Kifizetődő lesz az őszinteség
Olyan, a biztonságos betegellátást motiváló rendszer kialakításán dolgoznak, amely honorálja azokat az intézményeket, amelyek a problémák őszinte feltárására és a hibák kijavítására törekszenek.
Ismét nekifognak a nemzeti betegbiztonsági stratégia elkészítésének, bár erre már 2011-ben is szánt uniós forrásokat az egészségpolitika: akkor MIBES néven dolgozott rajta az Állami Egészségügyi Ellátó Központ elődje, a GYEMSZI, és konzorciumi partnere, az SE Egészségügyi Menedzserképző Központja. A MIBES-t, azaz az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégiát végül nem hirdették ki, ám most ugyancsak e stratégia elkészítése a végső célja az uniós és hazai forrásokból támogatott betegbiztonsági projektnek – derült ki a csütörtökön, a 41. NEVES Betegbiztonsági Fórumon.
A szervezeti kultúra és a szemlélet megváltoztatása a célja „Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című (EFOP 1.8.0.) projekt betegbiztonsági alprojektjének, amelyek megvalósítását a közép-magyarországi régióban VEKOP forrásokból támogatja a kormány. A 40 hónapos futamidejű program – amelynek gazdája az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) – négy alprojektjére összesen 11,43 milliárd forintot költenek el, az alapellátás, a népegészségügy és a környezet-egészségügy mellett a betegbiztonságra 2,5 milliárd forint jut. Ez utóbbiban az OKI konzorciumi partnere a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja, amelynek docense, és az alprojekt szakmai vezetője, Belicza Éva a fórumon a szemléletváltás lényegeként megfogalmazta: ha nem tudunk őszintén beszélni a problémákról, és javaslatokat tenni azok orvoslására, nem fogunk tudni előrelépni. Éppen ezért – az ágazatért felelős államtitkár felkérésére – dolgoznak egy olyan motivációs rendszer kialakításán is, ami honorálja azokat az intézményeket, amelyek a problémák feltárására, ezáltal a nemkívánatos események megelőzésére törekednek. Ezért olyan módszertani anyagok is készülnek, amelyek a szolgáltatókat támogatják a betegellátásban fellépő veszélyforrások felismerésében és azok kezelésében.
A projekt lehetőséget ad arra is, hogy a már bevált jó gyakorlatok az ország valamennyi intézményében beépüljenek a mindennapi munkába, ezért ezeket összegyűjtik, online regiszterbe rendezik, és azokból, amelyek október 31-éig beérkeznek – szakmai értékelést követően –, oktatási anyagot is készítenek. Az adatbázis feltöltése egyébként a projekt teljes futamideje alatt folytatódik, bár a határidő lejárta után érkező javaslatokból tananyag már nem készül. A program egyébként a jó gyakorlatokat bevezető intézmények visszaellenőrzésére, így a tapasztalatok összegzésére is lehetőséget ad.
Önálló finanszírozást kaphat az infekciókontroll
Módszertani levelek készülnek a kórházi ellátással összefüggő műtéti sebfertőzések, pneumónia, véráramfertőzés és húgyúti fertőzések megelőzésére – számolt be az infekciókontroll (IC) erősítését szolgáló program szakmai vezetője, dr. Antmann Katalin, az SE Kórházhigiénés Osztályának főorvosa. A helyzetértékelést követően a járó- és fekvőbeteg ellátók számára is készül antibiotikum stewardship és képzési módszertan is. Mindehhez Belicza Éva azt is hozzátette, a tervek között szerepel, hogy az IC tevékenységet kiemelik a HBCS-ből, és mindent, ami ehhez kapcsolódik – pl. kézhigiénés, vagy sterilizáláshoz szükséges eszközök, stb. – önállóan finanszíroz majd a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), egyidejűleg ellenőrizve is, hogy ezt a keretet megfelelően használják-e fel az intézmények.
Pilotkórház kerestetik
A nemzeti betegbiztonsági stratégia 2018 végére elkészül – ígérte dr. Lám Judit, az SE EMK operatív igazgatóhelyettese, aki arról is beszélt, a projektben egy olyan értékelési rendszer bevezethetőségét is vizsgálják, amely javíthatja az orvos-beteg kommunikációt, és segítheti a döntéshozatalt a gyógyításban. A „beteg által jelentett kimeneti értékelés” (patient-reported outcomes, PRO) hidat képez a klinikum és a beteg világa között azáltal, hogy a páciens a terápia több pontján – előre meghatározott kérdéssor alapján – értékeli saját állapotát. A megvalósíthatósági vizsgálathoz pilotkórházakat keres az SE EMK, ahol most állítják össze azoknak a betegségtípusoknak a listáját, amelyeknél a PRO alkalmazható. Mint azt Lám Judit kifejtette, azt vizsgálnák, hogy a PRO – az előre látható technikai, logisztikai, és szociális akadályok ellenére – milyen eredményekkel vonható be a hazai minőségbiztosítási rendszerbe.
A gyógyszerbiztonság lesz a fő témája annak a lakossági kampánynak is, amelyet szintén az SE EMK szervez. Az ország húsz településén rendeznek majd fórumokat, amelyek célja, hogy a páciensekben tudatosítsák saját felelősségüket a betegbiztonságot illetően.
