Hol is tartunk az új szakmai minimumrendelettel?

Júliusra elkészülhet az új minimumrendelet, amely mind a személyi, mind a tárgyi feltételekben kompetenciaalapú lesz, és szolgáltatásokhoz rendelik azokat – ígérte Szentes Tamás országos tisztifőorvos a Magyar Kórházszövetség márciusi kongresszusán. Eddig a struktúra determinálta a szabályozókat, amelyeknek az intézmények nem tudtak megfelelni. Az új rendelet annak szellemében készül, hogy a kompetenciák összerendezése határozza majd meg a struktúrát; a személyi és szervezeti egység szintű kompetenciák meghatározásában a szakmák képviselői fontos szerepet játszanak majd – szögezte le az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezetője.

A jelenlegi, leltárszerű minimumrendelet virtuális hiányt hoz létre az intézményekben, máshol pedig elfedi a tényleges hiányokat, ezért feladat szerint kell beállítani a minimumfeltételeket, ami eszközben lehet akár leltárszerű is – fogalmazott korábban az egészségügyért felelős államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán elképzelése szerint egyfajta jogosítási, vagy licenc rendszernek kéne kialakulnia, amely szerint adott ellátást csak a megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező orvos végezhetne ott, ahol a megfelelő számú eset is rendelkezésre áll, megyénként, térségenként, vagy országosan.

Mindössze egy hónap van hátra az új, kompetencialapú minimumrendelet kidolgozására szánt időből, az új rendszert pedig szeptemberben szeretnék életbe léptetni. A MedicalOnline az Egészségügyi Szakmai Kollégium több tagozatának vezetőjét is arról kérdezte, miként vesznek részt a munkában.

A minisztérium döntésére várnak

Nem kaptunk felkérést a minimumfeltételek kidolgozásában való közreműködésre, de ha kaptunk volna, sem tudnánk eleget tenni ennek, mivel egyelőre nem alakultak meg a kollégium tanácsai – mondta lapunknak dr. Póta György, a Gyermek alapellátás (házi gyermekorvostan, ifjúsági és iskolaorvostan) tagozat elnöke, hozzátéve, reméli, legalább véleményezésre elküldik majd a rendelet-tervezetet a tagozatoknak. Emlékeztetett arra is, a gyerekpraxisok minimumfeltételeiről már az előző ciklusban kidolgoztak egy javaslatot a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) bevonásával, ám azt hiába juttatták el a döntéshozóhoz, következmény nélkül maradt.

Teljes konszenzussal született meg a tíztagú gyermek alapellátási tanács névsora, a jelöltek személyéről az érintett szakmai szervezetek és egyesületek bevonásával döntöttek – folytatta Póta György. A listát a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségéhez (MOTESZ) nyújtották be, a hazai orvostársadalom legnagyobb, önkéntes tagságon alapuló szervezete pedig a Magyar Orvosi Kamarához (MOK) juttatta el. Lapunknak dr. Éger István, a hivatásrend elnöke azt hangsúlyozta, a vonatkozó jogi szabályozás szerint a kamarának csupán adminisztratív feladata van a tanácsok kialakításában, amely lezárult. A tanácsok tagjait nem a kamara választja ki, vagy nevezi meg, hanem a szakmák tudományos szervezetei; a MOTESZ segítségével összegyűjtött névsorokat eljuttatták az államtitkársághoz. A MOTESZ jószolgálati tevékenységként vállalta, hogy segít a miniszteri rendeletben erre a feladatra kijelölt MOK-nak a tagságát adó orvosszakmai szervezetektől bekérni a tanácsok összetételére vonatkozó személyi javaslatokat, amelyekről aztán magas szinten döntenek – mondta lapunknak prof. dr. Horváth Ildikó, a MOTESZ alelnöke.

A kollégium vezetőségének, tagozatvezetőinek és tagjainak mandátuma tavaly májusban járt le, miután az akkori államtitkár, dr. Zombor Gábor meghosszabbította azt, az új tagozati vezetők és tagok idén februárban vehették át a megbízóleveleiket. A vonatkozó miniszteri rendelet alapján mind a tagozatoknak, mind a tanácsoknak januárban kellett volna felállniuk, azonban mint azt dr. Gerle Jánostól, a névsorok összegyűjtésével megbízott MOK alelnöktől megtudtuk, végül csak kétszeri hosszabbítás után, április 30-án küldték meg a tanácsok összetételére vonatkozó jelentést az egészségügyi államtitkárságnak, ezekről a későbbiekben a minisztériumban döntenek. Az eleve késlekedő tagozati kinevezések mellett a csúszás oka volt az is, hogy egyes szakmákban a szakmai és személyi ütközések miatt nem sikerült kijelölni a tagságot. A tanácsok felét konszenzussal hozták létre a szakmák, negyedüknél végül sikerült lezárni a vitákat, és egyezségre jutni, azonban a 61 tanács mintegy 25 százalékánál végül csak hiányos, vagy lezáratlan névsorokat küldtek a szakállamtitkárságnak április utolsó napján – foglalta össze Gerle János.

Vitáznak és dolgoznak

Ezek közé tartozik a Háziorvostan tagozat, amelynek egyelőre nemhogy a tanácsát, de háromfős tagozatát sem sikerült kialakítani a februári újjáalakulás óta. Egyetlen tagozati tagként dr. Vajer Péter a MedicalOnline megkeresésére elmondta, a jelölő szakmai szervezetek mindmáig nem tudtak megegyezni abban, hogy ki, és milyen arányban jelölhet tagokat; „a múlt és a jövő harcát lehet látni” – fogalmazott Vajer Péter. Mivel az alapellátás megerősítése kormányzati prioritás, a tagozatnak és a tanácsnak sok fontos kérdésben kellene állást foglalnia, hiszen a minimumfeltételek átalakításakor már arra is figyelemmel kell lenni, hogy számos, eddig a szakellátásban végzett feladatot az alapellátáshoz delegálna a szakpolitika, és a kollégák második szakvizsgájukat is használhatnák a praxisokban, ennek azonban egyelőre nincs meg a jogi kerete és feltételrendszere. Póta György mindehhez hozzátette, aktív licenccel (alacsonyabb kompetenciájú szakvizsgával), a praxisban reálisan, az alapellátás szintjén végezhető tevékenység leírására, majd az ehhez rendelt minimumfeltételek kialakítására lenne szükség.

Teljes konszenzussal alakult meg a Nukleáris medicina tanács is – számolt be lapunknak prof. dr. Szilvási István elnök, hozzátéve, kinevezés híján is összehívja a grémium tíz tagját, mert a szakmai irányelvek megújításán már dolgozniuk kéne. Az új, kompetencialapú minimumfeltételek kialakításához egyelőre nem kérték a szervezet közreműködését, pedig ennek újragondolására a professzor szerint is szükség van, ugyanis ezeket eddig egységes koncepció nélkül alakították ki egy inkongruens struktúrában, így a most érvényben lévő rendeletet képtelenség betartani. Szilvási István egyébként úgy vélte, a döntéshozónak a szakmai kollégium tagozatait és tanácsait kellene dolgoztatnia annak érdekében, hogy az egészségpolitika fontos kérdésekben előrébb léphessen.

Szakértők vannak, érdemi munka még nincs

A minimumfeltételek kidolgozása komoly szakmai háttéregyeztetéssel folyik az OTH-ban – mondta kérdésünkre Horváth Ildikó. A megújítás várhatóan egy európaibb szabályozást tesz lehetővé, hiszen a vonatkozó hazai rendeletek meglehetősen statikusak, korábban sok esetben inkább maximum-, semmint minimumfeltételeket határozott meg a szakmai kollégium, azt remélve, hogy később ehhez a finanszírozást is hozzárendeli a döntéshozó. Lapunk később azt is megtudta, az OTH egy szűkebb szakértői csoporttal dolgozik az új minimumfeltételeken, nem csak tagozatbeli, vagy szakmai szervezeti szakemberek közreműködésével, a munkacsoportülések még ebben a hónapban megkezdődnek. A szakértői csoport tagja egyébként Vajer Péter is, aki kérdésünkre azonban csupán annyit közölt, egyelőre még nem találkoztak a közreműködők.

Folyamatban van a szakmai kollégiumi tagozatok mellett működő tanácsok kialakítása, ebben közreműködnek a szakmai kamarák és a szakterületek szakmai társaságai és egyesületei – ezt válaszolta arra a kérdésünkre az Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárság, hogy mikorra várható a szakmai kollégium tanácsainak hivatalos kinevezése. Arra a felvetésünkre, hogy bevonják-e, és ha igen, mikor a kollégiumot az új, kompetencia alapú minimumrendelet kialakításába, az államtitkárság azt közölte, hogy a rendeleten munkacsoportok dolgoznak, amelyeket az OTH koordinál. A munkacsoportokban az érintett kollégiumi tagozatok tagja is közreműködnek a szakmai anyagok elkészítésében, így a Szakmai Kollégium a teljes munkafolyamat során képviselve van. Hozzátették azt is, hogy a javaslat várhatóan nyár végére készül el, és ekkor nyújtják be a tárcához.