Horváth Judit cikkei

Bár jövőre megduplázódik a magán egészségügyi szolgáltatók aktív fekvőbeteg kapacitása, egyelőre még találgatják, jelenlegi formájában megmarad vagy „humanizálódik” a jogviszonyról szóló törvény.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által működtetett Országos Transzplantációs Nyilvántartás február 1-től Nemzeti Szerv- és Szövetdonációs Tiltakozások Regisztere néven átkerült az Országos Vérellátó Szolgálathoz (OVSZ).

Az állami és a magánszolgáltatók együttműködésének tisztázását várja a Primus, amely mától külön honlappal segíti a betegedukációt.

Asztalfiókban nyugszanak a tervek és koncepciók, az öt nemzeti egészségprogramot nemigen lehet kicsalogatni a szaktárca labirintusából. Bátran lehetne többletért jelentkezni a pénzügyi tárcánál.

Magyarországon 1985-től 3909 HIV-fertőzöttet regisztráltak. December 1. az AIDS Világnapja. Mint minden esztendőben, idén is sor került a nemzetközi esemény hazai megemlékezésre, amelyet ez alkalommal rendhagyó módon Kőbányán, az Emberbarát Alapítvány Mindenki Templomában tartottak meg.

Akár a világpiacot is átrajzolhatják az új uniós orvostechnikai szabályok, amelynek hazai hatásáról Kern Józsefet, a Diagon tulajdonos ügyvezetőjét, s egyben a nemrég megalakult új orvostechnikai szövetség tagját kérdezte a PharmaOnline.

A preimplantációs genetikai vizsgálattal öt napos embrióknál szűrhetők ki a magzati rendellenességek, az örökletes betegségek.

Mintha hivatalosan is tudomásul vennék: a betegek nem oda mennek, ahova kötelező, hanem ahol gyógyulást remélnek.

A jövőbeni kormányzati döntéstől függetlenül 3-4 szolgáltatói csoport fogja uralni a hazai magán-egészségügyet, ha viszont olyan politikai döntés születik, amelynek eredményeként a magánszolgáltatók is részesülhetnek az állami finanszírozásból, akkor hatalmas ugrás következik be – hangzott el a többi közt a Portfolio november 6-ai konferenciáján.

A Medical Service Budapest (MSB) felvásárlását a két cég ügyvezetője, Leitner György (Affidea) és Kecskés Kitti (MSB) jelentette be.

A klinikai vizsgálatok, s nem mellesleg 40 milliárd forint „hovatartozásán” vitatkozik az innovációs és az emberminisztérium.

Furcsa paradoxon, hogy miközben egyre korszerűbb a szkizofrénia terápiája, nem nagyon változott a betegség kimenetele.

Nincs miért szégyenkezni hazai adatainkkal az októberben esedékes Szervdonációs és Transzplantációs Világnap alkalmából: az európai palettán a 14. helyen állunk.

A 2006-ban megfogalmazott gyógyszergazdaságossági törvény egyes elemei az elmúlt közel másfél évtizedben elveszítették életszerűségüket, jelentette ki a Medical Tribune  Változó promóciós szabályok című konferenciáján az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet osztályvezetője.

Jövő héten kiderül, ki lesz az Országos Gerincgyógyászati Központ épületegyüttesének új tulajdonosa.

A nők a ténylegesnél karcsúbbnak, a férfiak pedig magasabbnak látják magukat, derült ki a korábbi felmérések során. Az idei kikérdezés ma indul.

Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó új uniós szabályok a kis- és közepes vállalkozások felszámolásával nem csak megtisztítják, újra is osztják a piacot.

Bár a médiában sok a panasz a sürgősségi ellátásra, mindezt írásba ritkán foglalják a betegek, helyettük most az ÁSZ tett fel kérdéseket.

Amikor morál- és társadalomfilozófiai érvekhez kell nyúlni egy rendszer védelmében, akkor már irtó nagy lehet a baj.

A jelenlegi helyzet alapos elemzésén túl új képzési modellt is kínál a nemzeti ápolási stratégia vitairata.

Miközben naponta két új ritka betegséget írnak le, dilemmák sorával küzdenek a klinikusok, a technológiai értékelők és a finanszírozók, közli a PharmaOnline.

Bár nőtt a gyógyszerkassza, a természetbeni ellátásokra fordított kereten belül mégis csökken a medicinákra fordított összeg részaránya.

Összeomlani nem fog, legfeljebb kettészakad az ellátórendszer, s ha ez politikailag nem okoz gondot, akkor senki sem nyúl hozzá, ahogy eddig sem.

A korábbi jó gyakorlatok megmaradnak, új többletfeladatok a gyógyszerazonosítási rendszer bevezetéséből, illetve a Brexitből adódnak. A PharmaOnline interjúja dr. Szentiványi Mátyással, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatójával.

A magán- és az állami ellátás között ma még zéró összegű játszma zajlik, de talán ez nem marad mindig így.

Márciustól több egészségügyi háttérintézmény munkatársai is kormányzati szolgálati jogviszonyba kerültek, s ha meg akarják tartani az állásukat, fel kell esküdniük az Alaptörvényre.

Megvilágosult az MNB, s írt egy olyan egészségügyi programot, amelyet 2010-ben kellett volna asztalra tennie az épp győztes pártkoalíciónak.

A nemzetközi előrejelzések szerint 2050-re a jelenleginek háromszorosára nő a demenciával, Alzheimer-kórral élők száma, s elérheti a 130-150 milliót.

Egészségpénztár és kiegészítő egészségbiztosítás, párhuzamosságok, ellentétek és szinergiák az államon kívüli egészségfinanszírozásban. Váradi Pétert, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnökét kérdeztük.

Fogyasztó társadalomból egyre inkább digitális társadalommá válunk, s ez átalakítja a pszichiátria terápiás modelljeit is. Interjú dr. Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete klinikai igazgatóhelyettesével.

A magánegészségügyi piac vadkapitalista állapota szabályozásért kiált – többek között ez is elhangzott a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy címet viselő konferenciáján.

A prosztatarák nem halálos betegség, ha időben felfedezik és kezelik. Megnyilt Magyarország első férfiegészség-központja.

Ezer sebből vérzik a sürgősségi ellátás, s mivel más nem igyekszik javítani a helyzeten, ezért közös betegtájékoztató kampányt indít az orvosi és a gyógyszerészi kamara.

Míg nálunk magán és közfinanszírozott ellátás együttélésének mikéntje a kérdés, Európa nyugati felén, vagy éppen Lengyelországban és Szlovákiában már rég átlépték ezt a Rubikont.

Két jelentős hazai egészségügyi magánszolgáltatás érdemelte ki elsőként a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegyet.

Néhány héten belül kormány elé kerül az új alapellátási program – jelentette be Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter a Medicina Konferencián.

Idén lenne 150 éves a 2007-ben bezárt Lipót, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), és immár ötödik éve működik jogfolytonos utóda, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI).

Szintet lépett a közel két évtizede alapított egészségügyi magánvállalkozás, amely ma már a foglalkozás-egészségügy piacvezetője.

A hatalom birtokosai felfedezték a magánegészségügyet, nem véletlen hogy egyre késik a közfinanszírozott ellátás rendbetétele. Bár évek kelletek hozzá, mára az orvosok alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, derül ki egy közelmúltban végzett felmérésből. Interjú Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal.

Tovább csökkent Magyarországon az öngyilkosságok száma, de még mindig van hova fejlődni. Szeptember 10-én tartják az öngyilkosság elleni küzdelem világnapját.

Az elmúlt hónapokban átalakult az egészségügyi államtitkárság szerkezete, újrafogalmazták a helyettes államtitkárok feladatait, számolt be a XXII. ÖEN – Egészségügy 5 Dimenzióban című évadkezdő szakmai konferencián az Emmi egészségügyért felelős államtitkára.

Bár az eredeti tervek szerint az egészségügyi dolgozók HCV szűrését már idén meg kellett volna kezdeni, a program 2019-re tolódott.

A betegeknek – saját biztonságuk érdekében – a gyógyszerszedés folytatását, orvosaiknak pedig egy hónapon belüli gyógyszerváltást javasol a szakmai grémium.

Vajon az egészségügy milyen átalakítását tervezik nagy titokban a Magyar Nemzeti Banknál? Erről is szó esett azon a konferencián, ahol a várható jövőt fürkészték a szakemberek.

Más társaihoz hasonlóan az ország legnagyobbikaként számon tartott OTP egészségpénztár is az üzleti biztosítókkal fűzné szorosra a kapcsolatot.

A remény hal meg utoljára – mondják a házi gyermekorvosok, akik szakmájuk sorsának jobbrafordulását várják a gyermekgyógyász végzettségű egészségügyi államtitkártól.

A kenyérdagasztás és a dohányszedés épp úgy maradandó károsodást okozhat, mint bármely veszélyes anyag.

Az elmúlt években bekövetkezett jelentős változást már a címek is mutatják: ma már nem rokkantakról, hanem megváltozott munkaképességű emberekről, s nem rokkantosításról, hanem az érintettek munkavégző képességének lehetőség szerinti helyreállításáról, rehabilitációjáról beszélünk.

Egyeseknek jut, másoknak nem bizonyos terápiákból és gyógyszerekből, de erről nyíltan sohasem beszélünk – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia egészségügyi stratégiai programjának tudományos ülésén.

