Holdingba szervezik a kórházakat
Kancellária-rendszer: a miniszterrel tárgyal a Kórházszövetség (Frissítve!)
Tegnap az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) számolt be az egészségügyért felelős államtitkár a kancellária-rendszert érintő elképzeléseiről, a Kórházszövetség ma a miniszternél lobbizik – értesült a Medical Online.
- Akcióba lépett a Kórházszövetség
- "Nincs annyi pénz, hogy mindenkinek mindent, bárhol"
- Kilenc évet vártak, most sem kaptak semmit
- Nem született döntés
- ETOSZ: a kancellária-rendszer sem képes erodálni a kórházi adósságot
- Vége a kórházak önállóságának
- Kancelláriák országa
- Kincstári biztosokat küldenek a kórházakba (Bővítve!)
- Kancelláriák és kórházak: ki, mit csinál majd?
Részletekről nem, csak olyan koncepcionális elképzelésekről esett szó a megbeszélésen, amelynek A, B és C változata – immár negyedszer – július 5-én kerülhet ismét a kormány elé. Az elfogadott, és így politikailag jóváhagyott verzió részletes, szakmai kidolgozása csak ezután indulhat el. A három változat közül a legszigorúbb valamennyi döntési kört a kancellár kezébe adná, másik esetben bizonyos döntési köröket az intézményvezetőknél is meghagynának. Egyelőre így arról sincs végleges álláspont, hogy a kancelláriák az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) „kinyújtott karjai” lennének-e, vagy a kancellárok közvetlenül az államtitkárság alá tartoznának; ez esetben a helyi politikának nem sok beleszólása lenne az egészségügyi intézmények működésébe.
Azt mindenesetre Ónodi-Szűcs Zoltán még mindig tartja, hogy semmiképpen nem épül Klik-jellegű szervezet az egészségügyben, a kancelláriák élére viszont olyan szakembereket vár, akik amellett, hogy rendelkeznek intézményirányítási tapasztalattal, értenek a gazdálkodáshoz is.
Arról, hogy a 8–10 intézményből álló, 1–1,5 millió lakos ellátásáért felelős kórháztrösztöket vagy holdingokat vezető kancellárnak lenne-e döntési jogköre például abban, hogy leállítsa hónap közepén a műtéteket, koncepcionálisan egyelőre nem is esik szó. Információink szerint maga az államtitkár sem pártolná, hogy szakdolgozókat vagy villanyszerelőket utaztassanak a kórháztrösztökbe tartozó intézmények között. A holdingosítás célja a felesleges, párhuzamos ellátások felszámolása, a betegútszervezés javítása, a területen működő intézmények működésének összehangolása.
A párhuzamos ellátások felszámolására, a betegútszervezés javítására és az adott területen lévő intézmények működésének összehangolására egyébként már korábban is törekedett a szakpolitika; a Megyei Egyeztető Bizottságoknak egy évvel ezelőtt ugyanezen kellett dolgozniuk. Első körben a megyei kórházak főigazgatóit az ellátásszervezés és a finanszírozás átalakítására kérték, mire azonban felálltak a bizottságok, már csak javaslattételi jogkörük volt, és nem valósult meg az a finanszírozási modell sem, amely megyei szintre delegálta volna a források és kapacitások lakosságarányos szétosztását. A vagyonkezelési, pénzügy-stratégiai és operatív funkciók egységes irányítás alá vonását Budapesten is tervezték, 2010-ben Pesti Imre, akkori egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes számolt be arról, hogy elkezdték a fővárosi kórházholding koncepcionális kidolgozását, amelyet három év alatt, több lépcsőben építettek volna ki. Az elképzelés végül a fekvőbeteg-ellátó rendszer államosítása miatt vetélt el.
Az egészségügyi intézmények korszerű és gazdaságos működtetésének útja a holdingszerű szerveződés, amelybe akár valamennyi ellátási szint integrálható – vélik a szakemberek. A helyenként kihasználatlan humán-erőforrás a holdingon belül átszervezhető, a centralizált vagyongazdálkodás és minőségirányítás mellett a versenyképesség is javítható. Az egységes orvos-szakmai irányelveknek megfelelő betegirányítás, az egyes intézmények kihasználatlan többletkapacitásainak holdingon belüli átszervezése pedig a páciensek ellátásának biztonságát és ellátáshoz való hozzájutását is javítaná. Az egységes vezetés alatt működő kórházholding lehetőséget biztosít erősebb vásárlói pozíció kialakítására, valamint a pályázati és fejlesztési forrásokat is egységesen és hatékonyan lehet hasznosítani. Az egységes irányítás alá szervezéshez nem kell több százmilliós, vagy milliárdos beruházás, hiszen az a már meglévő intézményi struktúrára épül. Holdingok, kórháztrösztök – eltérő felépítéssel – működnek egyébként Norvégiában, Németországban vagy Angliában, a holdingosítás úttörője egyébként Ausztria volt a kilencvenes évek elején.
A kormány elé kerülő alternatíváknak viszont egyikét sem tudja elfogadni a Magyar Kórházszövetség, ezért találkozót kért az emberi erőforrások miniszterétől. A szerdai egyeztetésen arról igyekeznek meggyőzni Balog Zoltánt, hogy veszélyes a szakmai és gazdasági döntési folyamatok szétválasztása, álláspontjuk szerint a jelenlegi, rendezetlen egészségügyi struktúrában a döntéseknek a betegekhez közel kell megszületniük. Az egyelőre minden szereplő szerint kérdés, hogy ha zöld utat is kap a kormányzattól a holdingosítás, hogyan fogja zökkenőmentesen ellátni a betegeket a strukturálisan átalakuló intézményrendszer úgy, hogy ezzel egy időben gyökeresen megváltozik a finanszírozói és az ellenőrző-hatósági oldal az OEP és az ÁNTSZ átalakításával.
*
Frissítés 2016.06.29. 18.40
A Magyar Kórházszövetség elnökségével tárgyalt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán. A kórházszövetség jelentős szerepet vállal a kórházi kancelláriarendszer kidolgozásában, közölte a tárca az MTI-vel.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Ónodi-Szűcs Zoltán, a tárca egészségügyért felelős államtitkára tárgyalt a Kórházszövetség elnökségével Budapesten, olvasható a közleményben. A Kórházszövetség "kifejezte egyetértését az egészségügyi rendszer struktúraátalakításával kapcsolatban", és egyetértett abban is, hogy minden változásnak a betegek és az ellátásszervezés érdekét kell szolgálnia, írták.
Közölték: a tárca vezetői a tárgyaláson átnyújtották az elnökségnek azt a koncepciót, amely több változatot tartalmaz a kórházi kancelláriarendszer működéséről. A felek megállapodtak abban, hogy az egyeztetést hétfőn folytatják.
A Kórházszövetséget Rácz Jenő, Velkey György, Svébis Mihály és Ficzere Andrea képviselte a tárgyaláson.