Erőteljesen befolyásolják egy ország versenyképességét a humán befektetések

Semmiféle gazdasági és fenntartható fejlődés nem képzelhető el testében, lelkében és szellemében ép, kiművelt emberfők nélkül – juthatott eszébe Mikola István, az első Orbán-kormány egészségügyi miniszterének örökérvényű mondata mindazoknak, akik meghallgatták a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XV. konferenciáján Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorának előadását, amelyben az egészségügy és a magyar gazdasági versenyképesség összefüggéseit vizsgálta.

Azok az országok lesznek sikeresek a világban, amelyek a tudásra és az emberre helyezik a hangsúlyt – vázolta fel a manapság tapasztalható változások legfontosabb jellemzőjét a közgazdász. – Ezzel a trenddel szemben Magyarországon a gazdaságpolitikai döntéshozók a siker kulcsát a gazdasági növekedés erőltetésében látják, amelynek érdekében gépekbe, eszközökbe és épületekbe pumpálják a pénzt, alacsony adókkal és más kedvezményekkel támogatva a globális cégek betelepülését az országba. Ugyan a versenyképesség valamelyest növelhető ezzel a módszerrel is, ugyanakkor végeredményként szennyezi a környezetet, és egészségtelen munkahelyeket teremt. A professzor szerint ezzel a stratégiával csapdahelyzetbe süpped az ország, mert úgy nő a GDP, hogy közben elmarad a minőségi fejlődés.

Azok az országok, amelyekben az egészségminőség és a tudás az érték, jobban teljesítenek a versenyképességi ranglistán – állapította meg az adatokból a közgazdász professzor, elsőként a születéskor várható élettartamot említve, amely az EU-n belül Magyarországon majdnem a legalacsonyabb. Ausztriát nemcsak GDP-ben, hanem a várható élettartamban – amely a Covid-pandémia nyomán tovább romlott hazánkban –, és a megelőzhető halálozások számában is be kellene hoznunk – mondta a közgazdász.

A boldog, megelégedett ember termelékenyebben dolgozik – hozta a következő mutatót Csath Magdolna. Míg hazánk ebben a mutatóban az 5-6 között ingadozik, addig a gazdasági versenyképességi ranglistán bennünket megelőző országokban, mint Ausztria, Norvégia, Dánia vagy Finnország, eléri a tízet.

Míg a 16-44 év közötti magyarok nagyjából ugyanolyan mértékben elégedettek egészségi állapotukkal, mint az uniós tagállamok polgárai, a szűkebb korcsoportokban már kiütköznek a különbségek – folytatta a szakaember. – Az első negatív kiingás a 46-64 év közöttiek körében mutatkozik meg, a nyugdíjasok tekintetében pedig ismét az utolsók között található Magyarország ebben az adatsorban. Ezzel szemben Svájcban vagy a Skandináv államokban a 65 év felettiek is úgy érzik, hogy jó az egészségi állapotuk. A várható élettartamra és az egészséggel való elégedettségre nagymértékben kihat az 1000 lakosra jutó orvosok és ápolók száma, amely – az OECD adatai szerint – ugyancsak messze elmarad a kívánatostól itthon.

Az ipari, gazdasági fejlettséggel összefüggésben meg kell még említeni a légszennyezettséget is, ebben a körben nemcsak a káros anyagokat kibocsátó üzemek számát, hanem a fűtési technikákat és a lakóépületek korszerűségét is figyelembe véve. Mindez ugyanis ugyancsak korrelál a korai halálozások számával. Magyarország ezen a listán is rossz pozícióban van, mert rendkívül erősen szennyezett a levegő, Budapest pedig a legszennyezettebb város az unióban.

A 6,5 százalékos GDP arányos egészségügyi költéssel Magyarország a középmezőnybe tartozik az EU-ban, ami sokkal alacsonyabb az európai átlagnál, de messze elmarad például a szomszédos Ausztria mögött is, ahol ugyanez az arány 10 százalék – mondta Csath Magdolna. Hozzátette, hogy az egészségügyi költésben 2010 és 2019 között az euróban egy főre jutó összeg mértékén sem sikerült túl sokat javítanunk – Ausztriához képest még rontottunk is – a 256 EUR/fő értékkel.

A GDP arányában a magyar kormány 2010 és 2019 között a gazdaság ösztönzésére fordította a legtöbb pénzt, az összes állami közkiadások sorában erre 8 százalékot költött 2019-ben, mindössze 4,5 százalékot az egészségügyre, alig több mint 4 százalékot oktatásra, és 3 százalékot rekreációra. Ezzel szemben a versenyképességi listákat vezető államokban az emberbe és a tudásba befektetett érték messze meghaladja a gazdaság direkt ösztönzésére fordított forrásokat, így a közgazdász szerint megállapítható, hogy egy-egy ország versenyképességet erőteljesebben befolyásolják a humán befektetések.

Csath Magdolna úgy véli, dinamikusabban léphetnénk előre a gazdasági teljesítményünk javításában, a válságoknak való ellenálló-képességünk növelésében nagy tudású hazai és külföldről hazahívott elkötelezett szakemberekkel, és azzal, ha nagyobb arányban költenénk egészségre és tudásbővítésre: a mennyiségi helyett a minőségi növekedésre kellene helyezni a hangsúlyt.

A gazdaság direkt ösztönzése a gazdasági elit erejét növeli, ezzel együtt nő a társadalmi egyenlőtlenség. Ezt tapasztalhatjuk idehaza is, ám a GDP adatok ezeket a különbségeket nem mutatják – fogalmazta meg Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász, az ELTE Társadalomtudományi Karának professzora az előadás kapcsán. Csath Magdolna úgy reflektált, ez a fajta egyenlőtlenség az EU egészére jellemző, amire ráerősített a pandémia, és megjegyezte azt is, hogy a regionális különbségek növekedése is árt a termelékenységnek.

A nyugat-európai országok a 2 alatti termékenységi ráta okozta népességfogyást és elöregedést a belső migráció fokozásával igyekeznek orvosolni, azaz a kevésbé sikeres tagállamokból csábítják el a jó szakembereket, gyengítve ezzel a keleti országok versenyképességét. Ma, amikor szinte bárki bárhol dolgozhat a világban, számítani kell arra, hogy a globális cégek elszívják a szakembereket onnan, ahol nem becsülik meg őket – hívta fel a figyelmet Csath Magdolna, hozzátéve, hogy mindezzel szemben csak a várható élettartam és az egészségben töltött életévek számának, valamint a társadalom megelégedettségének növelésével vehető fel a verseny.

Patrióta egészségipar: bővülő oltóanyaggyár, kevesebb klinikai vizsgálat, további államosítás

Az önellátási képesség növelése és a kapacitásfejlesztés áll az államilag támogatott egészségipari beruházások középpontjában – mondta előadásában Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa, aki beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Oltóanyaggyár koncepciója kiegészült a Nemzeti Koronavírus Oltóanyaggyár terveivel. Utóbbi feladata, hogy évente 8-10 millió magyar fejlesztésű Covid-vakcinát gyártson, míg az előbbiben szélesebb spektrumon állítanak majd elő húszmillió, különböző technológiával készülő oltóanyagot. A két beruházás párhuzamosan valósul meg, a Nemzeti Oltóanyaggyárban 2024-ben indulhat el a munka, míg a Covid-vakcina üzemet – amelynek szeptember 5-én rakták le az alapkövét – 2022 végén, 2023 elején adják majd át.

Az egészségipar a leginnovatívabb iparágak egyike, amit a miniszteri biztos szerint az is igazol, hogy a startuppok hat százaléka ebben a szegmensben működik. Idehaza több tényező is indokolta az ágazat kiemelt fejlesztését. Idehaza együttesen van jelen az innováció és a tradíció – például a gyógyszer- és az orvosi eszköziparban – rendelkezésre áll a magasan képzett munkaerő. Robbanásszerűen fejlődik a tudomány, és egyre bővül a fizetőképes kereslet is.

A fejlesztés iránti igény a társadalom részéről is megjelent: egy korábbi vizsgálat szerint a lakosság 76 százalékának véleménye, hogy a technológiai fejlődés javít az egészségügyi ellátáson, túlnyomó részük a lakóhely közeli ellátást preferálja, és a többség digitálisan szeretné megkapni a leleteit. A lakosság egyre tájékozottabb, diagnózist és sok esetben – vitatható módon – gyógymódot is keres az interneten. Némi elmaradás csupán a nemzeti egészségügyi adatvagyon kihasználásában talált a miniszteri biztos, ám úgy vélte, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér mind szélesebb körű használata megnyitja az utat az előtt,  hogy elemzésre, döntéstámogatásra is használhassuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél felhalmozódó adatokat.

Csökken a klinikai vizsgálatok száma, aminek az az oka, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény másodállásokkal kapcsolatos szabályozását az intézmények nem tudják értelmezni – emelte ki Lengyel Györgyi az ITM két évvel ezelőtt létrehozott kilenc munkacsoportjai közül a klinikai vizsgálatok területét, amelyet végül az Emberi Erőforrások Minisztériuma vitt tovább. Évente 300 új study indul, amelyek keretében 20 ezer beteg jut a szponzorokon keresztül innovatív terápiához, ezért a most tapasztalható problémákat mielőbb orvosolni kell.

Az ITM stratégiaalkotási feladatainak támogatására, mentoráló és koordinációs szerepkörrel hozták létre tavaly augusztusban az Egészségipari Innovációs Központ (EGINOK) Nonprofit Kft-t, amelynek ügyvezetője az a Németh László, aki 2015-18-ig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója, majd a Szegedi Tudományegyetem klinikai központjának vezetője volt.

A pandémia megjelenésével olyan újabb célok sorakoztak fel az egészségipari stratégiában, mint a termelési értékláncok rövidítése, az egészségipari munkahelyek megőrzése, a gyártási kapacitások növelése, amelynek nyomán hazai termékekkel váltanák ki a kínai importot, akár exportképes mennyiséget is termelve ezekből. Ugyancsak a koronavírus-járvány tette hangsúlyosabbá az állam szerepét az ellátásbiztonság garantálásában, így meg kell vizsgálni, melyek azok a cégek, ahol szóba kerülhet az államosítás, vagy legalább az, hogy az állam mértékadó tulajdonrészt szerezzen. Mint Lengyel Györgyi fogalmazott: patrióta egészségipar kialakításán dolgoznak.

A koronavírus-járvány hatása az onkológiában és a szülészetben

Három ráktípus, a tüdő-, az emlő- és a kolorektális daganatok incidenciáját vizsgálta az a kutatás, amely a járványt megelőző tendenciákat hasonlította össze az elmúlt 5 negyedévben tapasztaltakkal. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján megállapítható volt, hogy a két szűréssel érintett daganattípus esetében a diagnosztizált esetek száma jelentősen csökkent, a tüdőrák esetében pedig 15 százalékos visszaesést tapasztaltak 2020. II. negyedévében, majd a 3. hullámban ismét tartósan alacsony szintre zuhantak az esetszámok. Mint arról Elek Péter, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa beszámolt, a pandémia uralta, összesen 5 negyedév alatt mintegy 5000 fel nem ismert beteget veszíthettünk el.

Ugyancsak visszaesést figyeltek meg a műtétek számában, ráadásul nagyobb arányban, mint azt a diagnózisok esetében tapasztalták. Az okok között szerepelhet, hogy szűkült az egészségügyi ellátórendszer kínálati oldala, időlegesen felfüggesztették a szervezett szűréseket, de a kapacitások átszervezése is késleltethette a diagnózisok és a kezelések számát, és a betegeket is távol tartotta az ellátórendszertől a Covid-fertőzéstől való félelem. A felismert daganatos incidencia mindhárom daganattípusnál az idősebbek körében csökkent nagyobb mértékben, és különbséget detektáltak járási szinten is: a gazdagabb területeken kisebb volt a visszaesés.

A felismert daganatok és beavatkozások száma egyaránt visszaesett, a betegek egy része rejtve marad – foglalta össze a szakember, javaslatként megfogalmazva, hogy érdemes lenne célzott intézkedésekkel felkutatni a fel nem fedezett eseteket, és felfuttatni a szűréseket, hogy a késői megbetegedéseket és azok ellátásának magasabb költségeit elkerülhessük.

Évtizedes trendet tört meg a pandémia a császármetszések számát tekintve, ahol ugyancsak csökkenést tapasztaltak a koronavírus-járvány ideje alatt – foglalta össze egy másik kutatás eredményeit Szécsényi-Nagy Balázs, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. Magyarországon a NEAK-finanszírozott, császármetszéssel végződő szülések számában lineáris emelkedés volt tapasztalható 2010 és 2019 között: 32 százalékról 42 százalékra emelkedett ezek aránya kilenc év alatt, az Európai Unióban egyedülálló módon.  

2020-ban úgy kisebb kórházakban, mint a legmagasabb progresszivitási szintű ellátást biztosító ellátó helyeken egy százalékos visszaesést tapasztaltak a császármetszések számában, míg a közepes méretű intézményekben 2 százalékos volt a csökkenés.

Az okok feltárása érdekében – ezek lehetnek orvosi indikációk, személyes jellegű vagy rendszerszintű problémák, esetleg a hálapénz kivezetése – vizsgálni kell a 2021-es év adatait. Szeretnék górcső alá venni a magánellátást is, mert bár hivatalos adatok erről a szegmensről egyelőre nem állnak rendelkezésre, a tapasztalatok alapján úgy tűnik, ott a közellátásban mértnél is magasabb a császármetszések aránya. A WHO egyébként 15 százalékban állapította meg azt az arányt, amikor vélhetően indokolt a császármetszés a szülések alkalmával.