hirdetés
2024. november. 23., szombat - Kelemen, Klementina.
hirdetés
hirdetés

Gyermekbalesetek: „Négy év alatt minden gyerek befut a mi utcánkba”

A gyermekhalálozás a felére csökkent az elmúlt 15 évben Magyarországon, azonban még mindig kétszer annyi gyermek hal meg balesetben, mint onkohematológiai okok miatt. Pedig a baleseti halálok fele, az ebből eredő sérülések 80 százaléka megelőzhető lenne.

Az egyszerűen elkerülhető súlyos traumákra hívta fel a figyelmet a Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) azon a csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón, amelyen az is kiderült, hogy tavasz végén, nyár elején történik a legtöbb gyermekbaleset.

Míg 2000-ben 1567, addig 2016-ban 694 gyermek hunyt el különböző okok miatt a 0-19 éves korosztályban – foglalta össze a statisztikai adatokat dr. Kassai Tamás​, az Országos Traumatológiai Intézet Gyermektraumatológiai Osztályának vezető főorvosa, az Magyar Gyermeksebész Társaság - Magyar Traumatológiai Társaság közös Gyermektraumatológiai Szekciójának elnöke, hangsúlyozva, hogy az elmúlt 15 évben a gyermekkori halálozás Magyarországon a felére csökkent. Míg a számok szerint ebben a korcsoportban a perinatális halálozás vezeti a sort, amelyet a veleszületett fejlődési rendellenességek miatt elhunyt gyermekek követnek, 1–18 éves kor között már a baleset a vezető halálok. Míg „csupán” a gyermekek 18 százaléka hal meg onkohematológiai betegség következtében, 34 százalékuk balesetben veszíti el életét – súlyozta a számokat a főorvos, hozzátéve, hogy a WHO jelentése szerint ezeknek a halálozásoknak a fele, a baleseti sérüléseknek pedig 80 százaléka megelőzhető lenne.

Kevesebb, de még mindig sok

A gyermekhalálozási statisztikák látványos csökkenésnek egyik tényezője, hogy egyre kisebb a gyerekpopuláció Magyarországon, azonban Kassai doktor szerint az ellátás és a megelőzés is sokat javult. Példaként említette, hogy 2007–2010 között szignifikánsan kevesebb gyermek halt meg az utakon, amelynek okai között egyértelműen szerepel a biztonsági gyerekülések erre az időszakra tehető bevezetése. Ezt igazolja az is, hogy az egyéb okokra – ide sorolva mérgezéseket, a termikus traumát, fulladást, vagy az öngyilkosságot – visszavezető baleseti halálozások között nem volt tapasztalható hasonlóan nagyarányú visszaesés.

Évente 100–120 gyerek hal meg baleset következtében, azonban félmillióra tehető azoknak a száma, akiket kórházban látnak el balesetből eredő sérülés miatt, közülük 30 ezren biztosan kórházba kerülnek műtét, rögzítés, vagy megfigyelés miatt, 470 ezer gyermek pedig ambuláns ellátást kap. Mint Kassai Tamás fogalmazott, ez azt jelenti, hogy „négy év leforgása alatt minden gyerek befut a mi utcánkba”.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, elsőként a lakosság edukálására, hogy az emberek képesek legyenek felismerni, és ha lehet, elkerülni a veszélyt, tudjanak elsősegélyt nyújtani, segítséget hívni. A prevenció kiváló eszközei a biztonsági gyerekülések a kerékpárokon és az autókban, a bukósisak, a térd-, a csukló-, és a könyökvédő viselése, amikor az a tevékenyég során szükséges.

Az elmúlt időszakban duplájára emelkedett a végtag- és fejsérülések száma, amelyek többsége arra vezethető vissza, hogy nálunk is egyre elterjedtebb a trambulin – hívta fel a figyelmet a szakember, hozzátéve, hogy ezek az olcsó, nem teljesen biztonságos eszközök nem alkalmasak gyerekek szórakoztatására, nagy esély van arra, hogy használatuk közben megsérülnek. Mint mondta, brit gyermekorvosok már mozgalmat is indítottak azzal a céllal, hogy tiltsák be ezeket a trambulinokat.

Tűz, víz, áramütés

A súlyos balesetek következtében a gyermekek egész életükre kiható károsodást szenvedhetnek, vagy állapotuk csak többszöri műtéttel javítható – hangsúlyozta dr. Bene Ruzsena, az Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központ osztályvezető főorvosa. Akut égés miatt átlagosan 150 gyermeket vesznek fel évente a 2002 óta a Bethesda Gyermekkórházban működő centrumba, a betegszám stagnáló, égés miatt 40–50 gyermek szorul intenzíves ellátásra. Az égési sérülések között a leggyakoribb a forrázás, ami az esetek 60–70 százalékát teszik ki. Ezt követik a sorban a lángégés, a kontakt égés, az áram, illetve a vegyi anyagok okozta sérülések; a sort a napégés zárja.

A legtöbb gyermekkori égési baleset a háztartásban történik, az osztályra érkező betegek jellemzően 3 év alattiak, intenzív ellátást is ez a korosztály igényel leginkább. Míg ebben a korban az égések legtöbbször arra vezethetőek vissza, hogy a kisgyerekek nem ismerik fel a veszélyt, sem a menekülés lehetőségét, ezeknél az eseteknél sokszor nem zárható ki a szülői felelősség sem. Ilyenkor az osztály értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, a gyámhivatalt, és amennyiben a gyermek intenzívosztályos ellátásra is szorul, a rendőrségnek is jelentik az esetet.