Próbavásárláson is meg kell felelniük azoknak a magánszolgáltatóknak, akik a Primus most bemutatott védjegyére pályáznak.

Lehet, hogy egyszer majd kizárólag az asszisztált reprodukció szolgálja a szaporodást, a szexuális együttlét pedig csak az élvezetet?

Egymással is vitatkoztak a szakértők azon a mindenkit érintő konferencián, ahol arra kerestek válasz, hogy meddig tartható fenn a magyar nyugdíjrendszer.

Bár a különböző hivatalos listákon mindössze 30 üres házi gyermekorvosi praxist tartanak nyilván, az elmúlt 7-8 évben több száz szűnt meg közülük.

A Főnix-Med Zrt. és leányvállalata, a Főnix Medical Center február elsejétől az Affidea tulajdonába került; gigaszolgáltató jött létre.

Az írók úgy tartják, olyan művekre van szükség, amelyek alatt beszakad az asztal. Dr. Gilly Gyula ilyennel állt elő, kérdés, hogy az összetört asztallap kinek a lábán landol, s mekkora fájdalmat okoz.

Nemzetközi tapasztalatok szerint tízezer lakosonként egy további háziorvos munkába állítása 6 százalékkal mérsékli az összhalálozást, 3 százalékos csökkenést eredményez az alacsony születési súly előfordulásában és a stroke-halálozásban, idézi Vajer Péter a Journal of Family Practice egy korábbi cikkét.

Szinte nem múlik el hónap, hogy valamelyik magánegészségügyi szolgáltató ne jelenne meg a nyilvánosság előtt. Igaz, sohasem bujkáltak, de erős takarásban dolgoztak, képviselőikkel legfeljebb egy-egy szakmai összejövetelen lehetett találkozni. Ennek most vége, s mintha ezzel egyidejűleg az ágazat rendszerváltás óta tartó korszakának végjátéka is intenzívebb szakaszához érkezett volna.

Még az idén két havi többletpénzhez jutnak a betegszállítók, s változatlanul napirenden a novemberi béremelés.

A Primus Magán-egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete stratégiai megállapodást kötött az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével hosszú távú céljaik egyeztetése érdekében.

Jövőre munkálják ki azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tennék a támogatás beépítését a finanszírozásba.

Vidéken két-három éven belül húsz, a fővárosban legfeljebb majd néhány év múlva jönnek létre önálló egynapos sebészeti centrumok.

Az egészséges felnőttkor záloga az egészséges gyermekkor; ez utóbbiban döntő szerepet játszik a gyermekorvosi hálózat.

Az első hazai magánkórház vezetője szerint ők nem a probléma, hanem a megoldás az állami intézmények számára.

Az E-health indulásával a sok sebből vérző egészségügynek legalább egy része elindul a XXI. század felé.

Magyarországon 560 ezer pszichiátriai beteget tartanak nyilván, közülük körülbelül 90 ezren jutnak pszichoterápiás kezeléshez.

Nem csak a fák, a magánszolgáltatók sem nőnek az égig, eljön az idő, amikor a kliensek megtartása lesz a legfontosabb üzletpolitikai cél. Tények, trendek, elvárások a Portfolio magánegészségügyi konferenciájáról.

Várhatóan a mai ülésén dönt a kormány több védőoltás beillesztéséről a hazai oltási rendbe, a varicella elleni vakcina is köztük van.

A magánegészségügyi piacon tavaly 904 milliárdot fizetett ki a lakosság, ám ez az összeg néhány éven belül akár 1100 milliárd is lehet.

Bár a politikai retorika szintjén váltig azt hallani, milyen komoly szerepet szánnak a járóbeteg-szakellátásnak, ennek egyelőre nincs látható jele. A miértre Pásztélyi Zsolttal, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség frissen újraválasztott elnökével, a Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetőjével kerestük a választ.

Bár az elmúlt években sok pénzt öntöttek az egészségügybe, ezt megkésve és koncepciótlanul tették. A kormányprogramot államtitkári programpontok helyettesítik, miközben az államtitkárság alól kiszervezetek minden fontos szervezetet.

A megújításra szoruló alapellátás számára kínál új működési szisztémát a svájci modell, amelyről Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt, a program egészségpolitikai elemzéseket és javaslatokat megfogalmazó munkacsoportjának vezetőjét kérdeztük.

A Duna Medical Center tulajdonosai nem tudnak arról, hogy a kormány megvásárolná-e most épülő kórházukat, ahol a jövőben angol betegeket is fogadnak majd a magyar orvosok.

Jövő januártól nem kell szja-t fizetni a praxisok értékesítésekor, a fiatal gyógyszerészeket pedig kedvezményes hitellel hozzák helyzetbe.

Parlamenti jóváhagyással immár véglegessé vált a 2018. évi költségvetés. Az alapellátás és a népegészségügy áll a jövő évi költségvetés fontossági sorrendjének első helyén.

Az írók szerint olyan művet kell alkotni, amely alatt beszakad az asztal. A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése ilyen munka, össze is rezzentek tőle az egészségpolitikusok.

Korra és nemre való tekintet nélkül egyre többen vásárolnak és használnak étrend-kiegészítőt – hangzott el többek között a Pharma Tribune étrend-kiegészítőkről szóló konferenciáján.

Új helyen az egykori OEP ellenőrzési főosztálya, s átalakult a fogyasztóvédelem szervezete is. A szakemberek kérdéseire az új szervezetek tisztviselői munkaértekezleten válaszoltak.

Egészségpolitikai stratégia hiányában az uniós források nem csökkentették, hanem tovább növelték a nukleáris medicina országon belüli ellátottságának egyenetlenségét.

A költségvetési tervet mindig kitüntetett figyelem kíséri, hiszen a számok messze túlmutatva önmagukon azt is jelzik, vajon a kormány fontossági sorrendjében milyen helyet foglal el az ágazat.

Európai Uniós forrásból ötmilliárd forint fordítható járóbeteg szakrendelők modernizálására; már pályázhatnak.

A tüdőrák előfordulási gyakorisága 44 százalékkal nőtt a férfiak, s 77 százalékkal a nők között az elmúlt évtizedekben.

Időről időre sok szó esik az orvosok és a gyógyszergyárak kapcsolatáról. E viszony egyik sajátos eleméről az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettesét, Szolyák Tamást kérdeztük.

A magyar egészségügyi rendszer – legalábbis finanszírozását tekintve – már nem társadalombiztosítási, s még nem állami. Ami van, az valahol e kettő között található. Interjú Bodrogi József egészségügyi közgazdásszal.

A tengelyen töltött idő alapján Budapesten a legleterheltebbek a mentődolgozók, háromszor annyit ülnek a gépkocsin, mint az országos átlag.

Az épp húsz évvel ezelőtt elfogadott, s azóta is hatályban lévő egészségügyi törvény megfogalmazásának időpontjában egy olyan témára fűzték fel szabályainak összességét, amely abban az időben még ritkaságnak számított. A jogszabály alapköve ugyanis a betegjog.

Tégely, tasak és boríték már van, három pilot és másfél évtized várakozás után év végén tényleg elindul az országos vastagbélrák szűrés.

Az Egészséges Budapestért Program nem csak az intézményeket és azok feladatait rendezi át, a fővárost is átalakítja.

Szakemberhiány és jogi rendezetlenség egyaránt nehezíti a hazai pszichiáterek munkáját, a kihívással, amelyet a társadalom elöregedése jelent, a szakma csak a politika támogatásával tud szembeszállni.

A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) felhívására önkéntesek segítik a veronai tragédia túlélőit – jelentette be a szervezet mai sajtótájékoztatóján.

Miközben többen az ágazati stratégiát hiányolták, strukturális és humánerőforrás-krízisről, romló betegbiztonságról szóltak, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a kancelláriarendszer meghekkeléséről, és újabb menetekről beszélt az Egészségügy 5 Dimenzióban Téli Szimpóziumán.

Miközben az onkológiai ellátás sok pénzt igényel, 2009–2013 között – az OEP adatai alapján – csökkent az egy-egy betegre fordított összeg. A hazai onkológiai adatok a népegészségügy szakértője szerint azt mutatják, hogy valamit nem jól csinálunk: vagy a korai felismerést vagy a betegek ellátását.

A struktúra átalakítására tett kísérletek kudarca azt mutatja, az egészségügy nem rendelkezik valós mozgástérrel az ellátórendszer újraszervezéséhez.

A védőnők mentális kifáradását, a segítő szakmákra jellemző kiégést megelőző programokat finanszíroz a Norvég Alap.

Tüdőszűrő állomások helyett evidencia alapú tüdőrákszűrő központokat hoznának létre. Magyarország ugyanis első a tüdőrák halálozásban.

Még mindig nem szaporodik fogunkban az idegen anyag, mondhatnánk a híres József Attila-i költemény parafrázisával – változatlanul fogatlan nemzet vagyunk. A miértre dr. Hermann Péter professzorral, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának igazgatójával, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának elnökével kerestük a választ.

Gyengült az egészségügy irányíthatósága, mivel az ágazatvezetés nem rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel – hangzott el a többi közt a Medical Tribune által szervezett, Útban című konferencián.

A közhiedelemmel ellentétben nem a szegénység, a rendezetlen devizahitel vagy épp szerelmi bánat miatt lesznek öngyilkosok az emberek.

Az államosítás nem tehető felelőssé a kórházi adósságokért, a központi állami tulajdonlás azonban igen.

Országos radiográfus továbbképzést szervez az állami intézményfenntartó karöltve az „egykori” Diagnoscannel, amely immár Affidea névre hallgat.

A kormányhivatalok az elmúlt években több tízezer TAJ-kártyát adtak ki, anélkül, hogy az érintettek a kiállítás pillanatában ehhez bármilyen jogosultsággal rendelkeztek volna.

Miközben a sürgősségi esetek fele különböző sérülések ellátását jelenti, sok sürgősségi osztályt traumatológiai háttér nélkül alakítottak ki.

Senki ne higgye, hogy ez egy szabadon választott műfaj! Erkölcsi felelőssége van annak, aki az egészségügyhöz hozzányúl – hangzott el azon a szerdai, budapesti konferencián, ahol öt dimenzióban járták körbe az egészségügyet.

A kormány 2012-es nyugdíjrendelete eret vágott a munkaerőhelyzetet illetően amúgy is vérszegény egészségügyön.

Több mint két éves fejlesztési folyamat végére került pont, amelynek célja minél kompetensebbé tenni az állami fenntartású egészségügyi rendszert arra, hogy a jelenleginél is több klinikai vizsgálat helyszínéül szolgáljon – jelentette be egy keddi sajtótájékoztatón Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.

Jövő márciusra kormány elé vinnék a nagy budapesti struktúraátalakítás első részletesebb terveit, az alapdíjemelés viszont már augusztustól jár az intézményeknek.

A gyógyszeripar az orvosokkal, gyógyszerészekkel és egészségügyi intézményekkel kötött megállapodások nyilvánossá tételével vállalja az átláthatóságot, írja a PharmaOnline.

Bár a Magyar Államkincstár (MÁK) illetékesei két héten belüli válaszokat ígértek a bérszámfejtési hibákkal kapcsolatos panaszokra, egyelőre még az eseteket regisztráló ív átolvasására sem jutott idejük.

A magán- és a közfinanszírozott ellátórendszer egymás mellett élése mellett tette le a voksát több nagy magánintézmény vezetője azon a konferencián, ahol a hazai magánegészségügy helyzete került terítékre.

Mennyit ér egy-két napos vagy néhány hetes túlélés? A betegnek mindent, a finanszírozónak esetleg milliókat. A XXI. század orvoslásának morális és pénzügyi dilemmákra is felelnie kell.

Mindmáig gúzsba köti a gyógyászatisegédeszköz-gyártókat a még 2006-ban elfogadott, s a következő esztendőben hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény, hangzott el az Orvostechnikai Szövetség közgyűlésén. 

Tart a költségvetési számháború, az igények és lehetőségek csatája. A döntő ütközet még várat magára.

Idén a fogorvosokkal és a védőnői szolgálatokkal osztoznak a háziorvosok a 10 milliárdos többleten. Bár végleges döntés még nincs, a tervek szerint a háziorvosi keret egy része direkt finanszírozásként jut el a praxisokhoz júniustól, a másik része azonban – ugyancsak indikátor jelleggel – a törzskartonok megújítására fordítódik. Interjú Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkárral.

A kancelláriák megalakításával változik a kórházigazgatók és gazdasági vezetők önálló döntési lehetősége, bár azt még senki sem tudja, hogy mennyire.

A korábban tervezettnél fél évvel később lesz kötelező csatlakozni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), hogy az elektronikus személyazonosító igazolvány is kompatibilis legyen a rendszerrel – derült ki a többi közt a Medical Tribune, az Infotér Egyesület és a Szinapszis Kft. április 26-ai PharmaInfoTech (PIT 1.0) elnevezésű konferenciáján.

Coming out – mondta a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke, és sorolta: 15 évig volt osztályvezető főorvos, 13 éve kórházigazgató – így klasszikus orvosbáró…

Még mindig nem dőlt el az OEP sorsa, jelentős változás várható a kórházak finanszírozásában, formálódik a kancelláriai rendszer, s lesz külön alapellátási laborkassza.

Április elsejétől Budapesten a sebészeti osztállyal is rendelkező kórházak kötelesek az év minden napján, 24 órában sebészeti ügyeletet működtetni.

Egy közelmúltban végzett vizsgálat megkérdezettjeinek 60 százaléka vett igénybe az elmúlt két év során magán egészségügyi szolgáltatót.

Súlyának folyamatos növekedése miatt egyre több kutatás veszi célba a magán egészségügyi ellátás nehezen átlátható, részben a homályzónába vesző piacát. A kutatóknak azonban nincs könnyű dolguk. Interjú Rékassy Balázs egészségpolitikai szakértővel.

Egy WHO felmérés szerint a magyar kamaszok illeszkednek a nemzetközi trendekhez. Ám, hogy van még bőven mit tenni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kormány még az idén új népegészségügyi programot állít össze.

Magyarországon minden tizedik újszülött idő előtt jön világra, közülük évente 1200 csecsemő születési súlya a 1500 grammot sem éri el. Életükért és egészségükért országszerte 21központban küzdenek a szakemberek.

Fontos lenne a szak- és a háziorvosi ellátás összébb húzása, hiszen nagyon jól látszik, hogy sokkal kisebb számú a továbbutalás, illetve a különböző szűrővizsgálatokon, gondozásokon való megjelenés aránya ott, ahol csak hosszasabb utazással érhető el a szakrendelés, mondta a Praxismenedzsmentnek adott interjúban Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) alapellátási igazgatóságának vezetője.

Csak azoknak tudok jó híreket mondani, akik szeretik a rossz híreket, ironizált Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős álamtitkár, aki egy fővárosi konferencián avatta be ágazati elképzeléseibe a résztvevőket.

A MedicalOnline információja szerint négy egészségügyi háttérintézmény sorsa bizonytalan még. Lezárult viszont az ösztöndíjpályázatok jelentkezési határideje, és aláírták az ágazati kollektív szerződés munka- és pihenőidőt szabályozó fejezetét.

Egy vizsgálat szerint a kórházak általában 20 százalékos árbevétel-arányos hiánnyal küszködnek, miközben van olyan intézmény, amely a minimumfeltételek alig 25 százalékának felel meg.

A gyógyszerek ártámogatását illetően szűk és szorosan összefonódó kört alkotnak a közszféra dolgozói, s a technológiai értékelésen, beadványokon dolgozó tanácsadó cégek – Lengyelországban. S nálunk?

Isten mentse meg Magyarországot egy bukaresti tűz típusú katasztrófától, foglalta össze véleményét ágazatáról az orvosi kamara szombaton újraválasztott elnöke, Éger István.

Az unió számos országában évek óta zajló Compassionateuse program hazai bevezetése 2016 januárjától várható. Ennek keretében a rászoruló betegek olyan gyógyszerekhez is hozzájuthatnak majd, amelyek egyelőre még sehol sincsenek törzskönyvezve – vagyis nem rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel –, ám a velük zajló gyógyszervizsgálatok olyan fázisba jutottak, amelynek során hatékonyságukhoz és biztonságosságukhoz már nem fér kétség.

Sok orvos azért vállal másodállást a magánintézményekben, hogy az adózatlan hálapénz reményében visszaterelje a közszolgálatba a fizetős pacienst. Ezzel a számlával dolgozó vállalkozások nem tudják felvenni a versenyt, olyan orvos pedig, aki kiszállna a paraszolvenciás rendszerből, olyan ritka, mint a fehér holló, ­hangzott el a többi közt a Medical Tribune konferenciájának második napján tartott kerekasztal-beszélgetésen.

A bevonható források keresése évekkel ezelőtt megkezdődött az egészségügyben. Az intézmények „magad uram, ha szolgád nincs” módon kezdték keresni a kitörési pontokat – derült ki a többi közt a Medical Tribune két napos konferenciájának első napján.

Megvonhatják a családi pótlékot azoktól a szülőktől, akik nem adatják be hat év alatti gyermekeiknek a kötelező védőoltásokat.

Miközben hosszan, s érzelemtelítetten búcsúztatta a leköszönő államtitkárt, Balog Zoltán miniszter sort kerített az utód, Ónodi-Szűcs Zoltán bemutatására is.

Az egykori egészségügyi miniszterek az ágazat régóta fennálló problémáit gondolják megoldandónak – még ma is.

A  háziorvosoknál végrehajtott bevételnövelés irányadó lesz a közfinanszírozott fogorvosoknál is, a magánrendelők doktoraira viszont akár jelentési kötelezettség is várhat.

A cselekvési szabadságot és a finanszírozási keretrendszert tekintve patthelyzet alakult ki az egészségügyben. Nincs aki döntéseket hozna, az ágazatnak viszont nincs újabb három éve, hogy a kormányban végre valaki belássa: ez így tarthatatlan.

Még meg sem száradt Zombor Gábor lemondó nyilatkozatán a tinta, máris mindenki azt találgatja, ki lesz az utód.

Ha nem is szebbnek, de karcsúbbnak látjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk, a cigaretta csikket pedig elsősorban a kocadohányosok taposták el végleg.

A tervek szerint 2017-2018-ban megkezdődik az országos vastagbélrák-szűrés, hangzott el az egészségügyi államtitkárság fővárosi sajtótájékoztatóján.

Alaposan átrendezheti az egészségügyi magánszolgáltatók piacát az augusztus elején megnyitó Duna Medical Center (DMC).

Elkészült az alapellátási törvény, a képviselők döntő többsége igent mondott rá. Van aki azt állítja, a kelleténél hosszabb ideig fogalmazták a paragrafusokat, az Emmi egészségpolitikai helyettes államtitkára, dr. Beneda Attila szerint viszont az elért konszenzus megérte az árát.

Népegészségügyi szemléletű közösségi alapellátás – nagyjából ezekkel a szavakkal foglalható össze, milyen irányba mozdítanák tovább a mára önmagát túlélt háziorvosi rendszert. 

Közel 900 ezerre tehető azoknak a háztartásoknak a száma, ahol az élelmiszervásárlás után megmaradó pénz több, mint 10 százaléka egészségügyi magánkiadásra megy el.

A MedicalOnline információi szerint még a nyári rendkívüli parlamenti időszakban elfogadják az új alapellátási törvényt. A munka azonban nem ér véget; a részletek jó részét rendeletekben szabályozzák majd.

A korábban három részre szakított fővárost egy egyészségszervezési egységként kezelik a jövőben, s önálló feladatokat kapnak a térségi igazgatók is.

Szakmai vezető testületek létrehozásával erősítené a szakorvosjelöltek sokat kritizált oktatását a szaktárca.

Mint kés a vajon ment át a jövő évi szűköcske egészségügyi költségvetés tervezete a parlamenti szakbizottságban.  Az orvoskamara a kormányfőtől remél közbeavatkozást.

A túlóradíjakat a következő havi béreknek már tartalmazniuk kell, jövőre megkezdik a nővérszállások felújítását, s ápolási eszközöket is vásárolna az állam. A többi közt között ebben állapodtak meg a mai ágazati egyeztetéseken az egészségügyi érdekképviselők a szaktárca vezetőivel.

Mintha mára belefáradtak volna saját ágazatukba az egészségügy meghatározó aktorai.  Nincs csodavárás, legfeljebb fásult beletörődés.

Az eHealth az egészségügy forradalmasítását jelentheti – úgy a betegellátásban, mint a betegútszervezésben vagy az orvos-beteg kapcsolatokban. A forradalom kerékkötői a jogszabályok és a berögzült szokások lehetnek.

Féligazságok és mende-mondák világában igyekszik átláthatóságot teremteni a Transzparencia Kódex, amelynek első nyilvános adataiból jövőre  azt is megtudhatjuk, mekkora többletjövedelmet jelentenek a hazánkban zajló gyógyszerkísérletek  az abban részt vevő egészségügyi szakembereknek.

Az egészségügy működőképességét ma leginkább az biztosítja, hogy a közalkalmazott orvosok közül aki teheti, magánvállalkozóként, jobbára lakásrendelőkben egészíti ki jövedelmét. Az az elképzelés, amely figyelmen kívül hagyja ezt az értékláncot, bukásra van ítélve – mondja interjúnkban Lantos Csaba közgazdász-szociológus, a Róbert Károly Magánkórház, s a telki kórház egykori szakrendelőjének többségi tulajdonosa.

Az új gyógyszerügyi hatóságról, a gyógyszeripari portfóliócserékről, az országos közbeszerzésbe vont hatóanyagokról és orvostechnikai eszközökről is beszámoltak a szakemberek a MedicalOnline „Mi vár ránk? – Gyógyszeripar 2015” című konferenciáján, ahol az is kiderült, a vaklicittől nem remélnek már olyan jelentős megtakarítást, mint korábban.

Csak nehogy úgy járjunk, mint a Három nővér Karinthy átköltésében: három nővér Moszkvába akart menni, semmi sem akadályozta őket, mégsem mentek – figyelmeztetett a forrásújraosztással kapcsolatban a Magyar Kórházszövetség volt elnöke.

Napokon belül tárgyalóasztalhoz ülteti a hazai onkológia képviselőit az egészségügyi államtitkár, ő az eredményekkel elégedetlen, a szakma pedig a finanszírozási szisztémával.

A jövőben kizárólag a helyi önkormányzatok belátásától, s anyagi teherbíró képességétől függ, hogy fenntartják-e a méltányossági közgyógyellátást.

A jövőben a kórházakban  szűrési és népegészségügyi feladatokat ellátó irodát alakítanak ki, amelyek a háziorvosokkal tartják majd a kapcsolatot.

Nem csak a rendelők fenntartásának, 2016-tól már a nővérek bérének költségeitől is megkímélnék a háziorvosi praxisokat. A terheket vállalni képtelen önkormányzatok helyébe állami finanszírozás lépne.

Bár sejteni lehetett, hogy az Uzsoki-modell előbb-utóbb lépéskényszerbe hozza a döntéshozókat, a végül elhangzó politikai állásfoglalás – miszerint: állami intézményben nem működhet privát ellátó és magánszolgáltató sem részesülhet OEP finanszírozásban – nagyobb meglepetést keltett a vártnál.

Az első hónapok „helykeresése”, a különböző felmérések befejezése után immár ténylegesen működnek a svájci hozzájárulásból finanszírozott Alapellátás-fejlesztési Modellprogram praxisközösségei. Az eddigi tapasztalatokról Papp Magort, a pilot szakmai vezetőjét kérdeztük, aki az Országos Alapellátási Intézet keretében felügyeli a Heves, Borsodnádasd, Jászapáti és Berettyóújfalu térségében zajló munkát.

A jövő évi költségvetési tervekben szerepel az a 60 milliárd, amely segítené rendezni az intézmények zilált pénzügyi helyzetét, s több jutna az alapellátásnak is, több pluszra azonban nem számíthat az ágazat. Az E-Alap kiadási sorai megegyeznek a tavalyi költségvetési törvény tételeivel .

A jövő évi költségvetést illetően csak az egészségügyi államtitkárság mert nagyot álmodni, az egészségpénztár elképzelései ezzel szemben a földön járnak.

A jövő évet sem arany betűkkel jegyzik majd az egészségügyi annalesekbe. Legalábbis ez derül ki a pénzügyi javaslatokból.

Cigányság és egészségügy - ez volt a téma a Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság fővárosi konferenciáján, ahol nyugodtan folytathatták is volna József Attila Hazám című versét: „...árvaság, korai öregség”

Ezt a reputációt hivatott tovább javítani az Európai Gyógyszergyártók Szövetségének(EFPIA) azon döntése, mely szerint szervezetük tagvállalatai egész Európában nyilvánosságra hozzák az orvosokkal, gyógyszerészekkel, valamint az egészségügyi intézményekkel megkötött szerződéseiket, illetve a nekik nyújtott támogatások értékét.

Óvatos becslések szerint ma a hazai közfinanszírozások ellátását 35 százalékban magánszolgáltatók biztosítják.

Az Európai Kórházigazgatók Egyesületének 2020-as kongresszusának Magyarország ad otthont.  Jó lenne, ha legalább addig kiderülne, valójában milyen egészségügyi rendszer kialakításán tüsténkedik a kormány.

Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) a gyógyszeripar és az egészségügyi szakemberek és egészségügyi szolgáltatók/szervezetek anyagi kapcsolatának átláthatóvá tételére új önszabályozó irányelvet vezet be Magyarországon is.  A  transzparencia kódex előírása nem csak az orvosok és a gyógyszergyártók kapcsolatára vonatkozik, a szakdolgozók is érintettek. 

Nem tanulhatsz meg zongorázni, ha csak hangversenyekre jársz, tartja egy angol mondás. A magyar medikusok és rezidensek pedig játszani szeretnének, nem pedig csak hallgatni a zenét…

A század végére 5 Celsius fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, a hazai körülmények nagyjából a mostani Tunéziáéhoz lesznek hasonlóak: félsivatagos, száraz, nehezen elviselhető éghajlattal kell számolnunk, és sok, eddig csak igen ritkán előforduló vagy teljesen ismeretlen betegséggel.

Teljes adósságkonszolidálás, központilag szervezett rezidensképzés, a finanszírozási rendszer átalakítása szerepel az új egészségügyi kormányzat most formálódó tervei között.

Szeptember elsején, közel másfél évtizedes együttélés után különválik a Semmelweis Egyetem és ismét önálló egyetemi rangra emelkedő testnevelési kara, az egykori Testnevelési Főiskola (TF). Átmenetileg Sterbenz Tamás irányítja az intézményt.

Németországban az orvosok által rendelt diagnosztikai radiológiai vizsgálatok kizárólag a sugárvédelmi hatóság engedélyezése után végezhetők el. A szigor oka: minden második radiológiai beutalás felesleges.

Mégsem épül új műtéti tömb Szentesen. A csongrádi kórház lehet az első, amely áldozatául esik egy tavaly elfogadott, az uniós beruházások szigorú ellenőrzését előíró kormányhatározatnak.

Szülői beleegyezés birtokában októberben, ingyenesen megkaphatják az első, HPV elleni védőoltásukat a 12. életévüket betöltött lányok. Ez az első védőoltás egyébként, amellyel egy rosszindulatú daganat kifejlődése megelőzhető.

Volt, akit a Facebook buktatott le, miközben ugyanis betegállományban volt – mondván, lázas beteg – internetes oldalára friss, strandolós, mosolygós képet posztolt. Munkahelye sem tétovázott, ráküldte a táppénzellenőröket.

