Miniszteri viccről, brutális szakdolgozóhiányról, titkos aktualitásokról
Miközben a „katasztrofális, brutális és felszámolhatatlan” szakdolgozóhiány már teljes kórházak működését veszélyezteti, az ágazatért felelős államtitkár inkább félreértett viccekről értekezett a Magyar Kórházszövetség Őszi Szakmai Napok 2025 rendezvényének második napján. Ha a fenntartónak vannak is tervei a kritikus helyzet megoldására, az a nyilvánosság számára nem derülhetett ki.
Katasztrofális a szakdolgozóhiány a felnőtt szakápolás, az aneszteziológia és intenzívterápia, a műtőszolgálat és a labordiagnosztika területén – sorolta előadásában Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a budapesti eseményen. Közvetlenül a betegágyak mellett ápolási feladatokat ellátó kollégák a kamarai nyilvántartás szerint 41229-en vannak, átlagéletkoruk 47,2 év, 6500-an pedig 58 év felettiek. Összesen 13-14 ezer azok száma, akik felnőtt szakápolási képesítéssel rendelnek ugyan, de nincsenek a rendszerben, illetve nem folyamatos munkarendben foglalkoztatottak.
Felszámolhatatlan a munkaerőhiány az aneszteziológia és intenzív terápia területén, az 1639 szakasszisztensből 1076-an 46 és 60 év közöttiek. Brutálisan sokan hiányoznak a műtői szolgálatokból és a laborokból is – vázolta a sötét jövőképet festő helyzetet az elnök, aki szerint mindennek nyomán nemcsak osztályok, hanem akár teljes intézmények válhatnak működésképtelenné. Emlékeztetett arra, hogy a MESZK már tíz évvel ezelőtt is felhívta a döntéshozók figyelmét minderre, és amellett, hogy saját hatáskörben és erőből nagy energiákat fordít a pályaorientációra, számos javaslattal élt a döntéshozók felé a helyzet orvoslására.
Az ápolói terhek csökkentése és optimalizálása mellett jövőképet biztosító életpályamodellre lenne szükség, amit bár letettünk az asztalra, ma már nem is beszélünk róla – összegezte Balogh Zoltán, megjegyezve azonban azt is, hogy bár a digitális Ápolás Támogató Rendszer (ÁTR) valóban mérsékelhetné a kollégák adminisztrációs terheit, „csak éppen megfelelő wifi kapcsolat is kellene ahhoz, hogy ezek az eszközök működni tudjanak”.
A még a pályán lévőket csak azzal lehet megtartani, ha a szakdolgozói bértábla besorolási rendszerét megváltoztatjuk, figyelembe véve egyúttal az életkori kategóriákat is – szögezte le ismét a MESZK elnöke.
Vicc volt az egész!
Az újságírók nem tudták dekódolni, hogy miniszter úr csak viccelt – ezzel a felütéssel kezdte előadását Takács Péter egészségügyi államtitkár Pintér Sándor kedden elhangzott – a közönség számára közel sem humorosnak ható – szavaira utalva. Mint arról a MedicalOnline-on is beszámoltunk, a tárcavezető az MKSZ konferenciáján arról beszélt, lelkéhez közel álló megoldás lenne szankcionálni azokat a betegeket, akik nem jelennek meg az általuk lefoglalt időpontban a szakrendelésen.
Míg a rendőrminiszteri „humoreszkre” reflektált, addig az ellátás- és betegbiztonságot egyaránt veszélyeztető szakdolgozó hiány kérdésével egyáltalán nem foglalkozott előadásában az ágazatért felelős szakpolitikus.
Beszélt viszont a CT- és MR-csere programról, amivel az „eddig átláthatatlan viszonyokat” számolták fel azzal, hogy másfél milliárd forintért „kivásárolták” a magánszolgáltatókat az állami szektorból. A berendezések cseréjére és a kapacitások bővítésére idén és jövőre összesen 52 milliárd forintot költenek el. A munkájukat nehezítik a „kétségbeesett forgalmazók”, akik a piacon megjelenő új szereplők (kínai gépek) miatt panaszokkal akadályozzák a közbeszerzéseket. Van „a betegek kárára” 2,5 éve húzódó eljárás is, ez pedig már a kormányfőnél is „kiverte a biztosítékot”, ezért a kabinet már vizsgálja, miként lehet meggyorsítani az egészségügyi közbeszerzéseket. Jelezte, hogy vásároltak és lízingelnek is mobil CT és MRI gépeket annak érdekében, hogy az ellátásban ne legyen fennakadás, és a pácienseknek se kelljen 90-100 kilométert utazniuk egy-egy vizsgálat miatt. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nem akarják, hogy „magánba” menjen a beteg, ezért 2,5 milliárd forintot csoportosítottak át a képalkotó-diagnosztikai várólista csökkentésére, az ezzel szerzett többletbevétel jelentős része pedig a dolgozókhoz kerül.
Sok kritika érte, de végül mégis eredményesnek bizonyult a meddőségkezelés államosítása – folytatta Takács Péter, aki szerint 2017 óta két és félszer több meddőségi kezelési ciklus indult, az IVF kezelésből megszületet gyerekek száma pedig több mint duplájára nőtt. A szakpolitika célkitűzése, hogy a ciklus végére valamennyi megyei kórházban induljon el a meddőségi szakambulancia. Emlékeztetett, hogy már a parlament előtt van a petesejt donációt lehetővé tévő törvényjavaslat, amely rendezi a kompenzációs díj kérdését is, a donorok kockázatvállalását a minimálbér kétszeresével dotálják.
Megreformálom az új technológiák befogadását – ígérte Takács Péter. Ennek kapcsán arról beszélt, hogy évekig nem fogadtak be olyan technológiákat, amelyek nem jártak volna kasszakiáramlással, de olyanokat sem, amelyek pedig egy drágább eljárást kiváltva megtakarítást eredményezhettek, de „papíron” többletforrást igényeltek volna. Annak érdekében, hogy a szakmának lehetősége legyen relatíve olcsóbb, szélesebb körben alkalmazott technológiákat beilleszteni a gyógyításba, átírják a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szabálykönyvének vonatkozó passzusait.
Az ágazat sikertörténetének nevezte a szakpolitikus az EgészségAblakot, amelyet sok más ország igyekszik „lekoppintani”. A digitalizáció az állampolgárok számára elérhetőbb ellátást, a szakszemélyzetnek pedig kisebb adminisztrációs terhelést jelent – mondta. Transzparens, de a túlóra elszámolást is lehetővé tévő munkaidő nyilvántartást szeretne a szakma, ezért most helyzetfelmérés zajlik, ezt szolgálják a Belügyminisztérium illetékes főosztályának átfogó vármegyei ellenőrzései is, amelyek „nem személyes megtámadtatások, nincs üldözési szándékunk az orvostársadalom iránt” – fogalmazott.
A tolerálható adósság 95 milliárd forintnál fog megállni – prognosztizálta Takács Péter, annak ellenére, hogy korábban 80 milliárd forintban határozták meg év végéig az eladósodás mértékét. A szakpolitikus arra kérte az intézmények gazdasági vezetőit, hogy ne hagyják porosodni a számlákat, mert a beszállítókkal megegyeztek abban, hogy cserébe ők sem árazzák be előre a későbbi kifizetést. Az egyes intézményekre vonatkozóan azt mondta, figyelembe veszik elismerhető, egyéni élethelyzetekből eredő túllépéseket, de ahol túl nagy, megmagyarázhatatlan kiugrásokat tapasztalnak, ott valószínűleg a nem megfelelő gazdálkodásból erednek a problémák. Egyúttal jelezte még azt is, hogy nem lesz kasszasöprés, mert mindössze néhány százmillió, maximum 1-2 milliárd forint marad a gyógyító-megelőző kasszában december végére.
Hogy melyek az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 2040-ig szóló tervei, illetve, hogy milyen aktualitások kerültek terítékre az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kerekasztal beszélgetésének során, nem tudunk beszámolni Olvasóinknak, mert az MKSZ konferenciáját záró szekciót már az újságírók, ezáltal a nyilvánosság kizárásával tartották meg.
