Élhető betegséggé transzformálható a korai stádiumban felismert tüdőrák
A tüdőrák diagnózistól való félelem és a betegség kialakulásában érzett személyes felelősség tartja távol a szűréstől még a legmagasabb kockázati csoportba tartozókat is – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, tízből négyen nem járnak tüdőszűrésre.
Egyre komplexebbé, egyúttal egyre sikeresebbé is válik a tüdőrák kezelése, így ma már áttétes tumorral is több éves lehet a túlélés – derült ki az sajtóbeszélgetésén, ahol beszámoltak egy friss hazai kutatás eredményeiről is, amelyben a célcsoportok a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták.
A magyarok 60 százaléka támogatja a rendszeres tüdőszűrést, ugyanakkor 38 százalék szerint csak egy szervezett, proaktív behívórendszer növelné érdemben a részvételt, amitől a félelem tartja vissza leginkább a megkérdezetteket. Míg 24 százalék a súlyos diagnózistól tart, 21 százalék a röntgensugárzást véli ártalmasnak, és ezért nem megy szűrésre.
Hiányosságok vannak a kommunikációban és a tájékoztatásban, hiszen a megkérdezettek 36 százaléka soha nem találkozik a tüdőszűréssel kapcsolatos információkkal. Ezért kiemelt fontosságú az edukáció – hangsúlyozta az eseményen Pataki Erika egészségfejlesztő, a Lélek-Zet betegszervezet képviselője, aki ugyanakkor a környezet támogatásának fontosságára is felhívta a figyelmet, mert a válaszadók 36 százaléka vallotta, hogy családja és barátai befolyásolják leginkább abban, hogy részt vegyen a szűrésen.
Megnyugtató bizonyosság – ezt nyújthatják a szűrések, amitől nemcsak a tüdőrák diagnózistól való félelem tartja távol még a legnagyobb rizikócsoportba tartozó dohányosokat is, hanem a lelkiismeret-furdalás, hogy hibásak a betegség esetleges kialakulásában. Ugyanakkor a nemdohányzók körében is egyre több az érintett, ami arra utal, hogy a légszennyezésnek is egyre nagyobb szerepe van a kór kialakulásában.
Bár sötét képet festenek a hazai tüdőrák statisztikák, Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) főigazgatója azt emelte ki, a férfiaknál lassú, de ütemes csökkenést tapasztalnak az új megbetegedések és a halálozás számában, míg a nőknél mindkét adat stagnál, így az ő esetükben a tüdőrák korai felfedezése nagyobb odafigyelést igényel. Az utóbbi években a három éves medián túlélés megkétszereződött, amiben döntő szerepe van annak, hogy nagy áttörést hoztak a nem kissejtes adenomák kezelésben a célzott- és immunterápiák, illetve a dohányzást szigorító jogszabályok miatt a passzív dohányzás okozta ártalmak is visszaszorultak.
Bár egyes munkakörökben előírás, általánosságban már nem kötelező a tüdőszűrés, mégis, 40 év felett mindenkiben tudatosítani kell, hogy „a mellkasunkban lévő tüdőnk is odafigyelést igényel” – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve, hogy sok esetben a betegségnek nincsenek tünetei, sok beteg csupán egy „fals érzésről” számol be később.
Át kell törni a félelmet – hangsúlyozta a főigazgató. aki arról is szólt, hogy egyre többen tartják fontosnak az egészség megőrzését, de ebben nemcsak a sport vagy a táplálkozás játszik fontos szerepet, hanem a folyamatos monitorozás is. – Benne van a pakliban, hogy a vizsgálatok során találunk valamit, és a betegség mindenkit kibillent a komfortzónájából, de a tüdőrák ma már jól kontrollálható, „élhető” betegséggé transzformálható.
Ha általános szűrés nincs, legalább programok legyenek
Míg hagyományos röntgennel a korai stádiumú tüdődaganatok 23 százalékát fedezik fel, addig alacsony dózisú CT vizsgálattal (low dose CT – LDCT) ezek 80 százaléka kimutatható. A mindössze 1-2 perces szűrésre viszont éppen azok az 50 év feletti dohányosok nem mennek el, akik számára életmentő lehetne a vizsgálat.
Mintegy 7 millió tüdő-CT készül évente Magyarországon, amelyek segítségével nemcsak a tüdőrák, hanem egyéb lappangó betegségek is kiszűrhetők – mondta Kerpel-Fronius Anna, az OKPI főigazgató helyettese. A HUNCHEST szűrőprogramban több ezer embert vizsgálnak meg, így jelentős számban fedeztek fel olyan korai állapotokat, amelyek még operálhatók, így jó eredménnyel kezelhetők.
A szakma célja, hogy az LDCT vizsgálatokat beemeljék a népegészségügyi célú szűrések sorába, amihez azonban nemcsak az anyagi forrásokat, hanem az LDCT- és munkaerő kapacitást is növelni kellene, illetve biztosítani, hogy a feltárt eltéréseket képesek legyenek kivizsgálni és kezelni a multidiszciplináris teamek – mondta a főigazgató helyettes, hozzátéve, hogy a kormányzati szándék is megvan ehhez. Míg döntéshozói részről a kezdeti, magas ráfordítás miatt a költséghatékonyság a kérdés, a szakma már szűrésbe bevonandó csoportok meghatározásán dolgozok. Bogos Krisztina hozzáfűzte, hogy az országos tüdőrákszűrő program bevezetéséig javasolják a HUNCHEST és a SOLACE projektekhez hasonló programok megtartását.
Bár idehaza is csökkent a nem kissejtes tüdőrák előfordulási gyakorisága és halálozási aránya, még mindig nyolcezer magyart veszítünk el évente a betegség miatt. Ennek oka, hogy a tumorok több mint 40 százalékát csak akkor fedezik fel, amikor már metasztázisok jelentek meg a csontokban vagy a májban, az inoperábilis esetek aránya pedig 27 százalék, ilyenkor már csak tüneti kezelés alkalmazható. Bár az új terápiákkal ma már akár az áttétes betegeknek is 5-10 éves túlélést tudnak biztosítani, a rendszeres szűréssel tovább javíthatnánk a tüdőrák morbiditási és mortalitási mutatóin.
