hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Rövid és hosszú távú követelésekkel is előállt az orvostársadalom

MOK: kikényszerítjük a rendszerváltást az egészségügyben (Reagált a BM...)

Szerződéseik letétbe helyezésével ad hangsúlyt rövid és hosszú távú követeléseinek a magyar orvostársadalom – erről döntöttek a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos küldöttei szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlésen.

Az eseményen a 400 országos küldöttből mintegy 220 fő jelent meg, így megvolt a szükséges többség ahhoz, hogy döntés szülessen az országos elnökség előterjesztéséről és határozati javaslatairól. A küldöttek nagy többséggel – csupán néhány ellenszavazat mellett – döntöttek arról, hogy mindaddig, amíg az orvostársadalom rövid és hosszú távú követelései nem teljesülnek:

  • a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását
  • a kórházi orvosok helyezzék letétbe önkéntes többletmunkájuk felmondását

A MOK azonnali követelései:

  1. A szakdolgozói bérek emelése 2023. januárig visszamenőleg.
  2. A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése:
  • az alapellátók vagyoni értékű praxisjogának garantálása érdekében a
    praxisalap megteremtése;
  • az emelkedő rezsi és működési költségek kompenzálása;
  • az IPA eltörlése;
  • az alapellátási indikátorrendszer teljes felülvizsgálata;
  • a területi és fix díj visszaállítása, degresszió eltörlése.

3.       A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása:

  • minőségi indikátorok és értékelési rendszer kidolgozása, ehhez kapcsolódó mozgóbérelem bevezetése;
  • az alapbért csökkentő szabályozás visszavonása;
  • a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő törvényi szakaszok visszavonása;
  • a szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása;
  • a személyes közreműködés lehetőségének megtartása;
  • a magánszolgáltatók közellátásban való munkavégzési kötelezettségének törlése;
  • az egészségügyi dolgozók jövedelme értékállóságának törvényi garantálása.

A MOK hosszú távú követelése:
Kormányzati ciklusokon átívelő Magyar Egészségügyi Stratégia kidolgozása

  • társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika
  • korszerű szerkezetű, többszektorú rendszer
  • szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működés
  • humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép
  • a társadalom egészségtudatosságának és egészségügyi ismereteinek fejlesztése

Követeléseket és javaslatokat is megfogalmaztak

Érzelemdús, és racionális érvekben is gazdag – ezekkel a szavakkal jellemezte a szombat délelőtt tartott rendkívüli küldöttközgyűlést Álmos Péter, a MOK alelnöke a rendezvényt követő sajtótájékoztatón, ahol az is kiderült, a kamara kampányt is indít annak érdekében, hogy minél szélesebb körben hívja fel a kollégák figyelmét a most elfogadott döntésekre. Az országjárás során nemcsak az orvosokat, hanem a lakosságot is meg kívánják szólítani, mert – mint az alelnök fogalmazott – az orvosok problémái egyben a betegek problémái is. – Az ellátórendszer mára működésképtelenné vált, a betegek nem jutnak időben ellátáshoz, és a gyógyítás feltételei sem adottak – jelentette ki Álmos Péter, hozzátéve, hogy nemcsak követeléseket, hanem javaslatokat is meg fogalmaztak.

A tavaly év végén elfogadott egészségügyi törvény- és rendeletmódosítások nemhogy csillapítják, hanem növelik ellátórendszerben most fennálló zavarokat – fogalmazott Kincses Gyula, a kamara elnöke, emlékeztetve arra, hogy a döntéshozóknak többször jelezték a kifogásaikat, és megoldási javaslatokat is tettek, ám ezeket érdemben figyelmen kívül hagyták.

Erős eszköz

Az azonnali követelésekkel az orvosi autonómiát csorbító rendelkezéseket kívánják módosíttatni, egyúttal ki fogják kényszeríteni a valódi rendszerváltást az egészségügyben – fogalmaztak arról, milyen célt szolgálnak a nyomásgyakorló eszközök. Hangsúlyozták azt is, hogy nem csupán az orvostársadalom, de a betegek érdeke is, hogy a rendszer ne szakadjon szét a gazdagok és a szegények ellátására.

A felmondási nyilatkozatokat – amelyekhez segédanyag is készül – a kamara területi szervezetei gyűjtik össze. Arról, hogy mikor élesítik a felmondásokat, ugyancsak a területi szervezetek döntenek majd annak tükrében, hogy milyen ütemben valósulnak meg a követelések, azonban – mint lapunk kérdésére válaszolták – az év végéig eredményeket szeretnénk látni. A leadott nyilatkozatok egyébként bármikor visszavonhatóak.

Megkérdeztük azt is, hogy a kamara elnökségéből csatlakoznak-e az akcióhoz, amire Álmos Péter úgy reflektált, „aki aktívan dolgozik és megteheti, letétbe helyezi a nyilatkozatot”. Arra a kérdésünkre pedig, hogy hány felmondásnak kell letétbe kerülnie annak érdekében, hogy hatékony legyen a nyomásgyakorlás, azt válaszolták, hogy helyenként akár egyetlen orvos kiesése nyomán is megszűnhet egy adott ellátás, márpedig a kórházakban nagy a hajlandóság az önként vállalt túlmunka felmondására.

Legkésőbb tavasszal kezdje el a működést az a munkacsoport, amelyben a kormány és a szakmai kamarák képviselő mellett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a betegszervezetek és a parlamenti pártok delegáltjai vennének részt a Magyar Egészségügyi Stratégia kidolgozásában – szorgalmazza a kamara, és még ebben az évben eredményeket várnak.

Takács Péter elvállalt egy feladatot, amelynek a megvalósításához a kamara nem szeretne segítséget nyújtani – fogalmazott Svéd Tamás, a MOK titkára arra a kérdésünkre, hogy szorgalmazzák-e az egészségügyért felelős államtitkár lemondását, tekintettel arra, hogy az általa beterjesztett módosítások visszavonását követelik, és a most folyó átalakítás irányaitól eltérő stratégia kidolgozását követelik.  

A MedicalOnline-nak a résztvevők is pozitívan értékelték a küldöttközgyűlést, úgy vélték, a konstruktív vitát követően az orvostársadalom érdekeit szolgáló döntés született. A közgyűlésen a küldöttek mellett számos kamarai tag is részt vett.

Reagált a Belügyminisztérium
Folyamatosak voltak az egyeztetések az orvosi kamarával, az új típusú ügyeleti rendszerbe a javaslataikat szinte kivétel nélkül átvezették. A BM szerint a kamara háziorvosi csoportjának vezetője korábban elfogadhatónak tartotta az új szerződéseket. A minisztérium azt is közölte, a júliusi és a jövő márciusi szakdolgozói béremelést pedig a legnagyobb léptékűnek tartják a rendszerváltozás óta – hangzott el az RTL Híradójában.

Fotó: MOK/Halász Nóra
Fotó: MOK/Halász Nóra

A rendkívüli közgyűlést azért hívták össze, mert a MOK december elején indított gyors felmérésére rövid idő alatt 8000 orvos válaszolt, és 96 százalékuk szorgalmazta ezt, tekintettel arra, hogy a kormány nem vette figyelembe a Takács-csomagra tett észrevételeiket. A kérdésekre 4500 orvos válaszolta, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, és 6800-an pedig azt, hogy kilátásba helyezik az önként vállalt túlmunka szerződéseik felbontását.

A rendkívüli országos küldöttközgyűlés az alábbi dokumentumot fogadta el:

A kamara országos elnöksége által készített háttéranyag: 
A korszerű és humánus egészségügy alapvetései

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink