Nem volt luxuskiadás, megérte az intenzívterápiás gyorstalpaló
Bár a koronavírus-járvány idején számos szakmai kritika érte a C19_SPACE programot, az egészség-gazdaságtani elemzések szerint a sürgősségi helyzetekre irányuló stratégiai munkaerő-fejlesztés gazdaságilag megalapozott és kulcsfontosságú az egészségügyi rendszer jövőbeli ellenálló képességének biztosításában.
A Covid-19 Skills PrepAration CoursE (Covid-19 készségfejlesztő tanfolyam) egy nagyszabású, online képzési program volt, amelyet az Európai Intenzív Terápiás Társaság (ESICM) hozott létre az Európai Bizottság (EB) felkérésére és finanszírozásával a Covid-pandémia idején. A 2020 és 2021 között 24 EU-s országban, köztük Magyarországon is megvalósult.
A workshopok célja az volt, hogy felkészítsék az intenzív terápiában nem járatos orvosokat és szakápolókat arra az esetre, ha a járvány idején covid-ITO-ra kell vezényelni őket. A program megvalósításában a nemzeti intenzív terápiás társaságok, minisztériumok is szerepet vállaltak, segítve a tréningek megszervezését.
A képzés az intenzív terápia alapjaiba nyújtott betekintést, olyan témákat lefedve, mint a személyes biztonság, a védőfelszerelés fel- és levétele, a betegellátás általános és felvételi protokolljai, a légzéstámogatás és haemodinamikai monitorozás alapjai, a szepszis és nosocomiális infekciók felismerése, ellátása. A program az online tréningek mellett néhány órás gyakorlati képzést is magában foglalt.
A 2020-21 között zajló uniós projektet szakmai oldalról azért érték kritikák. A pandémia idején a helyben rendelkezésre álló kapacitásokat bőven meghaladó ágyszám működtetésére jelölték ki a covid-intenzív osztályokat – volt, ahol 29 covid-ITO ágyat kellett üzemeltetni a mindössze hat kritikus állapotú beteg megfelelő ellátására elegendő személyzettel és infrastruktúrával. Azt ugyan a szakma is elismerte, hogy az intenzívterápiás ellátás humánerőforrás-bővítése nélkülözhetetlen a betegek megfelelő ellátáshoz, hiszen ha egy szakápolóra 2,5 ápoltnál több jut, az 3,5 százalékkal növeli az elhalálozás rizikóját, ha pedig egy szakorvosnak az ajánlásban szereplő nyolc helyett tizennégy beteget kell felügyelnie, a halálozási ráta megduplázódik. Kritikaként ugyanakkor felvetették azt is, hogy a gépi lélegeztetés „tudománya” éppen úgy nem sajátítható el néhány órányi képzés során, mint a szívműtéthez szükséges gyakorlat.
Az intenzívterápiás osztályok munkaerő-továbbképzésének gazdasági és költséghatékonysági vizsgálata ugyanakkor azt igazolta, hogy a programra fordított 20,1 millió euró – ami résztvevőnként átlagosan 1146 eurót tett ki – nem luxuskiadás volt, hanem egészség-gazdaságtanilag megtérülő kiadás – derült ki Szőllősi Gergő József, a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Koordinációs Kutatóközpontjának adjunktusának előadásából a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján.
A C19_SPACE programban Európa szerte 17494 fő vett részt, 8213 orvos és 9281 ápoló. A tudásátadás megvalósult, a helyes válaszok aránya 64 százalékról 86 százalékra emelkedett a képzést követően. A program legmagasabb költségtétele a klinikai munkából való kiesés költsége volt, ami átlagosan 645 ezer forintot jelentett fejenként – sorolta a hétfői konferencián a kutató.
A workshopokat elvégzők munkába állása 2537 intenzívterápiás ágy működtetését és 9781 beteg ellátását tette lehetővé. A képzett munkaerő által generált egészségügyi kapacitás nyomán 5,1 nap alatt megtérült a teljes beruházás – a determinisztikus modell alapján a befektetés megtérülése (ROI) 478 százalékos volt –, de a számítások szerint a legrosszabb esetben is 33 nap volt a megtérülési idő – derült ki a kutatók elemzéséből.
A gyors átképzés hatékony és kifizetődő, a kieső klinikai munkaidő nagy költségének ellenére – összegezte a DE adjunktusa, bár hozzátette azt is, hogy vizsgálatuk során nem mérték a klinikai kimeneteleket és a halálozást. – A válsághelyzetre való felkészüléskor az emberi erőforrásba való befektetés hozza a leggyorsabb megtérülést, ezért ez lehet a leghatékonyabb stratégia. Az ebbe való befektetés nem luxuskiadás, hanem gazdaságilag megalapozott döntés, és kulcsfontosságú az egészségügyi rendszer jövőbeli ellenálló képességének biztosításában – foglalta össze Szőllősi Gergő József.
