Transzplantáció: nem csak a mennyiség, a minőség is fontos
Nem csupán a transzplantációk számában teljesít jól Magyarország; a szakemberek szerint a szervátültetést követő túlélési időben sincs szégyenkeznivalónk.
Az ötezredik vesetranszplantációt egy 52 éves férfi betegen végezték el február 9-én a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján. Emblematikus eseménynek nevezte az operációt Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára azon a hétfői sajtótájékoztatón, ahol az operáció apropóján szakemberek tekintették át a hazai szervátültetéseket. A szakpolitikus – aki korábban maga is klinikusként dolgozott – azt hangsúlyozta, hogy a modern orvostudomány fejlődését mutatja, hogy ma már rutinmódszerré vált a szervtranszplantáció. Megemlítette, hogy Magyarország három szerv esetében – vese, máj és szív – ezüstérmes Európában az átültetések számát tekintve, ám hangsúlyozta azt is: ez nem verseny, hanem az emberek minőségi életért folytatott küzdelem.
A betegellátás tekintetében is magasabb színvonalat képviselnek azok az intézmények, ahol orvosképzés is folyik – folytatta az államtitkár, aki szerint ennek egyik oka, hogy a klinikákon rendelkezésre áll a gyógyításhoz szükséges humánerőforrás, valamint az a tudományos háttér, amely lehetővé teszi, hogy megfelelő választ adjunk a kor kihívásaira.
A Semmelweis Egyetemen végzik a legtöbb transzplantációt Magyarországon, ahol 2019-ben összesen 180 elhunyt donorból történt szervadományozás, szemben az egy évvel korábbi, 168 esettel – sorolta az adatokat Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója. Ötven hazai kórházból 252 potenciális donorról érkezett jelzés, agyhalottakból összesen 543 szervet távolítottak el. Tavaly az Eurotransplant nyolc tagállama között egyedül hazánkban növekedett az elhunyt donorok száma, a hét százalékos emelkedést úgy sekerült elérnünk, hogy másutt öt százalékkal kevesebb donort jelentettek.
A hazai intézményekből átlagosan 5 jelentés érkezett, a legaktívabb kórházból 27 donorjelentés futott be, ebből 24 volt a megvalósult donáció, a jelentési rendszer legaktívabb orvosa 15 donort jelentett 2019-ben – folytatta Mihály Sándor, és elmondta azt is, egy-egy szervátültetés során 100-120 ember összehangolt munkáját kell összehangolni. Tavaly 1077 esetben szállítottak szerveket a szárazföldön, 49 egyedi légi-, és 39 cargo szállítás történt magyar beteg részére. Az Eurotransplanton keresztül 61 vese, 25 máj, 13 szív és 7 tüdő érkezett az országba, a szervezeten belül a donorok 8,7 százaléka, míg a recipiensek 6,5 százaléka volt magyar.
A várólista-halálozási arány szervtípusonként változik, kettő és kilenc százalék között, ezek a hazai adatok megfelelnek a nemzetközi trendeknek. A legkevesebben a vesére várók közül hunynak el a transzplantációs várólistán. A leggyakrabban ez az új szívre várakozóknál fordul elő, hiszen a szívelégtelenek jelentős része akut, súlyos beteg – mondta lapunknak Mihály Sándor, aki megemlítette azt is, 612 új beteg került fel tavaly a várólistára.
Hazánkban tavaly összesen 440 szervátültetés történt, ebből 266 vesetranszplantáció, közte 30 élődonoros beavatkozás. Májátültetés 79, szívátültetés 72, kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés pedig öt valósult meg – sorolta a transzplantációs igazgató. Tüdőátültetést 18 betegnél végeztek az SE Mellkassebészeti Klinikáján közreműködésben az Országos Onkológiai Intézet (OOI) Mellkasi Központjával, amelynek igazgatója, Rényi-Vámos Ferenc a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy a tüdőtranszplantációs program a „legfiatalabb” idehaza, ám reméli, hogy a 2015-ben megkezdett tüdőátültetések számával is elérik egyszer az ötezrediket.
Rekordot döntött tavaly a szívátültetések száma: a 72 operációból nyolcat a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végeztek el , míg 64 beteg az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján kapott új szervet. Az intézmény igazgatója, az SE rektora, Merkely Béla azt is elmondta, ezzel az esetszámmal most is Európa második legtöbb szívátültetést végző klinikája a Városmajori, amely évek óta tartja ezt a pozíciót. Ugyancsak második a kontinens hasonló műtéteket végző 80 intézményének sorában az SE transzplantációs klinikája a 130 vese- és 80 májátültetéssel. Ugyanakkor arra törekszenek – folytatta a rektor – hogy Európa legerősebb transzplantációs központja legyen az egyetem, ahol jelenleg 3500 szervtranszplantáltat követnek, és ha szükséges, gyógyítanak.
A megyei kórházak és vidéki klinikák nagy szakértelemmel választják ki, és orientálják a transzplantációs centrumok felé a mintegy 200 ezer szívelégtelen beteg közül azokat, akiknél a gyógyszeres kezeléssel, vagy egyéb eszközös terápiával már nem tartható fenn a megfelelő egészségi állapot – mondta lapunknak Merkely Béla, aki elégedett azzal, hogy tavaly 100 új beteg került fel a szívtranszplantációs várólistára. Mintegy 700-800 páciens lehet az, akinél a szívátültetés reális terápiás modalitás, és a professzor tapasztalatai szerint az orvosok itthon is egyre inkább evidenciában tartják ennek lehetőségét. Úgy vélte, évente stabilan 80 szívátültetést is elvégezhetnének, ehhez azonban a transzplantációs eseménysor minden pontján javítanunk kell az eredményeken. Az SE rektoraként hozzátette még azt is, hogy az orvosképzés része a transzplantáció, a hallgatók a gyakorlatuk során a legmagasabb szintű technikákat és technológiákat ismerhetik meg, akár a belgyógyászati és gyógyszeres kezelés, akár a sebészeti beavatkozásokról legyen szó.
Nem sokkal az ezredik májátültetést követően az ötezredik sikeres veseátültetés is megtörtént klinikánkon – büszkélkedett eredményeikkel Kóbori László, a transzplantációs és sebészeti klinika igazgatója. Beszámolt arról is, hogy az ötezredik beültetéshez használt vese a donációt követően repülővel érkezett Magyarországra, majd mintegy 17 órás hideg ischaemiás idővel a műtőasztalhoz. A sebészek mintegy 30 perc alatt ültették be a szervet a recipiensbe, a beteg pedig szövődménymentesen, az operációt követő 12. napon gyógyultan hazatérhetett.
A transzplantációk egyre emelkedő száma mellett az utógondozás is lineárisan nagyobb terhet ró az ellátórendszerre, amit még rendezni kell – mondta a MedicalOnline-nak Kóbori László. A betegek több mint 90 százalékát a klinikán gondozzák a műtétet követően, ahol komoly utánkövetési rendszert alakítottak ki több diszciplína szakorvosainak bevonásával, hiszen a transzplantált pácienseknek jellemzően rendszerbetegségeik is vannak. Kérdésünkre, hogy milyenek a vese- és májtranszplantáltak rövid és hosszú távú túlélési mutatói, a professzor úgy reflektált, a 3-5 éves túlélés a vesebetegek esetében 85 százalékos, hasonló arányok ismertek mind az európai, mind az amerikai kontinensen. A májátültetésen átesett pácienseknél ugyanez az arány mintegy 90 százalék, mert bár maga az operáció bonyolultabb, mint a vese esetében, immunológiai problémák ennél a szervnél ritkábban fordulnak elő. A modern immunszupresszív kezelések, a 2-3, vagy adott esetben négy gyógyszer kombinációjából álló terápiák sokkal több, hosszú távon is sekeres transzplantációt biztosítanak a betegek számára – zárta Kóbori László.
