Szigorúan ellenőrzött szolgáltatók: a holtakat is megetetik
Hat napig etetett és gyógyszerezett elhunyt, trehányul vezetett orvosi dokumentáció, illetményen felüli juttatással közel háromszorosára emelt fizetés – többek között ezekre is fény derült az ágazatban zajló ellenőrzések során, melyek tapasztalatairól a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán számoltak be Mátraházán.
A célunk ugyanaz, mint az ágazatban dolgozóké: jó magyar egészségügyet szeretnénk, ahol a beteg megkapja a befizetett járulékáért cserébe a szolgáltatást és elégedetten távozik – ezekkel a szavakkal foglalta össze az ágazatban zajló ellenőrzések kívánatos kimenetelét Urbán Zoltán rendőr dandártábornok, a Belügyminisztérium (BM) Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálatának vezetője. Jogszerűség, szakszerűség és hatékonyság – ezek állnak az ellenőrzések fókuszában, amelyek történhetnek előzetes és utólagos adatbekérésekkel, az informatikai rendszerekből történő adatlekérdezéssel, vagy optikai ellenőrzés formájában, amikor egy adott pillanatban vizsgálják az adott rendelést, osztályt. Tavaly jellemzően járóbeteg- és alapellátókat látogattak meg az ellenőrök, idén már komplex megyei ellenőrzéseket is terveznek.
Nem nyitnak be a rendelőkbe, nem zavarják meg a kezeléseket és nem veszik le az orvos névtábláját az ellenőrök – cáfolta sorra a korábbi sajtóértesüléseket a dandártábornok, és leszögezte, hogy a jelenléti ellenőrzéseket előre bejelentik, de legkésőbb a vizsgálat megkezdésekor tájékoztatják arról az intézményvezetőt.
Tavaly jellemzően az alap- és járóbeteg-ellátóknál gyűjtöttek információkat, idén komplex megyei vizsgálatokba kezdtek, meghatározott tematika mentén. A Bács-Kiskun megyei, OKFŐ fenntartású intézmények február-március folyamán átestek az átvilágításon, április-májusban Heves megye a soros. Az év hatodik és hetedik hónapját Fejér megyében töltik az ellenőrök, augusztusban és szeptemberben a Vas megyei, majd a következő két hónapban a Tolna megyei intézményeket veszik górcső alá.
Az átfogó ellenőrzések témái a betegközpontúság szem előtt tartásával:
- bejelentkezési rendszerek – biztosított-e a betegek hozzáférése az ellátásokhoz;
- betegtájékoztatás
- betegjogok
- túlzott várakozási idő okai
- személyzet munkahelyi jelenléte, munkavégzést szabályozó előírások betartása;
- gyógyszerelési és gyógyszerosztási szabályok;
- higiéniai minimumfeltételek;
- egynapos ellátások;
- konszignációs raktárak;
- patológiák.
Az nincs rendjén, hogy 14 órakor az egészségügyi személyzet fele van csak a munkahelyén, miközben a munkaszerződésében nem ez szerepel – szögezte le a főosztályvezető, magyarázva, hogy a felsorolt tematikák között miért prioritás az orvos- és betegjelenlét ellenőrzése. Utóbbira példát hozva elmondta, tapasztaltak olyan esetet, ahol a hat napja elhunyt betegnek minden nap elszámolták az étkeztetését, kiírták a gyógyszerét, de hasonlóan jártak el kórházból már hazaküldött páciens esetében is.
Az ellenőrzéseket a minisztérium szakmai háttérintézményeivel közösen folytatják, az ellenőrzési területek a belgyógyászatokra, szülészetekre, sebészetekre, neurológiákra, valamint a csecsemő és gyermekgyógyászati, kardiológiai, ortopédiai és a sürgősségi betegellátó osztályokra terjednek ki.
Kötelező végrehajtási utasításokat nem tesznek az ellenőrzött intézmények menedzsmentjének, legfeljebb akkor, ha arra a belügyminiszter vagy az egészségügyi államtitkár utasítást ad – hangsúlyozta Urbán Zoltán, hozzátéve, hogy a vizsgálatok nyomán feltárt problémák orvoslására, a hibás folyamatok kijavítására intézkedési javaslatokat fogalmazhatnak meg, amelyek megvalósításáról jelentést kérhetnek.
Betegágyszámolók
Betegágyakat számolnak, lázlapokat és zárójelentéseket ellenőriznek a BM Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálatának munkatársai, a „feltáró és segítő célú” ellenőrzések négy területre fókuszálnak, melyekről Szabó Tamás osztályvezető számolt be.
1: Betegjelenlét
A vizsgálat megkezdéséről nem értesítik az intézményt, arról csak az ellenőrzésfelügyeleti szolgálat vezetői tudnak, még a két fős ellenőrzési csoportot sem tájékoztatják előre, hogy az adott napon hol állnak munkába, mert azt akarják megtapasztalni, amit a betegek.
Munkaidőn túl, hétvégén, ünnep és munkaszüneti napokon folynak jellemzően a vizsgálódások, amelyek során megszámolják a szakszemélyzetet, a kórtermeket, az ágyakat, de még a beteget is, majd mindezt összevetik a vonatkozó dokumentációval, a medikai rendszerek adataival.
Összeszámolják a lázlapokat, és megnézik azokon utolsó bejegyzések dátumát, ellenőrzik, hogy elkészült-e az osztályról éppen távozó betegek zárójelentése, mert azért sok esetben egy későbbi időpontban rendelik vissza a pácienseket.
A betegélelmezés folyamatainak vizsgálata mellett ellenőrzik a dokumentációs fegyelmet is, amelyet a jövőben kiterjesztenek a műtéti dokumentumokra is – sorolta az osztályvezető, megjegyezve azt is, hogy a szakdolgozók sokkal pontosabban végzik az adminisztrációs feladatokat, mint az orvosok.
2: Orvosjelenlét
A tényleges munkahelyi jelenlét megállapítása munkaidőben történik, bár az ellenőrök gyakran ütköznek nehézségekbe, mert a kórházakban vezetett jelenléti ívek olvashatatlanok, tele vannak áthúzott, átjavított bejegyzésekkel.
Volt olyan ellenőrzés, ahol csupán a dolgozók fele volt a munkahelyén, a távollévők mindössze 48 százaléka tudta igazolni, hogy beteg, továbbképzésen vesz rész, vagy szabadságon van, két százalék pedig egyáltalán nem tudott elszámolni a hiányzással.
3: Egynapos sebészetek ellenőrzése
A vizsgálat során azt ellenőrzik, hogy volt-e elmaradt műtét a tervezett beavatkozások számhoz képest, vezetnek-e erről nyilvántartást, hogyan kezelik a műtéti előjegyzések változását abban az esetben, ha a műtétre előjegyzett beteg nem jelenik meg a kijelölt időpontban.
4. Konszignációs raktárak ellenőrzése
A nyilvántartást, a működtetés szabályozását, a megbízott személy kijelölését és a vele aláírt felelősségvállalási nyilatkozatot ellenőrzik.
Feltornázott fizetések, túltolt munkaórák
Rengeteg az illetményen felüli juttatás, a költségvetési felügyelők találkoztak ilyen módon 2,5 millió forinttal feltornázott orvosi fizetéssel – számolt be a kincstári ellenőrzések tapasztalatairól Gárdos Csaba. A Magyar Államkincstár (MÁK) költségvetési felügyeleti igazgatója megállapította azt is, hogy a kórházvezetők nem motiváltak az adósságcsökkentésben, amit adatokkal, tapasztalatokkal támasztott alá.
A költségvetésnek 6 milliárd forint többletkiadást jelentenek az eltérített fizetések az elmúlt két évben – derült ki a tavalyi bérvizsgálatok során, amikor 7550 orvos juttatásait vizsgálták az ellenőrök, és azt találták, hogy több mint kétezren a besorolási bér kétszerese felett kaptak fizetést.
A projektekben kifizetett többletjuttatások esetében gyakran hiányzott a teljesítésigazolás és más dokumentáció, de akadt olyan munkavállaló is, aki 9 helyen dolgozott egyszerre, másnak 1528 teljesített munkaórát igazoltak le egy hónapban – sorolta a példákat az igazgató, megjegyezve azt is, hogy sok az indokolatlan vezetői státusz a kórházakban, 12 féle jogcímen foglalkoztatnak különféle igazgatókat.
Egy-egy költségvetési felügyelő több egészségügyi szolgáltatónál van jelen, az idei évre ütemezett 30 ellenőrizendő intézmény mellé a napokban jelöltek ki még 14 kórházat, ahol szeptember 30-ág jelen lesznek a költségvetési felügyelők, akik a konszolidációs támogatások kontrollja, a pénz felhasználásának ellenőrzése mellett az előző évi dologi kiadásokat is felülvizsgálják.
