Információvadászat az alapellátásban

A máig fellelhető és érvényben lévő eljárásrendet, jogszabályokat és tisztifőorvosi utasításokat igyekezett egyetlen dokumentumba sűríteni a kollégák számára a MOK Háziorvosi Csoportja, amelynek vezetője, dr. Soós Zoltán azt mondja, ennek összeállításánál nehézséget jelentett, hogy ezek jelenleg sehol nem érhetőek el egyetlen felületen, pedig ez nagy könnyebbséget jelentene valamennyi alapellátó számára az előírások követésében.

Járványügyi szempontból szerencsés volt a nyár, amivel együtt járt, hogy a maszkviselési, távolságtartási gyakorlat teljesen elfelejtődött, sok tömegrendezvény védettségi igazolvány nélkül volt látogatható, ami kedvezett a koronavírus mellett más légúti kórokozók megerősödésének is. A szeptemberi iskola- és óvodakezdéssel ezért – ahogy egyébként az minden évben megszokott ebben az időszakban – megjelentek a felső légúti, járványos megbetegedések a közösségekben. Ezeket tetézik az allergiaszezon végén még jellemző panaszok, amelyek hasonlóak a koronavírus delta variánsa által okozott tünetekhez – foglalja össze a kamara munkacsoportjának vezetője.

Míg a járvány korábbi hullámai során belátással bírt a lakosság, most tömegek érzik úgy, hogy nincsen semmiféle korlátozás, amit Soós Zoltán a pszichés kifáradással, és a csak a vakcinációra mint egyetlen megelőzési eszközre koncentráló kormányzati kommunikációval magyaráz, pedig a jelenlegi helyzet már indokolna némi szigorúságot, legalább a zárt közösségi terekben elrendelt maszkhasználattal, amit az orvosi kamara már egy hónappal ezelőtt szorgalmazott az operatív törzsnél. Miközben számos beteg panaszkodik arról, hogy úgy érzi, a háziorvosok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy távol tartsák őket a rendeléstől, Soós doktor szerint a lakosság folyamatos tájékoztatásával, informálásával kivédhető lenne ez a konfliktus, hiszen az eljárásrendi korlátozó szabályok a betegek többségének érdekét szolgálják. Ezzel tartható ugyanis csak fenn a többség számára a rendelő folyamatos és biztonságos működtetése és előzhetők meg a rendelői tömeges megfertőződések.

Felső légúti panasszal továbbra se menjenek a rendelőbe a betegek

Bár a betegeknek nem kell ismerniük az eljárásrendet, jó lenne, ha a lakosság is minél szélesebb körben értesülne arról, hogy azoknak, akik lázasak és felső légúti panaszaik vannak, továbbra is telefonon kell jelentkezniük háziorvosuknál időpontért – folytatja a csoportvezető, aki szerint a járvány pozitív hozadéka lehetne, hogy a páciensek döntő többsége időpontra érkezik a rendelőbe. Egyelőre azonban inkább az a jellemző, hogy a nyári hónapok után a járványügyi szabályok elfelejtődésével mindenféle megfontolás és belátás nélkül dőlnek a páciensek a várótermekbe, ami könnyen ahhoz vezethet, hogy maga az orvos válik vírusvektorrá, és adja tovább a fertőzést az őt felkeresőknek.

Nekünk is össze kell vadászni az információkat – fogalmaz Soós Zoltán, aki nehezen tudná összeszámolni, hogy a pandémia kezdete óta összesen hány eljárásrendi változás, tisztifőorvosi vagy miniszteri utasítás született, amely meghatározza a háziorvosok munkáját, azt viszont elmondja, hogy számos ezek közül csak a kórházakba vagy szakrendelőkbe érkezett meg, annak ellenére, hogy az abban foglaltak az alapellátó praxisok munkáját is érintette. Előfordult, hogy egy-egy korábbi levél iktatószámára hivatkozva tartalmaztak ezek újabb utasításokat, így kibogozhatatlan a kollégák számára, hogy mire is vonatkozik.

Megyei háziorvosi kollegiális szakmai vezetőként Soós Zoltán többször felvetette, hogy érdemes lenne kialakítani egy olyan webes felületet – akár a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), akár az Országos Kórházi Főigazgatóság portálján –, ahol összefésülhetőek és így áttekinthetőek lennének a háziorvosokra vonatkozó utasítások és eljárásrendek, ám ilyen felület egyelőre nincs. A megyei háziorvosi kollegiális szakmai vezetők intenzív kapcsolatban vannak egymással, elhivatott, jól összeválogatott csapat – folytatja a háziorvosi munkacsoport vezetője, aki arról is beszámol, saját megyéjében is többször jelezte, hogy nehezen követhető az eljárásrend, és javaslatot tett egy segédlet kialakítására az eljárásrenddel kapcsolatban. Végül maga állt neki egy – 48 oldal helyett – 4 oldalas összeállítás elkészítésének.

Fontos lenne a háziorvosokat jogszabályok helyett egyébként is egyszerűen és röviden tájékoztatni, csak hogy egy egyszerű példát mondjunk arról, hogy veszélyhelyzeti vagy járványügyi vészhelyzeti működés van-e érvényben, ugyanis a praxisokban dolgozó orvosok számára ez sem egyértelmű, hogy melyik mit jelent, mert ez az okmányok, igazolványok és igazolások kiállítását is befolyásolja.

Mindenki érdeke a telefonos konzultáció

A telefonos bejelentkezés az orvosok védelmét is szolgálja, de alapvetően a betegek érdeke, hogy a rendelés működőképes maradjon. Annak érdekében, hogy a lázas, felső légúti panaszos páciensek ne fertőzzék meg az időpontra előjegyzett krónikus betegként vagy akár várandósként gondozásra érkezőket, célszerű az egyes csoportokba tartozókat térben és időben egyaránt elkülönítve ellátni – tanácsolja a nyíregyházi praxist vivő háziorvos-vezető.

Nem telefondoktornak szegődtünk, a legoptimálisabb betegellátási forma valóban a személyes vizsgálat – reagál arra a felvetésre Soós Zoltán, hogy a telemedicinális megoldásokkal helyettesített orvos-beteg találkozások nem okoznak-e állapotromlást a pácienseiknél. Ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy a háziorvosi kar – figyelembe véve a korfát is – meglepően jól vette ezt az akadályt, és a betegek részéről is volt fogadókészség a telemedicina irányába. Bíztak többnyire a háziorvosuk ítélőképességében, évtizedes gyakorlatában, amelynek köszönhetően képes felmérni, mikor indokolt a távkonzultáció nyomán a személyes vizsgálat is.

A helyzet az, hogy ha a most érvényben lévő eljárásrend szerint látnák el minden a felső légúti panaszokkal érkező betegeket a praxisokban, másból sem állna a háziorvosi munka, valamint a mentőszolgálat tevékenysége, mint tesztelésből – fogalmaz Soós Zoltán, aki szerint rendkívüli jelentősége van most az orvosi intuíciónak, hiszen a rendelőben megjelenők döntő többsége egyszerű, klasszikus ősz eleji vírustól szenvednek, esetenként felülfertőződik, vagy allergiás panaszokkal keveredik. Sokszor a páciensek ellenállásával is meg kell küzdeni, mondván hogy nem kérik a tesztelést és az azzal járó karanténkötelezettséget, csak „írjon egy antibiotikumot doktor úr”.  Mindeközben a gyakoribb tesztelésre lenne szükség, hogy egyértelműbb legyen a kép a jelenlegi járványügyi helyzetről. Egyelőre valóban ritka a pozitív teszt, bár ezek száma egyértelműen emelkedik.

Míg korábban nagy terhet jelentő feladat volt a háziorvosok számára a Covid-gyanús betegek tesztelésének megszervezése, szükség esetén szakellátókhoz történő eljuttatása, Soós Zoltán szerint mostanra ez rendeződött. Az Országos Mentőszolgálat ezt szolgáló felülete jól működik, mind a tesztelő pontokra történő időpontfoglalás, mind a szolgáltatást háznál igénybe vevők tesztelése olajozottan működik. Azonban a háziorvos szerint az emelkedő fertőzésszám mellett számítani kell arra, hogy a döntően csak a megyeszékhelyeken működő statikus tesztelési pontok idővel túlterhelődnek.

Könnyű lerombolni a nehezen felépített megbecsülést

A 65 év feletti oltatlan lakosság felkeresése és oltásra buzdítása bár jó célt szolgált, de átgondolatlan volt – mondja a MOK szakmai csoportjának vezetője. Míg azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely is elismerte, hogy a mindössze 13 ezer idős ember beoltását eredményező akció nem volt kifejezett sikernek tekinthető, Soós Zoltán azt is elmondja, hogy az ennek kapcsán kidolgozott jogszabály nem is írt elő kötelezettséget a háziorvosok számára. Annak elvégzése végül mégiscsak többnyire arra a háziorvosi karra maradt volna, amelynek egyik fele – nyár lévén – szabadságon volt, a másik fele pedig az éppen hiányzó kollégákat helyettesítette.

Segítené az elmaradt gondozási feladatok pótlását, ha – bízva az átoltottság növekvő mértékében – a korábbiaknál enyhébb lenne a negyedik hullám – vélekedik a MOK Háziorvosi Csoportjának vezetője. Kifejtette azonban azt is, hogy az elmaradások pótlását támogatja majd (előreláthatóan) novembertől a szoros együttműködésben dolgozó kollegiális praxisközösségekben folyó munka. Megemlíti emellett azt is, hogy egyelőre a szakellátás sem állt vissza az eredeti kerékvágásba, az orvosok sok helyütt még mindig az oltópontokon teljesítenek szolgálatot, így zömében csak a sürgősségi ellátást igénylő betegeket lehet a szakrendelőkbe küldeni, ezért még mindig görgetik az elmaradt kezeléseket.

Kártyavárként omlasztja össze egy-két kolléga a döntéshozók és a lakosság szemében kivívott renoménkat, amelyet a járvány másfél évében felépítettünk – zárja a védettségi igazolványokkal üzletelő háziorvosokról szóló felvetésünkre adott válasszal a beszélgetést Soós Zoltán.

A MOK Háziorvosi Csoportja által összeállított ellátási segédlet nyomtatható formában is letölthető.

A MOK Háziorvosi Csoportja által összeállított, a rendelők működési rendjére vonatkozó javaslat nyomtatható formában ITT tölthető le.