Júniusra akár véget is érhet a járvány a modellszámítások szerint

Gyógyszerek és oltóanyag híján is meg lehet állítani a koronavírus-járványt – ezt bizonyítják a hazai tapasztalatok. Erről Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai Osztályának vezetője beszélt a Convention Kft. videókonferenciáján, ahol azt is elmondta, azt ma már bizton állíthatjuk, hogy a szezonalitás nem jellemző Sars-CoV-2-re, így ezen az égövön továbbra is számolnunk kell a fertőzéssel, és jó néhány hónap, míg a világban csillapul a járvány. Ahhoz, hogy a Covid-19 hosszú időre eltűnjön, a lakosság 50-60 százalékának át kell esnie a megbetegedésen, ám a védettséget biztosító, megfelelő számú antitest csak azoknál alakul ki, akik kórházi ellátást igénylő, súlyos tünetekkel vészelik át a fertőzést. Az szerzett immunitásban ugyanis nemcsak ellenanyag-termelésnek, hanem celluláris, azaz a T-sejtekhez kötődő immunitásnak is szerepe van.

Az emberek félelme a koronavírustól minden eddigit felülír, pedig fertőzőképesség és halálozás tekintetében a Sars-Cov-2 középen helyezkedik el a vírusok „ranglistájában”, így például a H1N1-nél jóval alacsonyabb a halálozási rátája. Bár a Covid-19-et okozó vírus génszerkezete 75 százalékban hasonló a SARS-hoz, amely 2003-ban ütötte fel a fejét a világban,és ugyanúgy cseppfertőzéssel terjed, utóbbi mégsem okozott pandémiát. Szlávik János ezt az utazások számának exponenciális növekedésével magyarázta: míg 17 évvel ezelőtt csupán egymilliárd ember barangolt kontinensről kontinensre, 2020-ra ez a szám megnégyszereződött, így könnyedén terítette be a vírus az egyes földrészeket.

Bár Magyarországon sikerült elkerülni, hogy a súlyos esetek túlterheljék az egészségügyi ellátórendszert, és mára sok a gyógyult beteg, a nyájimmunitással nem számolhatunk, és a fertőzés ellen védő hatékony vakcina is csak őszre-télre készülhet el leghamarabb. Így addig a prevencióra, azaz a helyes kézhigiénére, a maszkviselésre, és a szociális távolságtartásra kell helyezni a hangsúlyt.

Nincs 100 százalékig megbízható teszt

A hazai estek esetek nagyobb részét a fővárosban detektálták, ami Szlávik János szerint egyértelműen az itt előforduló magasabb kontaktusszám eredménye. Az megyékben a zárt közösségi terjedés volt a jellemző, amit teszteléssel lehet kivédeni.

Azonban 100 százalékos érzékenységgel és pontossággal mérő vizsgálat egyelőre nincs, a laboratóriumokban a különböző tesztek kombinációjával igyekeznek javítani ezen. Erről már Bezzegh Attila, a SmartBioma Zrt. szakmai vezetője beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) online konferenciáján, azonban azt is hozzátette, bár a laboratóriumokban egyre közelebb jutnak az optimális variációhoz, hátráltatja a folyamatot, hogy a pandémia okozta sietség közepette sem a kutatóknak, sem a laborszakmának nincs lehetősége validálni a gyártók által hozott adatokat, így akár relevancia nélküli vizsgálatokat is végezhetnek.

Jelenleg a vírus okozta fertőzés kimutatására és igazolására öt módszer áll rendelkezésre – folytatta a szakember. A legmegbízhatóbb az orr- garat váladék elemzésével történő PCR vizsgálat, amellyel a vírus RNS-e mutatható ki. Előfordulhat azonban, hogy a minta annak ellenére negatív, hogy a Sars-Cov-2 jelen van a szervezetben, ez többnyire a nem megfelelő mintavételből ered. A PCR vizsgálat a fertőződés pillanatától kezdődően 10-14. napig képes igazolni a vírus jelenlétét a szervezetben.

Ugyancsak a garatból és orrból vett váladékminta az alapja az antigén kimutatására irányuló VTM vizsgálat, amely azonban kevésbé érzékeny, mint a PCR. Ujjbegy vércsepp a vizsgálati anyaga a SARS-CoV-2 elleni IgG és IgM kimutatására irányuló elemzésnek, amelyek közül az utóbbi jelenik meg hamarabb a szervezetben, a fertőződést követő 5-14. napon, és akár hónapokig is emelkedett marad. Alacsony prevalencia esetén azonban más betegségek jelenléte torzíthatja az eredményt, és sok fals pozitív diagnózis születhet. Mintegy 20 százalékos populáris szintű átfertőzöttségnél már ezek a tesztek is jó eredménnyel alkalmazhatóak.

A fertőződést követő 14-21. napon alkalmazható az IgG kimutatására irányuló immunoassay módszer, amely a vénás vérből mutatja ki, hogy a vizsgált személy Covid-19 beteg. A védettséget, azaz a megfelelő mennyiségű ellenanyagot a szervezetben csak az ötödik módszer, az IgG szint meghatározása igazolhatja – sorolta a szakember.  

A vírus januári izolálása után 1-2 hónappal számos antitestalapú gyorsteszt jelent meg a piacon, amelyek fejlesztése a 2003-as SARS-járvány idején indult el, ám a vírus kifulladásával ezek a folyamatok megtorpantak. Bár most óriási tempóra kapcsoltak a fejlesztők, ez egyben hátrányt is jelent, ugyanis úgy a kutatók, mint a hatóságok, engedtek a gyártást megelőző, szigorú ellenőrzésekből. Emellett a különböző termékek gyártása során és a logisztikában is voltak fennakadások, az egyes tesztekkel néhány hét alatt megszerzett tapasztalatok pedig nem vihetőek át más termékekre.

A pandémia a labordiagnosztikát is felkészületlenül érte, úgy szakmailag, mint a finanszírozás tekintetében, és a járvány rámutatott arra is, hogy olyan biztonsági rendszerek kialakítása szükséges a laboratóriumokban, amelyek védelmet biztosítanak az ott dolgozók számára a fertőzések ellen.  A szakmai vezető szerint az eddigi tapasztalatok összességében azt igazolták, hogy minden országban szükség van arra, hogy naprakészen rendelkezésre álljanak a meglevő pandémiás tervek.

Nincs igazolt terápia

Míg a Bezzegh Attila megemlítette azt is, hogy a SARS-fertőzésen átesett embereknél az IgG típusú, védettséget biztosító antitestek 17 év után is kimutathatóak, ami reményt adhat, hogy ez a Sars-Cov-2-nél is így lehet, Lakatos Botond, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet infektológus főorvosa a META konferenciáján arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány újra felüti a fejét, ha kevesen esnek át a fertőzésen. Bár reméljük, hogy a SARS-hoz hasonlóan a Sars-CoV-2 is eltűnik egyszer, de ettől még messze vagyunk.

A megküzdésben segíthet a korszerű infektológia is, és bár az intuitív orvosi gondolkodásra a jövőben is szükség lesz, itt is pillanatokon belül a mesterséges intelligencia, és a BIG DATA alapú egészségügyi ellátás veszi át a főszerepet.

A pandémia előretörése során valamennyi ország a rendelkezésére álló forrásokkal és saját kulturális hagyományainak jegyében, a különböző intézkedések kombinálásával próbált választ adni a veszélyhelyzetre, ám a prevencióban, a diagnosztikában, és a terápiában egyaránt felmerültek hiányosságok és ellentmondások.

Ugyancsak számos találgatás övezi, hogy mi okozza az eltérést a járvány lezajlásában a volt szocialista országok és a fejlett nyugati államok között. Lakatos Botond szerint ahogy eddig, úgy később sem lehet majd igazolni ebben a BCG oltás szerepét, és a tudományos világnak arra a felvetésre is választ kell majd adnia, hogy az MMR-vakcinának lehet-e köze a mérsékeltebb terjedéshez. Ugyancsak bizonyításra vár a D-vitamin antivirális hatása a Sars-CoV-2 esetében. Az esethalmozódások hátterében viszont megfigyelhető a környezetkárosító tényezők jelenléte, így a szakemberek összefüggést vélnek felfedezni krónikus légköri problémák és a Covid-19 között.

Igazolt terápia, törzskönyvezett gyógyszer Covid-betegek kezelésére egyelőre nincs – folytatta az infektológus, jelezve, világszerte jelentős eltérések vannak a kezelésben, uralhatatlan, kontroll nélküli információk jelentek meg, még magas impaktfaktorú tudományos lapok is ellenőrizetlen információkat közöltek. Az orvosok a legkülönfélébb készítményeket kombinálva igyekeznek megtalálni az eredményes terápiát, ami egyelőre világszerte evidencia nélkül működik.