Kutatónők a járvány frontvonalában

A fertőzés mechanizmusának ismeretlensége, a protokollok és a védőfelszerelések használatában szerzett gyakorlat hiánya okozta, hogy a koronavírus-járvány első hullámában sokkal nagyobb eséllyel fertőződhettek meg az orvosok és ápolók, mint manapság – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat Nők a tudományban: Kutatónők a járvány frontvonalában című etapjában Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője azt is elmondta, hogy míg az első hullámban az egészségügyiek többségénél nozokomiális infekció nyomán betegedett meg, most a fertőzések fele az ő esetükben is háztartáson belül történik.

Bár mérséklődött a kockázat, ám ahogyan populáció, úgy az egészségügyi személyzet sem esett át a fertőzésen, és a mostanihoz hasonló szintű védekezésre eddig rendkívül ritkán volt szükség – említette Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. Az első hullám során újfajta munkarendre és biztonsági intézkedésekre volt szükség, és gyorsan kellett megtanulniuk az orvosoknak és ápolóknak a védőfelszerelések használatát.

Míg tavasszal a Semmelweis Egyetem külső klinikai tömbjében helyezték el a Covid-os betegeket, most folyamatosan kell újabb és újabb szárnyakat megnyitni erre a célra. A Covid-osztályokon egyre kevésbé van lehetőség összeszokott gyógyító teameket felállítani, a védőfelszerelésben, a másikat alig hallva kell együttműködni – sorolta a nehézségeket a pulmonológus. – Napi szinten változik az eljárásrend, a szabályozás, a munkakörnyezet, amihez folyamatosan kell adaptálódni. Ez további pszichés terhelést jelent az ellátók számára. Az ápolók többsége abba a szendvics-generációba tartozik, amelynek a családon belül a szülők és a gyermekek irányába is meg kell felelniük a munka mellett, ami ugyancsak extra terhelést jelent számukra. Ezért a kórházakon belül kiemelten kell figyelni erre a rétegre, mert a betegellátás legkritikusabb keresztmetszete az ápolói kapacitás, és a megnövekedett terhelésnek nem csupán fizikai és pszichés, hanem immunológiai következményei is vannak – hívta fel a figyelmet Müller Veronika, hozzátéve, hogy a legnagyobb kitettségben az ápolók dolgoznak.

Forrás: u-szeged.hu

Túl hosszan tart a kórházi kezelés

A fertőzöttek és kórházban kezelt Covid-19 betegek száma folyamatosan növekszik, masszív felfutás előtt állunk – folytatta a klinikavezető. Bár a betegek 80 százaléka enyhe felső légúti tünetekkel saját otthonában lábadozik, a páciensek 20 százaléka – ami rendkívül magas arány – szorul  tüdőgyógyászati szempontból kórházi kezelésre, öt százalékuk lélegeztetésre. A nagy kiterjedésű tüdőgyulladás nyomán a tüdő átlagosan 7-14 nap alatt regenerálódik – de ennél hosszabb gyógyulási időt is megfigyeltek már. Sok esetben a betegeket – a családtagok védelme érdekében – több hét után sem tudják hazaengedni, mert a PCR tesztjük pozitivitást mutat, akár 3-4 hét elteltével is. A hosszúra nyúló hospitalizáció okozza a legnagyobb nehézséget az egészségügy számára.

A PCR-vizsgálat nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg fertőző, a klinikai, epidemiológiai tüneteket együttesen értékelve kell meghatározni a fertőzőképességet, ami az enyhe tünetekkel bíró eseteknél 4-5 napig tart – mondta Oroszi Beatrix, de figyelmeztetett arra is, hogy a súlyos állapotú Covid-osoknál ez a szakasz elhúzódhat. A fertőzésen átesettek hetekig, vagy akár hónapokig produkálhatnak pozitív eredményt, mindezek alapján az epidemiológiai munkacsoport javasolta, hogy töröljék a munkába való visszatérés kritériumai közül a negatív PCR-teszt meglétét.

Jó minőségű adatokkal rendelkezik az orvostudomány a kórházban kezelt betegekről, de még mindig keveset ahhoz, hogy abból érdemi következtetéseket lehessen levonni. Egyelőre nincsen bizonyított, hatékony terápia, a protokollok gyorsan változnak, legutóbb október 14-étől lépett életbe a legújabb eljárásrend – említette meg Müller Veronika, ám azt is mondta, hogy az egyes terápiák hatékonyságáról is ellentmondó publikációk jelennek meg, ami napi szintű konfliktust okoz a gyógyításban is.

Maga a Covid-fertőzés is diszbiózist okoz a bélflórában – mondta előadásában Szabó Dóra, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója, aki emellett arra is figyelmeztetett, hogy az intenzív osztályon kezelt, légzéstámogatást igénylő betegek számának növekedésével az antibiotikum-felhasználás is előretör, ami elősegíti a multirezisztens kórokozók terjedését.

1,3-1,4 közé tehető a reprodukciós ráta

A napi négyezret közelítő regisztrált megbetegedésszám csak a jéghegy csúcsa, és a most kétezres halálozási szám is növekedni fog a jövőben – szögezte le Oroszi Beatrix, aki szerint a sikeres védekezés titka a továbbra is a kombinált védekezési stratégiában rejlik. Hangsúlyozta, hogy a vírus mindenkire veszélyes, és bár most a fiatalabbak körében terjed, de minél idősebb korban betegszik meg valaki, ellátása annál nagyobb terhet jelent az egészségügy és a társadalom számára.

A reprodukciós szám csökkentésével – ami jelenleg 1,3-1,4 közé tehető – kontroll alatt tartható a járvány, ám a nem megfelelő beavatkozás nyomán akár 2-3 is elérheti. Ezért javasolt a kontaktusszámok csökkentése, a betegek és kontaktok felkutatása és mielőbbi karanténba helyezése, valamint az egyéni védekezés szabályainak betartása. Minél alacsonyabb esetszámnál történnek meg a beavatkozások, annál kevésbé van szükség drasztikus intézkedésre – mondta az epidemiológus, felhívva a figyelmet azonban arra is, hogy amíg fogékony a populáció, addig a járvány újraindul, amint lazítunk a korlátozásokon.