hirdetés
hirdetés

Közzétette a tárca a 2027-re tervezett szakdolgozói bértáblát

A kormány 2027-re tervezett, valamennyi ágazatra kiterjedő béremeléseire szánt források közel egyharmadát az egészségügyben dolgozók béremelésére fordítja. Az egészségügy 510 milliárd forintos többletforrásából csaknem 192 milliárd forint jut a szakdolgozói bérrendezésre. A béremelés mintegy 123 500 dolgozót érint. A szakdolgozók alapbére átlagosan 15 százalékkal emelkedik, a személyi jövedelemadó csökkentésének hatásával együtt pedig nettó jövedelmük átlagosan 17 százalékkal nőhet. A korábbi sávos bérrendszert új, a végzettséget és az elismert szakmai tapasztalatot figyelembe vevő cellás bértábla váltja fel.

Az Egészségügyi Minisztérium közzétette a 2027-es szakdolgozói bérrendezés részleteit. Ez az eddigi legszélesebb körű béremelés az egészségügy nem orvosi munkaköreiben. A cél egyszerre a dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a szakmai pályán maradás ösztönzése és az utánpótlás erősítése.

Az egészségügyi szakdolgozók régóta vártak munkájuk nagyobb anyagi megbecsülésére. Ez a bérrendezés nemcsak a fizetések emeléséről szól: kiszámíthatóbbá teszi az előmenetelt, és jobban elismeri a végzettséget, valamint a tapasztalatot. A fiataloknak vonzóbb pályakezdést, a tapasztalt kollégáknak pedig több megbecsülést és okot szeretnénk adni arra, hogy az egészségügyben maradjanak – mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.

Mennyivel nő az alapbér?

A szakdolgozói alapbérek átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Azoknál, akik a korábbi bérsáv alsó részén kerestek, a növekedés 30–35 százalékos, egyes esetekben ennél nagyobb is lehet. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozók alapbére legalább 7,5 százalékkal emelkedik. Akinek a jelenlegi egyéni alapbére magasabb a bértáblában szereplő összegnél, annak az alapbére nem csökken.

Három példa a különböző mértékű emelésre:

•  40 éve dolgozó segédápoló: havi bruttó 322 800 forintról 540 200 forintra emelkedhet az alapbére, ami 67,3 százalékos növekedés.

•  10 éves gyakorlatú, belgyógyászati osztályon dolgozó ápoló: 500 000 forintról 626 600 forintra emelkedhet az alapbére, ami 25,3 százalékos növekedés.

•  32 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornász: 900 000 forintról 1 061 500 forintra emelkedhet az alapbére, ami 17,9 százalékos növekedés.

A konkrét emelés mértéke a korábbi alapbértől, a munkakörhöz szükséges végzettségtől és az elismert gyakorlati időtől függ.

Kiket érint a béremelés?

A bérrendezés kiterjed az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozókra: a segédápolóktól az asszisztenseken és gyógytornászokon át az MSc-végzettségű ápolókig.

Béremelésben részesülnek azok a további munkatársak is, akik az intézmények mindennapi működését biztosítják, köztük műszaki szakemberek, gondnokok, szerelők, adminisztrátorok, orvosírnokok és informatikusok.

A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók is a többi szakdolgozóval azonos cellás bértáblába kerülnek. A bérrendezés a közfeladatot ellátó, vállalkozási vagy alapítványi formában működő szolgáltatók munkatársaira is kiterjed, így többek között a betegszállításban, a dialízisellátásban, a pszichiátriai és más szakellátásban, az otthoni szakápolásban és a hospice-ellátásban dolgozókra.

Átláthatóbb és kiszámíthatóbb bértábla

A 2024-ben bevezetett sávos bérrendszerben az alapbér egy alsó és egy felső határ között, jelentős részben a munkáltató döntése alapján alakult. Emiatt azonos végzettséggel, hasonló munkakörben és azonos szakmai gyakorlattal dolgozók alapbére között is nagy eltérések alakulhattak ki. Az új cellás bértábla a munkakörhöz szükséges végzettséghez és az elismert gyakorlati időhöz rendel alapbért. Így a dolgozók könnyebben követhetik, melyik besorolásba tartoznak, és milyen szakmai előmenetellel számolhatnak. A tárca a bértábla kialakításáról a szakdolgozói érdekképviseletekkel, a szakszervezetekkel, a kamarákkal és más szakmai szervezetekkel is egyeztetett.

A bértábla hat besorolási csoportot és tizenöt, gyakorlati időhöz kötött fokozatot tartalmaz. Az oszlopok a végzettséghez és a munkakörhöz kapcsolódó besorolási csoportokat, a sorok az elismert gyakorlati időt mutatják. A 0–3 éves belépő sávot hároméves időszakok követik; 43 év vagy annál több elismert gyakorlati idő a legfelső fokozatot jelenti.

A 2027-re tervezett új bértábla 

Gyakorlati idő (év) 

AB 

C 

D 

E 

FG 

HIJ 

0–3 

400 000 

440 000 

480 000 

575 000 

625 000 

675 000 

4–6 

414 100 

455 500 

496 200 

593 800 

660 100 

724 100 

7–9 

426 700 

469 400 

510 800 

610 800 

691 800 

768 500 

10–12 

438 500 

482 300 

524 400 

626 600 

721 100 

809 600 

13–15 

449 600 

494 500 

537 100 

641 400 

748 800 

848 300 

16–18 

460 200 

506 200 

549 400 

655 600 

775 300 

885 400 

19–21 

470 500 

517 500 

561 300 

669 400 

801 100 

921 500 

22–24 

480 600 

528 600 

572 900 

683 000 

826 400 

956 900 

25–27 

490 600 

539 600 

584 500 

696 400 

851 400 

992 000 

28–30 

500 500 

550 600 

595 900 

709 700 

876 300 

1 026 800 

31–33 

510 500 

561 500 

607 400 

723 000 

901 100 

1 061 500 

34–36 

520 400 

572 400 

618 800 

736 300 

925 800 

1 096 100 

37–39 

530 300 

583 300 

630 200 

749 500 

950 600 

1 130 800 

40–42 

540 200 

594 200 

641 600 

762 800 

975 300 

1 165 400 

43+ 

550 000 

605 000 

653 000 

776 000 

1 000 000 

1 200 000 

A táblázatban szereplő összegek havi bruttó alapbérek, forintban. A magasabb, korábban megállapított egyéni alapbér megőrzésére vonatkozó szabály továbbra is érvényes. 

A pályán maradást és a betegbiztonságot is szolgálja

A kezdő bérek emelése és a kiszámíthatóbb szakmai előmenetel célja, hogy több fiatal válassza az egészségügyi hivatást, a tapasztalt szakdolgozók közül pedig kevesebben hagyják el a pályát. A végzettség és a gyakorlat elismerése mérsékelheti a bérfeszültségeket, és erősítheti a dolgozók hosszú távú elköteleződését. A stabilabb szakdolgozói létszám hozzájárulhat a túlórák és helyettesítések terheinek mérsékléséhez, valamint a betegek biztonságosabb, folyamatos ellátásához. A tapasztalt kollégák megtartása különösen fontos az új munkatársak betanításában és a mindennapi betegellátás szervezésében.

Külön elismerés a többletfeladatokért

Az intézmények külön keretet kapnak a többletfeladatok, a nagyobb felelősség és a kiemelkedő szakmai teljesítmény elismerésére. Díjazható például a mentorálás, az oktatás, a vezető ápolói munka és a többletkompetenciák alkalmazása. Figyelembe vehetők a különösen megterhelő feladatok és a nehezen betölthető munkakörök sajátosságai is. A keret intézmények közötti elosztása a jelenlegi bértömeghez igazodik. A felhasználás pontos, ellenőrizhető szempontjait a tárca a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések alapján véglegesíti.

A bérrendezés a Hugonnai Vilma Egészségügyi Program része, amelynek célja a betegek igényeihez igazodó, jól működő és biztonságos egészségügyi ellátás megteremtése.

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés