a számukra megszokott struktúrában. Másrészt a non-doktorok veszélyeztetik a megszokott hierarchiát, és ezáltal a paraszolvenciát, hiszen több ember jelenik meg ugyanazon feladat ellátáskor. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kollégák közül sokan a triázsápolók megjelenését is nagy felháborodással fogadták.

A négy éves alapképzésre építve, egyetemi mesterképzés keretében két éven át majdhogynem orvosi szintű farmakológiai, kórélettani ismeretekre tehetnek szert a hallgatók a szeptemberben induló, szakmaspecifikus képzésben – ígérte az államtitkárság. Berényi Tamás szerint a curriculum gyorsan elkészülhet, ahogyan a jogszabályi implementáció is hamar megtörténhet, hiszen szakpolitikai szándék is van rá. Zavart fog okozni viszont a kompetenciaszintek szakszerű és szükséges jelölése, mert ez az orvosi szakterületeken sem mindenütt van meg.