hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

 

Ivermectin COVID-19-ben: további vizsgálatokra van szükség

Régóta ismerik és kutatják az ivermectin vírusszaporodást gátló hatását, emiatt is kerülhetett be azon hatóanyagok sorába, amelyeket kipróbáltak a COVID-19 terápiájában. A rendelkezésre álló adatok bár bíztatóak, de egyelőre sem ezek száma, sem súlya nem megfelelő ahhoz, hogy a szer elfogadottá váljon a betegek kezelésében. A PharmaOnline cikke.

Minden igazságot először kinevetnek, majd szembeszállnak vele, végül magától értetődő módon elfogadják. Az ivermectin az első kettőn már túl van. Így fogalmazott a COVID-19 kapcsán számos szakmai vitát kiváltó, egyesek által csodaszernek tartott, mások szerint túldimenzionált hatóanyaggal kapcsolatos eddigi tudásanyagot összefoglaló előadásában dr. Berényi Tamás, a Semmelweis Egyetem klinikai főorvosa. A Koronavírus Elleni Transzlációs Lakosságtámogató Akció- és Kutatócsoport legutóbbi webinárján azt is hozzátette, nem volt még készítmény, amely ennyi innovációt hozott volna a közegészségügyben, ezen a területen a 20. század végének legjelentősebb félszintetikus szeréről beszélhetünk.

Míg kezdetben a féreghajtás volt az ivermectin indikációja, egyre több terápiában alkalmazták, a tetvességtől a maláriáig. Vizsgálták, milyen hatással van a HIV-re, a flavivírusokra, influenzavírusokra. Miközben fény derült arra, hogy képes jó irányba eltolni a citokinok kiáramlását a véráramba, in vivo vizsgálatokkal igazolták azt is, hogy hatékonyan alkalmazható a SARS-CoV-2-vel szemben is. Mellbevágóan jó eredményeket hoztak az első állatkísérletek.

Ismerjük a szer hatásmechanizmusát, korábbi humán vizsgálatokban bizonyították gyulladáscsökkentő és antivirális hatását is, így valószínűleg meghatározó szerepe lehet a világjárvány kezelésében – vélekedett Berényi Tamás.

Az egérkísérletek nyomán kiderült, hogy a szert – testtömeg-kilogrammra számítva – meglehetősen nagy dózisban kell alkalmazni a kívánt hatás elérése érdekében, azonban a nagydózisú kezelések – a folyami vakság kezelések tapasztalata alapján – encephalitishez, halálhoz is vezethetnek. Míg a mellékhatások tekintetében arról számos tudományos közlés szól, hogy a súlyos tüneteket nem az ivermectin, hanem az annak hatására elpusztuló paraziták toxinjai okozzák, ugyanakkor – jegyezte meg a főorvos –, nincs feljegyzés arról, hogy milyen társbetegségek mellett következtek be ezek a szövődmények.

Photo by Nastya Dulhiier on Unsplash
Photo by Nastya Dulhiier on Unsplash

Míg azok, akiknek álláspontja szerint a szer jó hatással bír a koronavírus-fertőzés vonatkozásában, prekilinikai és klinikai vizsgálatokat sürgetnek, etikai kérdésként merül fel, hogy az orvosságot hogyan lehet biztonságosan alkalmazni, megvédve a betegeket a mellékhatásoktól.

Study-k egyébként számos – főleg távol-keleti – országban indultak, kettősvak, randomizált vizsgálatok keretében is, és bár a vizsgált esetszám nem túl magas, de az eredmények egybehangzóak: az ivernectin jó irányban ható szer a COVID-19 terápiájában. Mindössze néhány napja látott napvilágot annak a floridai vizsgálatnak az eredménye, amely azt támasztotta alá, hogy súlyos állapotú betegek is profitálhatnak a szer használatából, mert rövidebb a lélegezetőgépen töltött idő, és javulnak a halálozási mutatók.  

A metaanalízisek szerint egyelőre nincs megfelelő erősségű evidenciája annak, hogy az ivermectin hatékony – állapította meg Berényi Tamás, aki szerint ezért valóban további, szélesebb körben végzett vizsgálatokra van szükség. Ezzel a véleményével lényegében csatlakozott az Egészségügyi Szakmai Kollégium Infektológia tagozatának állásfoglalásához, amelyet az itthon futó, ivermectinnel kapcsolatos klinikai vizsgálat nyomán fogalmazott meg a grémium. Az előadó megemlítette a ivmmeta.com oldalt, ahol valamennyi, az ivermectinnel kapcsolatban zajló vizsgálat eredménye egy helyen érhető el.

Az oltás a megoldás

A megszorító intézkedések mellett az egyetlen lehetőségünk a koronavírus-járvány feltartóztatására az oltás. Erről beszélt a webinaron Hegyi Péter, a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Tanszékének vezetője. Bár a védőoltásokkal kivédhető a megbetegedés, annak kórokozói velünk maradnak, ezért nem elég csak a most folyó oltásra koncentrálni, hanem folyamatosan monitorozni kell, hogy meddig véd meg a vakcina.

A tudomány területén élenjáró országok reagáltak a leggyorsabban a kihívásokra – jegyezte meg a professzor, példaként említve Nobel-díjasok számában élenjáró Izraelt, ahol a legnagyobb, 11 százalékos a lakosság átoltottsága.

A 3. fázisú klinikai vizsgálatok a Pfizer és a Moderna vakcináinál már lezárultak, ezek során a készítmények magas hatékonyságúnak bizonyultak, 90 százalék feletti védettséget biztosítanak. A szisztémás szövődmények száma alacsony, rendkívül gyenge mellékhatásokat tapasztaltak, bizonyítottan a vakcina által kiváltott, súlyos szövődmények nem voltak. Az AstraZeneca vakcinája is jelentősen csökkentheti a megfertőződés esélyét: a készítmény effektivitása 70 százalékos, enyhíti a COVID-19 lefolyását, a halálesetek kivédésében pedig 100 százalékos a hatékonysága. A Szputnyik V 16501 betegen végzett klinikai vizsgálatának előeredményei ugyancsak 90 százalék feletti hatékonyságot igazolnak. A kínai, atteunált vírust tartalmazó vakcinák fejlesztése komoly, dokumentált alapkutatásokra épült, bár a fázis 3. vizsgálat adatai még nem érhetőek el. Az viszont Hegyi Péter szerint már most kimondható, hogy ezek is hatékonyan alakítják ki a vírus elleni védelmet.

Nem az számít, melyik országból étkezik a vakcina, ahogyan az sem, hogy milyen hatásmechanizmus nyomán biztosít védelmet, hanem a fázis 3. vizsgálat megfelelően dokumentált eredményei. Ha ezek megfelelőek, az oltóanyag alkalmazható – hangsúlyozta az intézetvezető. Kiemelte azt is, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szakértői csak és kizárólag a bizonyítottan hatékony és biztonságos készítmények forgalomba hozatalát engedélyezik, a felelős szakemberek semmilyen okból nem fogják veszélyeztetni Magyarország lakosságát.

A tudomány területén élenjáró országok reagáltak a leggyorsabban a kihívásokra – jegyezte meg még a professzor, példaként említve Nobel-díjasok számában élenjáró Izraelt, ahol a világon a legmagasabb, 11 százalékos a lakosság átoltottsága.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Online)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink