2021. május. 10., hétfő - Ármin, Pálma.
hirdetés
hirdetés

Amikor több a beteg, mint a kapacitás

Etikai ajánlás: a jobban védhető életet kell előnyben részesíteni

Megteltek az intenzív osztályok, túlcsordult a rendszer. A koronavírus-járvány második hulláma óriási terhelést ró a sürgősségi betegellátókra, és bár a tavaszi hónapok mérsékeltebb forgalma lehetőséget adott a frontvonalban dolgozóknak a felkészülésre, szükség lesz az intézményekben azokra a triázs-teamekre, amelyek abban a helyzetben hoznak döntést, amikor több a koronavírusos beteg, mint az ellátásukhoz szükséges kapacitás...

Vannak vízválasztó, paradigmaváltó napok, hetek, évek a történelem folyamán. Ilyen lesz Vuhan. Lesz Vuhan előtt és Vuhan után, mert már soha nem lesz még egyszer olyan sem az ellátórendszer, sem a társadalom, mint Vuhan előtt. Ekként fogalmazott a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) csütörtöki, online kongresszusán Berényi Tamás, a társaság elnökségi tagja arra a kérdésre válaszolva, hogy „mikor lesz olyan, mint régen”. És ezt tükrözték az elhangzó előadások is.

Már túlcsordult az ellátórendszer – mondta előadásában Lovas András, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályának vezetője a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai ajánlásáról szólva, amely részletes útmutatást ad az orvosoknak arra az esetre, ha a koronavírusos betegek ellátásával – erőforrások hiányában – már nem tud megbirkózni a rendszer.

Az intézményekben rendelkezésre álló 1000 intenzív terápiás ágy 60-70 százaléka volt foglalt januárban, normál ellátás mellett. A rendelkezésre álló személyzet legfeljebb kétezer intenzív ellátásra szoruló beteget tud ellátni, ám a kórházi kezelésre szoruló Covid-19 betegek száma exponenciálisan nő. November 5-én több mint ötezer főt ápolnak az intézményekben, a respirátoron lévők száma 378 – sorolta az adatokat az osztályvezető, jelezve, hogy már nincs tartalék a rendszerben, az ország három pontján lévő intenzív osztályától pedig azt a választ kapta, hogy mindegyik telített. – Már most vannak olyan osztályok, ahol alkalmazni kellene a MOK ajánlását – fogalmazott Lovas András.

Forrás:123rf
Forrás:123rf

Előny az életnek

Tiszta és helyes irányelvek mentén életeket tudunk megmenteni – fogalmazott Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke az ajánlásról szólva, hangsúlyozva, hogy annak elkészítésével nem a félelemkeltés volt a céljuk. Magyarországon a járvány első hullámában nem haladták meg az ellátási igények a kapacitásokat, ugyanakkor az olasz, vagy német példák nyomán már tavasszal a legjobbat remélve, de a legrosszabbra felkészülve írták meg a kódexet. Az útmutatás abban segít, hogy a súlyos, morális terhet okozó választás terhét levéve az egyes orvosok válláról, széles körben elfogadott, etikai szempontok szerint megfogalmazott elvek mentén történhessen az ellátás, és születhessenek meg a szükséges döntések. A 30 oldalas dokumentum nem írja felül a jelenleg hatályos Etikai Kódexet, ám a szakmai irányelvek és más szabályok által nem leírt kérdésekben irányt mutat – mondta az elnök.

Orvosi szempontból a jobban védhető életet kell előnyben részesíteni, a lehető legtöbb emberélet megmentése a cél – ismertette a részleteket Hegedűs Zsolt. Priorizálni kell azokat a betegeket, akik a megfelelő terápia mellett nagyobb valószínűséggel gyógyulnak meg, szemben azokkal, akiknek erre kevesebb az esélyük. Az ajánlás szerint a döntéskor a haszonmaximalizálás elve szerint kell eljárni, figyelembe véve nemcsak a Covid-os, hanem az intézményben, régióban, vagy akár az ország valamennyi intenzív osztályán kezelt valamennyi, súlyos állapotban lévő beteget. A döntésben nem lehet figyelembe venni a beteg anyagi helyzetét, korát, fogyatékosságát, nemét, rasszát, vallását, ismertségét, a pénz elfogadása ilyen helyzetben pedig bűncselekménynek minősül – szögezte le Hegedűs Zsolt, hozzátéve azt is, hogy azoknak a betegeknek, akiknek a terápiája nem folytatódik, biztosítani kell a megfelelő palliatív ellátást.

Nem a kezelőorvosé a döntés

Az eljárás komoly triázsolást igényel, amit azonban nem a kezelő orvosnak, hanem az intézményi triázs-teamnek kell elvégeznie – derült ki Berényi Tamás előadásából, aki arról beszélt, hogy az ellátás során a gyógyító involválódik a beteggel való kapcsolatba, így tőle nem várható el, hogy a terápia visszavonásáról vagy terápia alóli kivonásáról döntsön.

A háromtagú triázs team valamennyi érintett beteg aktuális állapotát és terápiás folyamatát figyelemmel kíséri, és összeveti azt a rendelkezésre álló kapacitásokkal. A csapatot a triázstiszt – oxiológus, sürgősségi orvos, aneszteziológus, intenzívterápiás szakorvos – vezeti, aki komoly, mélyreható ismeretekkel, több éves szakmai gyakorlattal rendelkezik a kritikus állapotú betegek ellátásában – sorolta a főorvos, hangsúlyozva, hogy a vezető az ellátáson belül senkivel nem lehet függő viszonyban. Az intézményen folyamatos rendelkezésre állást kell biztosítani, egymást átfedő, 12 órás munkarendben. A triázs érvényesítése mellett ez a csapat ismerteti és fogadtatja el a döntést a beteggel (ha tud kommunikálni), családjával, a kezelőorvossal és személyzettel, és a kórházi menedzsmenttel – ismertette a részleteket Berényi Tamás.

A beteg kezelésében részt vevő orvosok traumatizáltsága csökkenthető azzal, hogy ők kiesnek ebből a döntéshozatali mechanizmusból, de nem minden kórháznak lesz lehetősége arra, hogy kiállítsa az ajánlás értelmében a háromfős triázs teamet – vélekedett Lovas András, aki azt is elmondta, az egyes intenzív osztályoknak nincsen rálátásuk arra, hogy a régióban, vagy az országban hol van üres ágy. Pedig az országos kapacitások ismerete kiemelten fontos lenne ahhoz, hogy a haszonmaximalizálás elvét szem előtt tarthassák. A főorvos szerint ez súlyos probléma, ami megkérdőjelezi, hogy megfelelően tudjuk-e alkalmazni az etikai ajánlásban foglaltakat. Bár a Covid-koordináció az országos Mentőszolgálat feladata, de nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az orvosok is ismerjék a kórházi kapacitásokat. Mint Berényi Tamás fogalmazott: a krízismenedzsment alapja a frontális és transzparens kommunikáció, és az adatok valós idejű közvetítése. „Mert az mégsem megy, hogy előbb tudjuk meg, Londonban mennyi a respirátor kapacitás, mint három emelettel feljebb.”

Egyre több fertőzött érkezik a kórházakba, így nagyon fontos, hogy a döntések szakmai alapon szülessenek meg, és a lakosság számára is egyértelmű legyen, hogy milyen etikai elvek, tudományos adatok alapján történik az ellátás – hangsúlyozta Lovas András. Azt is elsorolta, hogy az intenzív ellátásban rendelkezésre álló kapacitásokat tovább szűkíti, hogy a nem Covid-ellátásra kijelölt osztályokon is vannak olyan betegek, akiknél már nem mutatható ki a Sars -CoV-2 vírus, de az állapotuk intenzív ápolást kíván. Emellett a Covid-osok ellátásához műszakos beosztás mellett dupla személyzetre van szükség, hiszen a szakdolgozóknak – a védőfelszerelés viselése miatt – folyamatosan váltaniuk kell egymást. Az ápolók számát pedig tovább apasztja, hogy közülük is egyre többen megfertőződnek, és kiesnek a munkából.

OMSZ: gyorsan telnek be az Covid-ellátók

Már a negyedleges ellátó helyekre szállítják a mentők a Covid-os betegeket – derült ki Pápai György, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) orvosigazgatójának beszámolójából. A mentők egyébként nem minden igazolt, vagy koronavírus-gyanús pácienst visznek kórházba, akikhez riasztják őket, az otthonukban felkeresettek 10-15 százalékának ugyanis nincs szüksége intézményi ellátásra. Az ágyszám-jelentéseket naponta kétszer nézik át, de nem mindig van valós adat a kezükben, ugyanis eltérések vannak az EESZT-ben és a telefonon jelentett ágyszámok között.

Eddig mindössze egyetlen bajtársat veszített el az Országos Mentőszolgálat a Covid-19 miatt, jelenleg 81 mentő van távol a munkával a betegség okán, ami nem éri el a teljes állomány egy százalékát – összegezte az orvosigazgató. Elmondta azt is, hogy több mint 50 ezer Covid-dal kapcsolatos feladatot láttak a napi háromezer egyéb mentési esemény mellett márciustól novemberig. A szolgálat munkatársai 261 ezer mintavételt hajtottak végre, ide számítva azokat is, amelyeket az országszerte létrehozott 50 mintavételi pont valamelyikén vettek le. Immár 400 orvostanhallgató segíti az OMSZ-t a tesztelésben, akik a belügymisztérium által biztosított gépjárművekkel járják az országot. A mentőautók egyébként közel másfélmillió kilométert tettek meg a járvány kapcsán.

Több a járulékos veszteség is

Viszonylag szűk térben kellett létrehozni az elkülönített vörös és zöld zónákat a Semmelweis Egyetem ÁOK Sürgősségi Betegellátó Osztályán, amelynek vezető főorvosa, Berényi Tamás arról is beszámolt, hogy a Covid-gyanús esetek számára külön betegutat biztosító vörös zónában a hatékonyabb ellátást biztosító szenior triázst alkalmazzák a betegek besorolásában. Klasszikus fekvőbeteg ellátási feladatokra is be kellett rendelkezniük, ugyanis a koronavírus-gyanús betegeknél olyan kiegészítő vizsgálatokra van szükség, amelyek miatt ezek a páciensek akár 24-48 órára is „bent ragadnak” az SBO-n. Eddig 513 Covid-19 beteget láttak el a klinikán, jelenleg 30 a lélegeztetettek száma.  

Naponta átlagosan száz vizitet látnak el az osztályon, az így vizsgált betegek 35 százaléka a típusos tünetek okán izolációt igényel. Míg tavasszal az elkülönítettek öt százaléka bizonyult Covid-pozitívnak, már ez az arány 60 százalékra emelkedett – számolt be a második hullám tapasztalatairól a főorvos. Megemlítette, hogy a járulékos veszteség is nagyobb, a nem koronavírus-fertőzöttek halálozása is megnő, így például az akut has tünetegyüttes miatt sebészeti beavatkozást igénylő betegek jellemzően nem kerülnek egy órán belül a műtőasztalra, mint normál ellátási rend esetén.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 2,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.