Az égés mechanizmusa korfüggő: 3 év alatt jellemzően forrázástól sérülnek meg, vagy kontakt égést szenvednek a kicsik, a nagyobbaknál jellemzőbb a láng, vagy az egyéb okokra visszavezethető égés. Bene Ruzsena megemlítette még a magasfeszültséggel összefüggő nyári balesetek növekvő számát is, jelezve az álló vonat tetejére mászó, meggondolatlan fiatalok példáját, akik a magasfeszültségű vezeték érintése nélkül is súlyos, gyakran halállal vagy végtag-amputációval végződő égési sérülést szereznek. A gyermekkori égések gyakorisága szoros összefüggést mutat a család,a környezet rossz szociális- és gazdasági helyzetével – tette hozzá a főorvos.

Az akut gyógyítással nem zárul le a betegek ellátása, ugyanis a növekedés során húzóhegek alakulhatnak ki, amelyek akár mozgáskorlátozottságot okozhatnak, illetve korrigálni kell az esetleges esztétikai problémákat is. A rehabilitációt mentálhigiénés szakember is segíti, támogatva a gyermekek visszailleszkedését a családba, iskolába. Az égési centrum megalakulása óta – holland példa nyomán – saját fejlesztésű égés-prevenciós programot is indítottak – zárta a főorvos.

Most még heterogén a gyermek sürgősségi ellátás

Nem önálló, de fejlődésben lévő szakma a gyermeksürgősség, ám egy korábban elindított uniós projekt éppen azt a célt szolgálja, hogy a gyerek sürgősségi és baleseti sebészeti ellátást megfelelően pozícionálja – mondta a MedicalOnline-nak Velkey György, az MGYT elnöke. Ugyanakkor a gyermek sürgősség határterület is, hiszen átfedés mutatkozhat például a beleseti sebészettel, amelynek része a gyermekek ellátása. De összességében a gyerekspecialitásokra szakosodott, rendszer-specifikus gondolkodás kivívta a maga önállóságát.

A gyerekeket ma is ellátják az sbo-k, de különböző módon, más-más szakemberekkel, egy egységesen nem áttekinthető rendszerben. A gyermek baleseti sürgősséget – végtagtöréseket, sebeket – bárhol jó eséllyel, adekvátan el tudják látni, a traumatológusok és aneszteziológusok is képzettek a gyermekek ellátásában. A belgyógyászati sürgősségi eseteket viszont – legyen szó akár gyulladásokról, idegen test le-, vagy félrenyeléséről, vízbefulladásról, mérgezésről – sokkal inkább gyermek-specifikus ellátó helyen, gyerekellátáshoz kötött szakembereknek kell kezelniük – szögezte le Velkey György.

A gyermekek sürgősségi ellátását végző osztályokon kevéssé jellemző a túlzsúfoltság és a hosszú várakozási idő, igaz, a baleseti ellátásban előfordulhat, hogy egy-két órát várniuk kell a családoknak. A Bethesdában egyébként fut egy belső program, ami éppen a várakozási idő csökkentését célozza, ezzel valamennyit sikerült is lefaragni abból az időből, amit a gyermekek a kezelő előtt töltenek – fűzte hozzá az intézmény vezetőjeként Velkey.

Az interneten elérhető információknak köszönhetően nem jellemző az sem, hogy a szülők nem tudják eldönteni, hogy a kórházhoz, vagy az ügyelethez forduljanak a gyermek problémájával, igaz, gyermekorvosi ügyelet csak a nagyvárosokban és a fővárosban érhető el, az országos lefedettség nem biztosított – mondta az elnök. Hozzátette azonban azt is, hogy a párhuzamos rendszerek – mentő, gyerekmentő, kórházi ambulanciák, osztályok – között nem koordinált működés, sok az átfedés, így előfordul, hogy a szülő is inkább oda megy a gyerekkel, ahol kevesebbet kell várni, vagy kisebb a rendszer „ellenállása”.

Veszélyes tavak, folyók, medencék

Tavaly kiemelkedően sok tragédiával járó vízi baleset történt, az esetek száma meghaladta a húszat, pedig ezeknek az eseményeknek a 90 százaléka elkerülhető lenne. Eddig 25 ezer gyermeket látott el a Magyar Gyermekmentő Alapítvány, amely 13 évvel ezelőtt indította útjára azt az autóját, amellyel a legsúlyosabb esetekhez érkezik az orvosi segítség, immár egy évtizede a Balaton partján is – mutatkozott be a vízi baleseteket ismertetve dr. Gesztes Éva, a szervezet szakmai vezetője. A gyermekeket ért vízi balesetek egy része magánkertekben fordul elő, ahol medence, vagy kerti tó van. Bár a szülők jellemzően odafigyelnek a gyerekekre, ha együtt vannak velük medence körül, ám az óvatlan pillanatban a házból kisurranó kisgyerek fulladásos balesetet szenvednek. Hazánkban ugyanis nincs előírás arra, hogy ezeket a vízfelületeket elkerítsék vagy lefedjék. Vidéken a kútba, bányatóba esett gyerekekhez hívnak segítséget, de egyre gyakrabban érkezik riasztás strandokról, wellness-központokból, ahol a csúszdák és játékok is potenciális veszélyt jelenthetnek. Mint arra a szakember felhívta a figyelmet, a bokáig, vagy térdig érő vízbe is belefulladhatnak a gyermekek.

Gesztes Éva megemlítette azt is, hogy nyaranta egyre többet találkoznak autóba zárt, hőgutát szenvedő gyermekekkel, allergiás reakció esetén pedig még mindig a kalciumot választják megoldásként a szülők, holott ez nem a megfelelő orvosság, ilyenkor antihisztamint kell alkalmazni.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés