Készülnek a rendeletek az alapellátási törvényhez

A törvényhez kapcsolódó rendeletek közül a kollegiális vezetői rendszere vonatkozó rendelet tervezete beszélgetésünk idején már közigazgatási egyeztetés alatt áll. Mikor készülhet el végleges formában?

Már ősszel szeretnénk lebonyolítani a területi és a megyei kollegiális vezetők megválasztását, valamint az országos vezető kinevezését, ami az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) feladata lesz.

Miért pont ide delegálták a feladatot?

A háttérintézmények legutóbbi átszervezése nyomán az ÁEEK Alapellátási és Ellátás-szervezési Osztálya egyesítette azt az alapellátási módszertani központot, amely április 1-jéig a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetben működött, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Alapellátási- és Ellátás-szervezési Főosztályát, amely a praxisnyilvántartási és kezelési feladatokat látta el.

Az egészségpolitika mit vár a kollegiális vezetői rendszertől?

Az ÁNTSZ korábbi szakfelügyeleti és szakirányítási intézményrendszerének átszervezése nyomán azt tapasztaltuk, hogy nincs, aki összefogja, segítse a háziorvosok munkáját. Így a kollégák esetenként nem rendelkeznek megfelelő információval a protokollok változásairól, vagy nem feltétlenül szereznek tudomást a rájuk vonatkozó jogszabály-módosításokról, holott számos olyan újdonság lehet, amely a mindennapi munkájukat érinti. A rendszer bevezetésével az átlagosan 55 praxis munkáját koordináló területi kollegiális vezető a rendszeres konzultációk alkalmával tájékoztatni tudja a háziorvosokat a változásokról, és így egységessé válhat a szakmai feladatellátás, ami jelenleg meglehetősen heterogén.

Hatósági feladatokat is ellát a kollegiális vezető?

Inkább támogatást nyújt, mint segítő személy, a szakmai munkában, vagy a dokumentációs feladatok elvégzésében; ha súlyos jogszabálysértést vagy szakmai hibát tapasztal, akkor az ÁEEK-n keresztül természetesen jelezni tudja a problémát. A hatósági felügyeleti feladatok ellátására most is megvan a megfelelő szervezet, nem szerettük volna, hogy ezek keveredjenek.

A területi, megyei és országos kollegiális vezető kinevezése 3 évre szól, tíz év orvosi, és öt év praxisban eltöltött gyakorlatot ír elő feltételként, valamint a jelölt nem lehet idősebb 65 évnél. Miért?

Ezt a passzust a közigazgatásra vonatkozó továbbfoglalkoztatási szabályok tették indokolttá, de azt is szeretnénk, ha a vezető aktívan dolgozna gyakorló háziorvosként.

Sok vitát váltott ki a háziorvosi törzskarton-rendszer bevezetése. Mikorra várható?

Fontos hangsúlyozni, hogy törzskarton eddig is volt, csak nem volt egységes. Hamarosan kihirdetik a vonatkozó rendeletet; a kollégák ősszel már a gyakorlatban is találkozhatnak az egységes betegkartonnal, amelyeknek kötelező adattartalmát jogszabályba foglaljuk. Ezen túlmenően készül egy útmutató is, ami ahhoz szükséges, hogy mindenki egységesen értelmezze, hogy mi a feladata, melyik elemet kinek kell feltöltenie, és honnan kerül be az érintett betegadat a rendszerbe. A mostanihoz képest egyszerűbbé is válik az adminisztráció, hiszen november 1-jével a háziorvosoknak is csatlakozniuk kell az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez, ahonnan a szakellátásban keletkező adatok – a kölcsönös adatfelhasználás értelmében – átemelhetőek lesznek a háziorvosi informatikai rendszerekbe, így nem kell a leletek tartalmát kézzel rögzíteni a kollégáknak. Miután a törzskarton rendszerhez informatikai fejlesztés is kapcsolódik, egy interface leírás összeállítását is tervezzük az alapellátási szoftverfejlesztők és forgalmazók számára. Minden, ezzel kapcsolatos információ elérhető lesz az ÁEEK honlapján is.

Szintén az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletekből derülhet ki a praxisközösségek felállításáról és működtetéséről szóló szabályozás terve. Ezt mikor ismerhetjük meg?

Folyamatban van az erre vonatkozó kormányrendeleti szintű szabályozás előkészítése, ennek megjelenése várhatóan az őszi időszakra csúszik át.

Nem lesz hátrányos helyzetben az a háziorvos, aki nem akar praxisközösséghez csatlakozni?

Ők is meg fogják találni a helyüket a rendszerben, de az elvárások ugyanazok lesznek mindenkivel szemben. Amellett, hogy uniós forrásokat biztosítottunk a praxisközösségek létrehozására, arra is dedikáltunk forrást, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a területek az országban, ahol esetleg több praxist összevonva el lehetne látni a betöltetlen körzeteket.

Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci-projekt) jó példája a praxisközösségi együttműködésnek, ám annak kidolgozói egyúttal azt is jelzik, hogy a jelenlegi, fejkvóta alapú finanszírozás nem kedvez a modellnek. Átszabnák a finanszírozást is?

Gyökeres változtatást nem tervezünk, ellenben a kártyapénz megtartása mellett felülvizsgáljuk és átdolgozzuk az indikátorrendszert annak érdekében, hogy dedikáltan, teljesítmény után díjazzuk azoknak a plusz feladatoknak az elvégzését, amelyek a szakpolitikai célok megvalósítását szolgálják. Az új indikátoroknak emellett a háziorvosi munka minőségének javulását kell eredményezniük.

Mennyi pénzt szánnak az új rendszerekre?

A kollegiális vezetői rendszer kialakítására és működtetésére évente egymilliárd, az indikátorrendszerre 4,8 milliárd áll rendelkezésre, mely összeg a 2018. évben tovább emelkedhet, ez a többlet az indikátorrendszer átdolgozását követően lenne biztosított a háziorvosi praxisok részére. Ezen felül a háziorvosok – ahogy tavaly, vagy idén júniustól – jövő márciustól is havonta 130 ezer forinttal kapnak többet az Egészségbiztosítási Alapból.

Tavaly meglehetősen erős volt azoknak a hangja, akik tiltakoztak az államtitkárság terve ellen, hogy feltételekhez kössék ennek a többletnek a kifizetését. Akkor meg is hátráltak. Jövőre bátrabbak lesznek?

Nincs még kiforrott koncepciónk, de szeretnénk differenciálni a kifizetésben. Elképzelésként felmerült, hogy ebből az összegből eszköztámogatást biztosítsunk, vagy emeljük a területi pótlékot ott, ahol nehezítettebb a feladatellátás. A nyár annak a jegyében fog eltelni, hogy ennek a részleteit kidolgozzuk, és januárra jogszabályokkal is alátámasszuk.

Régóta várják a több szakvizsgával is rendelkező háziorvosok, hogy használhassák képesítéseiket a praxisban. Erre vonatkozóan is készül szabályozás?

Első körben úgy látjuk, hogy erre a gyógyszerrendelés területén van lehetőség, a több szakvizsgával rendelkező kollégák itt tudnának komplexebb szolgáltatást nyújtani a betegeknek. Ennek a tervnek az egyeztetése folyamatban van a gyógyszerhatósággal, és a szakmai szervezetektől is megkaptuk az ezzel kapcsolatos javaslatokat. Mindenestre a betegek érdekében szeretnénk rövidebbre zárni azt a kört, hogy különböző szakorvosi ajánlások miatt ide-oda kelljen vándorolniuk az ellátórendszerben.

És a beavatkozások?

A háziorvosi rendelők egyelőre nem alkalmasak érzéstelenítést, bódítást igénylő kisműtétek elvégzésére, még egy paracentézisnek is olyan minimumfeltételei vannak, amelyek jelenleg nem adottak a praxisokban. Ezt alapos és körültekintő koncepció mentén lehet bevezetni, mindenképpen a betegbiztonság szem előtt tartása mellett.

Nagy falatnak tűnik az alapellátási ügyelet kérdésének rendezése, ám ezt is sokan sürgetik.

Ez az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat, valóban nagyon változó, hogyan működtetik, a szervezési problémák miatt foglalkoznunk kell vele, de nem biztos, hogy erre az elkövetkező fél évben sort tudunk keríteni.

Arról is készült koncepció, hogy a sürgősségi ellátás irányába tolnák az ügyeleti rendszert…

Ez nincs napirenden. Nem lehet minden ügyeletet a kórházak mellé telepíteni, legfeljebb ott lehet optimalizálni az együttműködést, ahol van sürgősségi betegellátó osztály és központi ügyelet is.

Az alapellátást is érinti az ápolói kompetenciabővítés. Sok szakmában tiltakoznak ellene, de mit szólnak hozzá a háziorvosok?

Pozitívan értékelték. Azok a szakdolgozók, akik mesterfokú végzettséget szereznek – ezt egyébként a Mihalicza-ösztöndíj bevezetésével is támogatjuk –, a krónikusgondozásban nagy segítségére lehetnek a praxisoknak. Az egyelőre várat magára, hogy a háziorvosok mellett jelenleg dolgozó asszisztenseket licenceképzéssel felzárkóztassuk, és még a kompetenciahatárok meghatározása is hátra van.

A letelepedési pályázatokat sikeresnek ítéli az államtitkárság?

Az elmúlt évben 35 letelepedési pályázat érkezett, praxisjog vásárlásra 77 fő jelentkezett, és folyamatosan futnak be a pályázatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz. Most már igen jelentős összegeket biztosítunk ahhoz, hogy a tartósan betöltetlen praxisok is megtalálják az orvosukat, hiszen egy öt éve betöltetlen praxis esetében 20 millió forintot kínálunk.

Akik rendre úgy érzik, hogy minden jóból kimaradnak, azok az alapellátó fogorvosok.

Tavaly 2 milliárd finanszírozási többletet tudtunk adni ezeknek a praxisoknak is, és az idei év egyik újdonsága, hogy a letelepedési pályázatokban már ezek a kollégák is részt vehetnek. Folyamatosan napirenden van az államtitkárságon, hogy az ő helyzetüket is stabilizáljuk.

Mit jelent a háziorvosok szempontjából az oly sokat emlegetett népegészségügyi fókuszú alapellátás?

Az alapellátó orvosoknak az is feladatuk, hogy a népegészségügyi jellegű szűréseket, akciókat népszerűsítsék a hozzájuk tartozó lakosok körében, és próbálják őket meggyőzni arról, hogy mennyire fontos részt venni a szűrővizsgálatokon, és megfogadni az életmódváltó javaslatokat.

Biztos, hogy ez orvosi feladat?

Orvosi is. Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban (Svájci-projekt), voltak olyan – jól bevált – népegészségügyi koordinátorok, akik vitték ezeket a szerepeket, ám ahol ilyen munkatárs nincs, ott elvárható, hogy az orvos felvilágosító munkát is végezzen, és elmondja a pácienseknek, hogy milyen rizikófaktort jelent az elhízás, a dohányzás, vagy a túlzott alkoholfogyasztás.

Ez nem az egészségfejlesztési irodák (EFI) feladata lenne?

Egyelőre nincs minden járásban EFI. Bár a hálózat bővítésére és működtetésére most írtunk ki pályázatot, így sem biztos, hogy minden kistelepülést elérnek majd az irodák. Az alapellátásban nemzetközi szinten is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a megelőzés, mi is ezt az irányt követjük. Ráadásul a háziorvos az, akihez bemennek az emberek, akihez bizalommal fordulnak.

A kormány ismét napirendre tűzte a védőnői szolgálatok központosítását. Az önkormányzatok álláspontja szerint szakmai szempontból sem kellene „darabolni” az alapellátást, ráadásul sokuk számára nyűg az egészségügy, hiszen csak a NEAK-tól érkező finanszírozást utalják tovább. Lesz Nemzeti Háziorvosi Szolgálat?

Nincs ilyen terve a kormánynak. A védőnők feladatai változatlanul megmaradnak attól függetlenül, hogy ki a fenntartójuk, így az az aggodalom sem megalapozott, hogy a Nemzeti Védőnői Szolgálat esetleges felállításával – hiszen egyelőre csak a koncepció kidolgozásánál tartunk – sérülne az alapellátás szereplői között az együttműködés.