Sok védőnő hoppon maradt

Miközben a védőnőkre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kórházi- vagy szakellátásban dolgozó, főiskolai végzettségű kollégáikra – kötelező kamarai tagság, kreditszerzési kötelezettség –, ezek az alapellátásban foglalkoztatott munkatársak nem tartoznak az új, egészségügyi bértábla hatálya alá. Bár nyár elején a kormány úgy döntött, hogy ebben az évben – visszamenőleges hatállyal – kétmilliárd forintot szán a védőnői szolgálatok pontfinanszírozásának megemelésére, az így keletkező többletet pedig kormányrendelettel igyekeztek valamennyi védőnőhöz bérkiegészítés formájában eljuttatni, sokan mégsem bruttó 30 ezer, csupán pár ezer forinttal kaptak magasabb fizetést szeptembertől, de olyan is akadt, akinek ugyanannyi maradt a pénze. Változó határok között mozog annak az összegnek a nagysága is, amelyet a rendelet értelmében januártól augusztusig, visszamenőleg kellett kifizetni a védőnőknek. Volt, akinek nettó 163 ezer forintot utalt a fenntartó önkormányzat erre a nyolc hónapra, máshol ennek csupán a töredékét, 12 százalékát kapták meg a védőnők, és olyanok is akadnak, akik semmit nem láttak ebből a pénzből.

Az összeg mértéke függ a körzetbe tartozó ellátottak számától – magyarázta Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozatának vezetője. Mivel a pontfinanszírozást emelték meg, így azoknak a területi védőnőknek, ahol az ellátottak száma nem éri el a maximális 750 főt (oktatási intézményben dolgozók esetében az 1000 főt), eleve kevesebb pénzt utalt a fenntartónak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Ahogyan ez a korábbi, két ízben megvalósult finanszírozás emelés esetében is előfordult, vannak olyan önkormányzatok, amelyek másként értelmezik a kifizetésre vonatkozó kormányrendeletet, és nem utalják tovább a kiegészítést bér formájában a kolléganőknek. A különbségek eredhetnek abból is, hogy azok a helyhatóságok, amelyekhez több iskolai és területi védőnő tartozik, a teljes finanszírozási többletet egyenlő részben utalta a kollégáknak, függetlenül a körzetükben vagy iskolájukban lévő ellátottak számától, elkerülve ezzel, hogy bérfeszültség alakuljon ki közöttük. Bár a szakmai tagozathoz is érkeztek visszajelzések arról, hogy a fizetések emelkedésének mértéke elmaradt a várttól, egyelőre még nem készült összesítés arról, hányan lehetnek az érintettek.

A védőnők fizetési listájában jelenleg ez a harmadik összeg, amely bérkiegészítésként szerepel. Azonban sem ez, sem a négy, illetve három évvel ezelőtt kapott, finanszírozási többletből eredő pénz nem épült be az alapbérükbe, amely tíz éve változatlan. A szakdolgozói bértábla és a szeptember 1-jével bevezetett bérkiegészítés hatálya alá tartozó ápolók, és a védőnők alapfizetése között így 70-80 ezer forintos különbségek is lehetnek. A főiskolai diplomás védőnők teljes fizetése a három bérkiegészítéssel és az egyéb pótlékokkal együtt éri el egy hasonló iskolai végzettséggel rendelkező, kórházi vagy szakellátásban dolgozó kolléga alapfizetését. Mindennek az lehet a következménye, hogy egyre többen hagyják el a pályát. Az üres védőnői körzetek száma megközelíti a háromszázat, és már nem csak a hátrányos helyzetű területeken, hanem a jobb környékeken is nehezen, vagy egyáltalán nem találnak szakembereket.

A védőnőknek is az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá kell tartozniuk – mondta Csősz Katalin, hozzátéve, a MESZK továbbra is kitart ezen álláspontja mellett, az ez irányú egyezetések folyamatosak az egészségügyért felelős államtitkársággal.

Legalább szakmai minimumbér legyen!

A háziorvosi praxisokban nincs előírva, hogy a szakdolgozók fizetését kell megemelni abból a havonta 130 ezer forintos finanszírozási többletből, amelyet augusztusban januárig visszamenőleg, majd azt követően havonta kapnak meg az alapellátó orvosok – mondta a MedicalOnline-nak dr. Hirdi Henriett, a MESZK alapellátásért felelős alelnöke. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly még ígéretet kaptak arra, hogy az idei tízmilliárd forintos többletet a szakdolgozók béremelésére fordítják, de erről semmiféle jogszabályi rendelkezés nem született, a háziorvosokat még csak meg sem kérték a döntéshozók, hogy alkalmazottaik fizetésemelésére is költsenek a plusz pénzből. A körzeti ápolók, fogászati szakasszisztensek mellett a tavaly megjelent alapellátási törvénnyel az alapellátáshoz sorolták az otthoni szakápolásban és hospice ellátásban dolgozókat is.

Utóbbiak közül – a MESZK ez évi felmérése alapján – sokan másodállásban végezik ezt a feladatot. A fekvőbeteg-szakellátásban szeptembertől életbe lépő béremelés arra sarkallhatja ezeket a kollégákat, hogy inkább a kórházban vállaljanak másodállást, így félő, hogy még nagyobb hiány jelentkezik az otthoni szakápolási és hospice szolgáltatásokban, ahol szintén nem történt béremelés. Hirdi Henriett elmondta azt is, hogy a MESZK álláspontja szerint az alapellátásban foglalkoztatott minden kollégára vonatkoztatni kellene a szakdolgozói bértáblát, de már az is nagy segítség lenne, ha ahhoz igazodva meghatároznák a szakmai minimumbért a körzeti szakápolók esetében.

Elképzelhető lenne a béremelés a szakdolgozói kiegészítő díjak összegének emelésével is, amelyet 2014-ben vezettek be. Ez jelenleg nettó 10 ezer forintot jelent a főállású munkavállalónak, amelyet a praxisok célzottan kapnak az OEP-től, és kötelesek azt a szakdolgozónak adni. Azokban a praxisokban, ahol több ápolót is foglalkoztatnak – legalább heti 20 órában – minden szakdolgozó után utal a finanszírozó. A fogászati asszisztensek esetében a pénztár ilyen kiegészítést nem ad a szolgáltatóknak, béremelésükről semmilyen jogszabály nem rendelkezik. A kórházakban közalkalmazottként dolgozó foglalkozás-egészségügyi ápolók pedig azért nem részesülnek béremelésben, mert bár az állami szolgáltatónál, de nem OEP finanszírozott alapellátási területen dolgoznak.

A béremeléssel egyébként többen is rosszabbul jártak. A 2015. januárja után szakvizsgázó fiatal orvosok bruttó 150 ezer forintos ösztöndíj helyett bruttó 107 ezer forintos béremelést kaptak, 44 ezer forinttól esve el. Szintén a szakorvosi bértábla szerint kapnak ezután fizetést a Gábor Aurél-ösztöndíjban részesülő sürgősségi szakorvosok, a 200 ezer forintos támogatási összeg megvonása miatt az ő bevételeik is csökkennek. Nem jár fizetésemelés az alapellátásban közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó orvosoknak sem.