Pontos adatok híján senki sem tudja, hogy Magyarországon mennyien dolgoznak magánorvosként, mint ahogy azt sem sikerült mindmáig tisztázni ki, hogy ki nevezhető magánorvosnak.

„Nem tartozom azok közé, akik az elmúlt években a legsötétebb szcenáriókat vázolták fel”, mondta Surányi György volt jegybankelnök az IME-META legutóbbi egészséggazdasági konferenciáján. Arról már a bemutatott adatok tehetnek, hogy a felvázolt kép – akárcsak az IME hasonló tematikájú rendezvényein korábban előadást tartó Chikán Attila, Csaba László, Kovács Árpád és Bod Péter Ákos esetében – az előadó szándéka ellenére igencsak sötét tónusúra sikeredett.

Miközben 30 százalékkal csökkent az aktív kórházi ágyak száma, az intézmények 70 százalékos kihasználtsággal működnek, vagyis további közel 10 ezer aktív férőhely felszámolható, hangzott el az IME szokásos évi egészséggazdasági konferenciáján.

Nem lesz könnyű helyzetben az, aki megkapja az egészségügy karmesteri pálcáját.  Elméletileg a karmester határozza meg a próbákon és az előadásokon a tempót, Ő dönti el, hogy az eljátszandó műnek milyen karaktere legyen, illetve azt is, hogy az egyes részletei hogyan kapcsolódjanak egymáshoz és éppen, mikor, melyik szólam szólaljon meg erőtejesebben. Sokszor úgy tűnhet, hogy az ágazat sokszólamú kórusának tagjai nem feltétlen egy kottát olvasnak. Hosszú évek óta mindenki a saját dalát fújja. A MedicalOnline most belenézett a kottákba. A kérdés továbbra is adott: ki kapja meg a karmesteri pálcát és hátulról ki mozgatja a zenekarvezető kezét?

Közel 3 milliárd forinttal tervezik emelni a háziorvosok kártyapénzét, s szabadon felhasználható támogatást kapnának az elmaradt térségekben letelepülő orvosok.

Senki ne dőljön be annak, ha egy étrend-kiegészítő azt állítja magáról, hogy mindent gyógyít – egyáltalán: gyógyít –, ha azt ígéri, segítségével gyorsan visszanyerjük 16 éves versenysúlyunkat, vagy évtizedekkel korábbi potenciánkat, figyelmeztet dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató főorvosa.

Az indikátorrendszer jutalmazási keretének növelésével két legyet ütne a szaktárca: erősítenék a háziorvosok kapuőr szerepét, növelve egyúttal a doktorok teljesítményfinanszírozásának részarányát.

Éger István, s vele együtt a MOK elnökségének visszahívását kezdeményezi az orvoskamara felügyelő bizottsága. Az aktusra az általuk összehívott országos küldött-közgyűlésen kerülne sor.

Apám, láttál-e már teknősbékát? Egyszer láttam fiam, de az sem az volt – idézte a székely viccet a szakmai minimumfeltételek két évtizedes történetét illusztrálva Rácz Jenő egy kedden megtartott fővárosi egészségügyi konferencián.

Ahogy azt sejteni lehetett, kezd valóban teleregénnyé fejlődni az orvoskamara kontra felügyelőbizottság ügye. A korábbi verbális vita jelenleg levélváltáson keresztül zajlik.

Az már szinte biztos, hogy jövőre létrejön az önálló Magyar Sporttudományi Egyetem, az viszont még mindig kérdéses, hogy mi lesz a Sportkórház sorsa.

A MOK felügyelőbizottságának vezetője az országos elnökség szerdai ülésén bejelentette, hogy az adóhatóság és a számvevőszék vizsgálatát kezdeményezik. Ezzel vélhetően új fordulatot vesz a kamarai vezérkar, s felügyelőbizottság hosszú ideje tartó párharca.

Visszakapja régi önállóságát a Testnevelési Egyetem. A Semmelweis Egyetemtől valószínűleg jövő nyáron vesz búcsút a TF, arról viszont még mindig csak találgatások zajlanak, hogy idővel megkéri-e vagy sem a szomszédos Sportkórház „kezét”.

A számviteli törvény és az adószabályok módosítása erős pénzügyi présbe teszi a már amúgy is szoros fűzőben fuldokló kórházakat.

Komikusnak is nevezhetnénk, de inkább tragikus, hogy senkinek sem sikerül a Magyar Orvosi Kamara pénzügyeit átláthatóvá tenni, holott a köztestület pénzügyei több éve szerepelnek napirenden. Most erre tett kísérletet és sokkoló számokkal állt elő beszámolójában a Magyar Orvosi Kamara felügyelő bizottsága, s bár jelentésüket nem fogadták el a kamara küldöttgyűlésén, tovább folytatják vizsgálódásaikat. A hétvégi rendezvényen nem mellesleg kiderült: törvényellenesen emelte az Éger István vezette köztestület az idei tagdíjakat.

Az egészségügy örök dilemmája: nem eléggé hatékony vagy csak a szükséges pénzmennyiség hiányzik konszolidált működéséhez? S míg ez a polémia zajlik – mint a Napi.hu csütörtöki konferenciáján is – csendben oda lett a főigazgatók régi dicsősége.

A laborkassza zárt marad, viszont a költségkeretet szétosztanák, s egységesítenék a laborba szóló beutalót, amelyen kötelezően szerepelne a vizsgálat oka is.

Bár gyógyító-megelőző ellátásokra elődjénél jövőre 51, 2 milliárddal többet szán az új nemzetgazdasági miniszter, ám messze még a Kánaán.

A támogatási konstrukció szerint egy-egy praxis összesen 1,5 millió forintos támogatásban részesülhet. A korábbi, vitákat kavaró helyzettel ellentétben most azt is pontosan meghatározták, hogy milyen összeghatárig, milyen eszközök megvásárlását támogathatja az egészségpénztár.

Jövő tavasszal módosítják a háziorvosi indikátorrendszert. Erről egyelőre még csak annyit tudni, hogy vélhetően növelik a házi gyermekorvosok munkáját monitorozó indikátorok számát, s lehet közöttük olyan is, amit másikra cserélnek.

A háziorvosokra számos olyan feladat hárul, amelyet nem az egészségpénztár, hanem az érintett magánszemély vagy hivatal finanszíroz. Az új térítési díjakat tartalmazó tervezet a közelmúltban került nyilvánosságra, s mint kiderült: elillantak a korábbi remények, nagyobb léptékű díjemelésre ezúttal sem tett javaslatot a szaktárca.

A közelmúltban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elemzést készített az orvosi laboratóriumi ellátásról. A vizsgálódás tapasztalatairól, illetve a továbblépés irányáról Kiss Zsoltot, az egészségpénztár stratégiai főosztályának vezetőjét kérdeztük.

Az egészségügynek immár közel két évtizedes dilemmája, hogy miként tudná leválasztani magáról a kórházi ágyak tetemes részén végzett szociális ellátást, vagy ha ezt nem, ki mással tudná – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár helyett – megfizettetni ezeket a szolgáltatásokat.

Mit kell tenni ahhoz, hogy minden magyar gyermek egészségben érje el a felnőtt korát? Ezt veszi számba a „Vasgyúró” címmel napokban elkészült gyermekegészségügyi koncepció, melyet ma a Gyermekorvosok Társaságának Nagygyűlésén ismertet Velkey György.

A címbeli kérdésre kerestek választ azok a szakértők, akik egy fővárosi konferencián azt kutatták, milyen eséllyel jutnak gyorsan, megfelelő orvosi ellátáshoz a hazai betegek. A helyzet több mint szomorú.

A debreceni rektorválasztás, a kényszernyugdíjazás, s a várólisták betartásának szigorítása – a megkerülésével végzett beavatkozásokat nem fizeti ki az egészségpénztár – épp úgy téma volt a miniszter mai meghallgatásán, mint a dohányzás elleni harc, avagy a trafikbotrány ügye.

Fellélegezhetnek a krónikus betegek, az orvosok ismét rendelhetnek egy recepten, kötelező kiváltási dátum megjelölése nélkül három hónapra elegendő gyógyszeradagot. Az opiát tartalmú erős fájdalomcsillapítók neve pedig a jövőben nem kábítószer, hanem fokozottan ellenőrzött szer.

A magyar lelki nép, karácsony előtt mindig többen jelentkeznek véradásra, mint ahogy akkor is az utcán áll a sor, amikor gyermeknek keresnek csontvelődonort. Persze az egészségügynek ez a szegmense sem nélkülözi a tipikus magyar abszurdot: a kórházak 7500 forintot fizetnek egy egység vérért, amelynek önköltsége 13 ezer forint. Mindezt dr. Miskovits Esztertől, az Országos Vérellátó Szolgálat pont tíz éve kinevezett főigazgatójától tudtuk meg.

Béremelés lesz, viszont az eddigieknél lényegesen kevesebb uniós pénzre számíthat az ágazat 2014 és 2020 között. Kiderült az is, nehéz összeszámolni, pontosan mennyi kórház van Magyarországon.

Valóban kartellgyanúval vizsgálnak több gyógyszernagykereskedőt? – kérdezte a medicalonline kedden a Gazdasági Versenyhivataltól.

Bár már elérkezett a kényszernyugdíjazás egyik fontos határnapja is, még mindig értelmezési különbségek zavarják a tisztánlátást.

Pénz hiányában a kisebb kórházakban vérrel roborálják az idős betegeket. Nincsenek protokollok, amelyek szabályoznák a felhasznált vér mennyiségét egy-egy beavatkozás során. A kórházak 7500 forintot fizetnek egy egység vérért, amelynek önköltsége 13 ezer forint. Csak néhány példa – az egészségügynek ez a szegmense sem nélkülözi a tipikus magyar abszurdot. Interjú dr. Miskovits Eszterrel, az Országos Vérellátó Szolgálat tíz éve kinevezett főigazgatójával.

Lanyhul az érdeklődés a HIV/AIDS iránt, holott 2011-ben Magyarországon egy millió lakosra 174 regisztrált fertőzött jutott. Az elvégzendő feladatokat Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Programban fogalmazták újra.

Rajtra kész a Patika Hitelprogram, de aki nem siet rendezni tartozásait az adóhatóságnál elesik a kedvezményes állami támogatástól.

Már szeptember elsejei életbeléptetése előtt módosításra szorul az a minisztériumi rendelet, amely személyi minimumfeltételeket ír elő a gyógyszertárak számára.

Októbertől „élesben működik” a határon átnyúló egészségügyi ellátás, amely lényegében lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok adott feltételek teljesítése esetében bármely tagállamban igénybe vegyenek egészségügyi szolgáltatást.

A Magyar Kórházszövetség kongresszusának harmadik napján találkozott a kórházvezetőkkel az OEP főigazgatója, az országos tisztifőorvos és az ágazatot vezető államtitkár.

A múlt évben 7 milliárd forinttal csökkent a lakosság gyógyszerkiadása, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár két éve bevezetett ártárgyalási stratégiájának köszönhetően.

Készül a konvergencia program frissítése, s úgy tűnik, ebben ismét terítékre kerül a gyógyszerkassza. A MedicalOnline információja szerint elképzelhető, hogy 40 milliárddal megkurtítanák az ártámogatásra rendelkezésre álló keretet.

Széll Kálmán Terv típusú restrikció nem várható a gyógyászati segédeszközök piacán, de egy kis konvergencia program azért lebeg az „éterben”.

A napokban alakult meg az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete. Az indulásnál 11 cég tette le a voksát – kilépve az Orvostechnikai Szövetségből – az új alakulat mellett, s hozzájuk állítólag már további érdeklődők is csatlakoztak.

Bár az orvosi kamara szigorítaná az egészségügyi vállalkozók reklámjainak szűrését, újabb hatásos tilalomfát legfeljebb az állam állíthat, ám nem biztos, hogy ez érdeke.

A szívbetegség elleni harcot több fronton vívja a Magyar Kardiológusok Társasága. A szívinfarktus mellett a szívelégtelenség e küzdelem fontos területe, amelynek eredményesebb kezelésére új, országos hálózatot, szívelégtelenség-ambulanciákat terveznek kialakítani. Erről kérdeztük dr. Nyolczas Noémit, az MH Egészségügyi Központ kardiológus főorvosát, az MKT elnökségi tagját.

A magánorvosi szolgáltatók reklámtevékenységét jogszabályi segédlettel terelné  etikus mederbe a Magyar Orvosi Kamara.

Implantátum regiszter létrehozását fontolgatja a szaktárca, amellyel az ágazatot irányító intézmények mindegyike egyetért, a szakmai kollégiumok érintett tagozatainak álláspontja azonban közel sem egységes a kérdés megítélésében. Közben egyre több uniós állam tervezi hasonló lajstrom létrehozását.

A kormány tervei szerint hatályon kívül helyezik az országgyűlés által 2003-ban elfogadott népegészségügyi programot, s helyette újat fogalmaznak nyár közepére.

Kétféle pénzügyi konstrukcióval kívánja támogatni a kormány az alig egy éve meghirdetett célt: 2013 végéig 25, 2017 januárig pedig 50 százalékra emelkedjék a patikusok gyógyszertári tulajdonrésze. Míg a Patika Tőkeprogram a láncba tartozó gyógyszerészeket, a Patika Hitelprogram a többieket segítené ennek elérésében.

Az egészségügy minőségbiztosítási rendszerei jobbára üzleti érdekek mentén alakultak az elmúlt években. Most a betegbiztonság javítása érdekében  - uniós forrásból – minőségmozgalmat hirdet a szaktárca.

Az egészségügyben március elejéig még háromezren sem kérték annak engedélyezését, hogy tovább dolgozhassanak. Igaz, közülük sem mindenkire tartanak igényt főnökeik, több száz esetben a dolgozót nem, csak a státuszát tartanák meg.

Amennyiben korábban kiszélesítik a tételes finanszírozásban részesülő gyógyszerek körét, talán a Széll Kálmán Terv megfogalmazói sem gondolják, hogy 120 milliárd kivehető a kasszából. Tavaly megkezdődött a korrekció, ma már 26 nagy értékű készítmény jut el e finanszírozási technika révén a betegekhez.

Az egészségpénztár gyógyszerkaszájának csökkentése azzal jár, hogy alig jut keret új, innovatív készítmények befogadására. Ez pedig rontja a hazai betegek gyógyulási esélyeit, derült ki a Boehringer Ingelheim (BI) évnyitó sajtótájékoztatóján.

Mind a mai napig nem tudni, hogy a létrejött egészségügyi térségek milyen szerepet töltenek majd be a fejlesztéspolitikában, a források elosztásában. A nagytérségi határok ugyanis nem esnek egybe a fejlesztéspolitika területi egységeinek számító közigazgatási régiókkal, hangzott el egy fővárosi konferencián.

Március 31-től megszűnik a kórházak gazdasági társaságként való működtetése, az érintett, mintegy két tucat intézmény – a többihez hasonlóan – az állami szektor részeként folytatja tevékenységét.

Húsz kórház közel két éves gazdálkodását vizsgálta és elemezte az Állami Számvevőszék, s rájöttek: valami nagyon nincs rendben az egészségügyben.

Igaz, nem ugrásszerűen, csupán lépésről lépésre, de úgy tűnik: a gyógyszertárak kezdik kiheverni a liberalizáció okozta károkat, bár messze még a tizenöt évvel ezelőtti Kánaán. A minden pontjában ellenőrzött, s biztonságos hazai gyógyszerforgalmazási rendszer márciustól új elemmel gyarapodik: az internetes megrendelés lehetőségével.

A január végi adatok szerint összesen 33 kórháznak van minősített tartozása. Összes adósságuk meghaladja a 23 milliárd forintot.

Ajánlott alaposan végigböngészni a havi fizetési elszámolást, mivel előfordulhat, hogy egyeseknél a minimálbér illetve garantált bérminimum idei szintre emelésének összegével csökken a tavalyi fizetésemelés mértéke. Már Murphy megmondta: ami elromolhat, az el is romlik…

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a MedicalOnline kérésére részletes, orvosokra szabott tájékoztatást küldött az idén januártól választható új kisadóról, a KATA-ról.

Még egy tucat sincs azoknak a független szakrendelőknek a száma, amelyeket önkormányzati tulajdonosaik átadnának az államnak.

A MedicalOnline információja szerint a kormány elkezdett kihátrálni saját korábbi határozata mögül, az egész kényszerügymenetet lepasszolva Balog Zoltán miniszternek.

Bár a tervek szerint nem az összes járóbeteg szakellátó kerül állami tulajdonba, a helyhatóságoknál maradó intézmények is csak akkor végezhetik tovább a betegellátást, ha a GYEMSZI e feladatra „visszaszerződik” az önkormányzattal.

A tavalyi kórházi főigazgató-váltások senkinek sem váltak dicsőségére, jó lett volna sokkal kulturáltabban lebonyolítani a pályáztatás folyamatát – hangzott el egy a közelmúltban rendezett konferencián. Az Önkormányzati Egészségügyi Napokon szó esett arról is, hogy egy-egy szakmai kollégiumi tag pozíciójából adódóan területet vagy ellátást tud rabolni más intézményektől.

A jövőben hét regionális irodába sorolva, közel száz beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselő igyekszik segíteni a rászorulóknak. Munkájukat etikai, szakmai protokoll segítségével egységesítik.

A Magyar Orvosi Kamara közvéleménykutatással vizsgált a kényszernyugdíjazási tervek hatását, míg a tárca kedden videóüzenetben fordult az érintettekhez.

Az ombudsman szerint az egészségügyi alapellátó tevékenység finanszírozása évek óta nem a valós ráfordításokat tükrözi és ez ellentétes a jogbiztonság elvével. A biztos az emberi erőforrások miniszterének intézkedéseit kérte.

A több tízezres várólista ledolgozásához alig néhány milliárd forint is elegendő lenne. Jelenleg a leghosszabb ideig a gerincstabilizáló, a térd- illetve a csípőprotézis műtétekre kell várakozni.

Új  vérellátóközpontok épülnek Pécsen és Szegeden az Új Széchenyi Terv keretében, hárommilliárd forintból.

Dr. Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója két évvel ezelőtt több évtizedes kórházi tapasztalattal érkezett a hivatal fővárosi székházába, többek között azzal a céllal, hogy stabilizálja az OEP működését. Ennél azonban messzebbre jutottak, bár további tennivaló akad még bőven.

A közelmúltban éles vita bontakozott ki arról, hogy a különböző intézkedések hatására csökkent-e az orvosok elvándorlása vagy sem. A naprakészen vezetett statisztikák szerint 2007-től folyamatosan emelkedik a külföldön állást vállaló doktorok száma, miközben az ágazatot most már a kényszernyugdíjazás is kezdi padlóra küldeni.

Aki olvassa az egyik legnépszerűbb internetes hírportál külföldre vándorló magyarok által írt és szerkesztett rovatát, rég tudja: az elvándorlásnak csupán egyik, s néha nem is legfontosabb oka a megélhetési kényszer. Nem kevesen a „majd okosban megoldjuk” hazai vircsaft miatt húznak nyúlcipőt. Tegyék most ezt az orvosok is?

Csendben újabb, legalább négy milliárd forintos srófot húzott a kormány az egészségügy finanszírozásán. Bár a szolgáltatók eddig is ráfizettek, ha a pénzügyileg meghatározottnál több beteget láttak el, januártól ez még inkább így lesz.

Összesen 62 féle hatóanyag illetve hatóanyag csoport került fel arra a listára, amelyet központosított közbeszerzéssel vásárolnak meg az immár államosított kórházaknak, illetve az állami tulajdonba került szakrendelőknek. A közbeszerzés kiírása azonban a korábbi ígéretek ellenére idén év elejére csúszott át.

Döntés született arról, hogy a patikáknak januártól juttatandó szolgáltatási díj mire fordítható, s arról is, hogy adott esetben mégis csak vállalhat „másodállást” a gyógyszertár vezetője.

Közel 15 ezer orvost, illetve szakdolgozót érinthet a kényszernyugdíjazás. Az egészségügyi ágazatban egyelőre teljes a bizonytalanság, a napokban megjelent kormányhatározat tisztázásra váró kérdések sorát veti fel.

A gyógyszerészek megússzák az iparűzési adó emelését, a nagykereskedők viszont többet kénytelenek fizetni 2013-tól. A nagy- és kiskereskedők összefogásával többszöri nekifutással sikerült a kétmilliárdos többlet befizetési tervet párszáz milliósra korrigálni.

A fogászat az egészségügyi turizmus hazai zászlóshajója, s Európában az első három közé teszik a magyar esztétikai sebészetet is. Ám megnézve egynémely hazai kórház és klinika betegek rendelkezésére álló mellékhelyiségeit, nem biztos, hogy feltétlenül nálunk szeretnének gyógyulni a külföldiek. Bőven van még tennivalónk, ha valóban fel akarunk zárkózni az egészségturizmus topon lévő célországai közé.

Jövő októbertől műttethetjük epénket Bécsben, gyomrunkat Párizsban, csípőnket akár Londonban – legalábbis elvileg. A határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv ugyanis ekkor lép életbe, addig is bőséges tennivalót adva a helyi szabályozásra kényszerülő kormányoknak, s nem kis fejtörést okozva azoknak a szolgáltatóknak, melyeknek jól fizető betegei könnyen dönthetnek úgy, inkább a szomszédos Bécs valamelyik klinikáján gyógyítatják magukat, hiszen a költségek egy részét a hazai társadalombiztosítás fizeti.

A legutolsó pillanatban benyújtott képviselői módosításokhoz képest az elfogadott jövő évi költségvetésben már nem változtak az egészségügyre fordítható összegek. Jobb jövőre sem lesz, reménykedjük: talán rosszabb sem.

Bár az orvoskamara minapi közgyűlése körül a tagdíjról esett a legtöbb szó, a viták valójában a gazdálkodás átláthatóságáról, ellenőrizhetőségéről szólnak. Lapunk információi szerint az Állami Számvevőszék  több lehetőséget is lát arra, hogy vizsgálatával segítse a tisztánlátást.

A gyógyszerpiacot szőrőstül-bőröstül átfazonirozó szakértők sokféle javaslatának egyike volt egy központi orvoslátogatói hálózat létrehozása. Mint idővel kiderült, ez az ötlet végül elenyészett az  unortodox intézkedések sűrűjében, ám arra mindenesetre jó ürügyül szolgál, hogy megnézzük, más országokban miként működnek a hasonló rendszerek.

Miniszteri rendelet helyett kormányhatározatban fogalmazzák újra az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (ESZTT) feladatait és személyi összetételét. Ami az utóbbit illeti, a szakmai kamarákat a GYEMSZI delegáltjai váltják a testületben.

Hosszas huzavona után végül 63 milliárd forinttal tervezi megemelni a kormány a jövő évi gyógyszerkasszát. Ugyanakkor a korábban 25 milliárdos hiánnyal tervezett egészségpénztári költségvetést null-szaldóssá alakítanák.

Lapunk információja szerint a kormány ugyan  szerdai ülésén állítólag elfogadta a gyógyszerkassza 53 milliárdos emelését, ám ugyanakkor további 15 milliárdos megtakarítást tűzött ki célul.

Átalakítják a felsőoktatás irányítási rendszerét, a gazdasági ügyeket a kormány által kinevezett kancellárok vezérlik majd. A kormány tegnapi ülésén jóváhagyta az egész- és részösztöndíjas helyek - napokkal korábban megismert - számát, s az is kiderült: az új rendszerben sokkal többen kezdhetik el felsőfokú tanulmányaikat, mint bármikor korábban.

A hazai orvostudományi egyetemeket szerdán hiába kerestük, hogy kommentálják azt a hírt, miszerint jelentősen csökkentik az általuk is felvehető, államilag támogatott hallgatók számát. A kiszivárogtatással lavinát elindító HÖOK magától a miniszterelnöktől kérne magyarázatot jövő héten arra, miért a drasztikus létszámcsökkentés.

Miközben a hírek a felsőoktatás 2013-as több mint húsz milliárdos költségvetési zárolásról szólnak, a háttérben megkezdődött a hazai orvostudományi egyetemek újrapozícionálása, amelynek tétje: államosítás vagy nagyobb gazdasági önállóság, s mindezek keretében a klinikák jövője. Minderről a Semmelweis Egyetem rektorát, Szél Ágoston professzort kérdeztük

Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága egyelőre még nem látta azokat az előterjesztéseket, amelyek alaposan módosítanák az ágazat jövő évi költségvetését. Nem véletlenül, hiszen még mindig nem dőlt el, milyen mértékben íródnak át a 2013-at meghatározó pénzügyi keretek.

Az egészségbiztosítási pénztárnál egyelőre semmit sem tudnak a 2013-as gyógyszerkassza keretének növeléséről. Az OEP keddi nyílt napján viszont kiderült, a politikusok egyszerű jelenségekből egyszerű következtetéseket vonnak le. Ha például túl sok gyógyszerreklámot látnak a tévében, úgy gondolják, ha ennyire zöld a fű, ráküldhetik a fűnyírót. S mint az bebizonyosodott, nem is tétováznak.

Egy évi adatbegyűjtés, tisztítás, egyeztetés és elemzés után a rajtpisztoly dördülésére vár a központi kórházi gyógyszerbeszerzés. A hatóanyaglista összeállt, mint ahogy azt is kimunkálták, milyen készítményeket milyen eljárás keretében szeretnének az érintett egészségügyi intézmények számára biztosítani. A tenderkiírásra már december sor kerül.

Lenne szíves megmondani, merre kell mennem? – kérdezte Az Alice csodaországban főhőse. Attól függ, hová akarsz jutni – felelte a Fakutya. Ó, az egészen mindegy, felelte Alice. Akkor az is mindegy, hogy merre mégy, mondta a Fakutya.  Az idézet nem egy mesedélutánon, hanem az Egészség ára című konferencián hangzott el, ahol arról is szó esett, az egészségügy jelenleg nem a beteg, hanem a rendszer túlélését szolgálja.

Minél közelebb kerülünk a következő választások időpontjához, annál biztosabb, hogy halasztást szenved az üzleti biztosítók markáns megjelenése az egészségügyi szolgáltatások piacán. A politikusok ugyanis nem mennek fejjel a falnak. A közös gondolkodás azonban változatlanul zajlik, hol a színfalak mögött, hol előttük, mint legutóbb a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján, ahol egyes, a témában érintett társaságok vezetői cseréltek eszmét arról, milyen módon és mértékben vehetik ki részüket a lakosság egészségügyi ellátásából.

Várhatóan idén év végén sem lesz kevesebb a kórházak adóssága, mint tavaly, bár a GYEMSZI információt hárító szabvány-választ ajánl az érdeklődő újságírók leszerelésére. S miközben a nemzetgazdasági tárca fellendülő egészségiparról álmodik, a rögvalóság valami egészen más.

Még el sem fogadták az e hónapra esedékes egészségügyi salátatörvényt, máris készül az újabb, amelyben több rendelkezéssel könnyítenék a betegek adminisztrációs terheit, s némi többletpénzt juttatnának a szolgáltatók egy részének.

Nemcsak egymással éles piaci versenyben lévő hatóanyagok, hanem monopolhelyzetet élvezők is felkerültek a nemrég elkészült központi kórházi gyógyszerlistára. A korábban gondolt 100-110 milliárdos kórházi gyógyszerfelhasználásról pedig kiderült, hogy minuszolva belőlük néhány tételt, ténylegesen 35 milliárd forintos nagyságrendet jelent.

Utólag kár azon elmélkedni, hogy vajon a kormány elsőként miért a Coca Colával, s miért nem az egyik legjelentősebb hazai céggel, az innováció, s a kutatás-fejlesztés egyik magyar zászlóshajójával, az egyébként 25 százalékban állami tulajdonban lévő Richter Gedeon Nyrt-vel kötött stratégiai partnerségi megállapodást. A lényeg, hogy megtörtént: november 2-án Orbán Viktor miniszterelnök, s Bogsch Erik vezérigazgató végül parafálta az említett szerződést.

Bár elsősorban a vérzékenyek influenza elleni védelmét szolgálja a francia Pasteur Intézet által kifejlesztett új intradermális vakcina, meglehet, az alig másfél milliméteres mikrotűvel felszerelt oltást már nem az orvosok, hanem a patikusok adják majd be. Nem csak a hemofiliásoknak, hiszen az oltóanyag bárkinek beadható.

Újabb salátatörvény segítségével írják át idén immár sokadszor a különféle egészségüggyel kapcsolatos törvényeket. A tervbe vett intézkedések közül csak egy a 90 ezer egészségügyi dolgozó mozgóbérének befagyasztása.

Idén még „eltekint” a minimumfeltételek szigorú ellenőzésétől az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), ám a jogszabály finomítása után a vizsgálatoknak ki kell kényszeríteniük a működés elengedhetetlen feltételeit, mondta a Medical Tribune-nek adott interjúban Paller Judit országos tiszti főrvos.

Sok jó nem várható a nemzetközi gyógyszerpiacon, s ez nálunk sincs másként. Ez utóbbi a magángyógyszerészek konferenciáján derült ki, ahol az is elhangzott: azonnali 20 milliárdos tőkeinjekcióra – külső forrásra – lenne szüksége a patikáknak.

Ad absurdum még az is előfordulhatna, hogy az állam egy forintban állapítja meg a társadalombiztosítás gyógyszerkasszájának összegét, s ami ezen felül kiadásként jelentkezik, azt befizetteti a gyártókkal. Ez lenne az úgynevezett sávos befizetés, amellyel eddig csak riogatták a gyártókat, mára viszont reális veszélyé vált a bevezetése.

A települési önkormányzattal kötött megállapodás a jövőben is elengedhetetlen része lehet a helyi háziorvos működésének, bár a háziorvosok és önkormányzatok viszonyáról zajló jogi és szakmai vita még közel sem jutott nyugvópontra.

Ha az adatokkal másként bánunk, annak következményei lesznek a betegellátásban is – jelentette ki Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Medical Tribune csütörtöki, "Költséghatékonyság a gyógyszer- és egészségiparban 2." című konferenciáján.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága szerdai ülésén elfogadta az úgynevezett spanyol rendszer finomhangolásáról szóló javaslatot. Az idén augusztus elsején bevezetett többlet befizetési kötelezettséggel kapcsolatban korábban több kritikai észrevétel hangzott el.

Ettől a szezontól kezdődően már a vérzékenyek is védekezhetnek vakcinával az influenza ellen. Az oltóanyagok kiszállítása megkezdődött patikákba, ahol 1500-3500 forint közötti áron szerezhetők be az ampullák. A rizikócsoportok rendelkezésére idén is 1,3 millió adag ingyenes vakcina áll.

A korábban márkahű vásárlók egyre inkább árérzékennyé válnak. A vényköteles és a vény nélküli készítmények forgalma egyaránt lelassult az elmúlt években, annak ellenére, hogy akad gyógyszertár, ahova hetente 30-40 patikalátogató is bejelentkezik a gyártók képviseletében.

Az inzulingyártók tárgyalásban állnak a kormánnyal annak érdekében, hogy az augusztus elsejétől bevezetett spanyol modell befizetési kötelezettsége ne vonatkozzon rájuk. Ellenkező esetben anyacégeik akár úgy is dönthetnek, hogy kivonják készítményeiket a támogatási körből.

Állami orvoslátogatói rendszer kiépítésétől a gyógyszergyártók 2013-as, egyszeri ötmilliárdos megsarcolásáig sokféle ötlet forog a gyógyszerkassza jövő évi betarthatósága érdekében. Előtte azonban az idei büdzsét kellene valahogy rendbe tenni oly módon, hogy a betegek változatlanul hozzájussanak életmentő gyógyszereikhez.

Október elsejétől ismét több száz gyógyszer fogyasztói ára csökken, ami közel egymilliárd forintos árrés-kiesést jelent a gyógyszertáraknak. Közben megkezdte munkáját az a bizottság, amely kimunkálni hivatott a patikusi tulajdonrész növeléséhez szükséges hitelkonstrukciót.

Értesüléseink szerint döntött a kormány, 14 százalékkal emelkedik az alapellátásban dolgozók kártyapénze. Információink szerint a mai kormányülésen jóváhagyták  az Emberi Erőforrások Minisztériumának azt az elképzelését, miszerint az év utolsó két hónapjában már emelt összegű finanszírozást kapjanak a felnőtt-és gyermek háziorvosok, a védőnők és a területi ellátási kötelezettséggel bíró fogorvosi praxisok is.

Új társadalmi szerződésre van szükség a gyógyszeripar és a kormányok között, s ez fokozottan igaz Magyarországra, ahol a gyógyszer közkiadások – amennyiben maradnak a jövő évi költségvetés eddig megismert számai – épp az 1994-es szint 50 százalékáig süllyednek.

Augusztustól csökken a nagykereskedők, s emelkedik a patikák árrése. Az átcsoportosítás 3-3,2 milliárddal kurtítja meg a nagykereskedők bevételét, úgy tűnik, éket verve a hazai gyógyszer-kereskedelem két meghatározó szereplője közé.

Bár a gyógyszer nagy- és kiskereskedők között nehéz határvonalat húzni, a gyógyszertárak mégis szemet vetettek a nagykereskedők árrésének egy részére, bár meglehet, így többet veszítenek a réven, mint amennyit nyernek a vámon. Interjú a Hungaropharma vezérigazgatójával, Feller Antallal.

Nagy szerencse, hogy Skandináviában kevés a napfény és sokszor van hideg, mert ha például Svédország Olaszország helyén lenne, tán már egyetlen pszichiáter sem lenne Magyarországon. A hazai betegek kilátásairól pedig csak annyit, állami intézményben pszichoterápia nincs, s még mindig keresik az új országos intézet helyét.

Ellentételezés nélkül idén több milliárdos árrés-tömeg veszteséget könyvelhetnek el a gyógyszerészek. Úgy tűnik azonban, a kormányzat többféle módon igyekszik kárpótolni stratégiai szövetségesét, így Patika Alapot hoznának létre, s a nagykereskedők árrésének egy részét is átirányítanák a patikusokhoz.

Nehéz eldönteni, hogy politikai dilettantizmus vagy épp ellenkezőleg, cinizmus állította falhoz hálapénz ügyben a kórházigazgatókat, miközben folytatódik a lázas forráskeresés, amiről ma még csak annyit tudni, hogy a kormány elfogadta: jövőre 95 milliárdos többletforrásra van szüksége az egészségügynek.

A háziorvosokra számos olyan feladat hárul, amelyet nem az egészségpénztár, hanem az érintett magánszemély vagy hivatal finanszíroz. Az új térítési díjakat tartalmazó tervezet szerdán került nyilvánosságra, s mint kiderült: elillant az orvosok reménye: nagyobb léptékű díjemelésre ezúttal sem kerül sor.

Bár egyelőre mindenki az orvosi bérek fedezetét keresi a jövő évi büdzsében, más feladatokra is égetően szükség lenne néhány milliárd forintra. A szakértők szerint 95 milliárdos többletből botránymentesen kihúzható lenne 2013.

Megszületett a döntés az első körben államosított fővárosi és megyei kórházak főigazgatói pályázatairól. Információink szerint vidéken szinte minden korábbi vezető a helyén marad, a fővárosban viszont meglehetősen sok helyen kerül sor váltásra.

Az egyre nehezebb körülmények ellenére a német cégóriás, a Bayer gyógyszerrészlege nem tervezi kivonulását az országból, mondta a Medical Tribune-nek dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatója, a Pharma üzletág vezetője. Az viszont már a Széll Kálmán Terv 2.0 gyógyszerkasszát érintő intézkedéscsomagjától függ, hogy az ártámogatottak között hagyják-e készítményeiket vagy kivonják őket onnan.

Várjuk ki a végét, intette nyugalomra a jövő évi költségvetéssel elégedetlen képviselőket Szócska Miklós, aki a parlament egészségügyi bizottsága előtt újfent elmondta, dolgoznak a forrásteremtésen.

Egyelőre nem tudni, hogy vajon mennyire lehet valóban komolyan venni a jövő évi költségvetés nemrég közzétett számait. Az egészségügyben – amely 2013 egyik nagy vesztesének ígérkezik – mindenesetre lázas forráskeresés zajlik. Egyelőre úgy tűnik, minden út a termékdíjhoz vezet.

A Balog Zoltán miniszter által jegyzett módosító indítványokból végre kiderült, hogy a gyógyszergyártók milyen magyarosra fazonírozott spanyol befizetési kötelezettségre számíthatnak, s hogy a miniszter miként véli feloldhatónak az államtitkára, s az orvoskamarai elnök közötti feszültséget.

A pénteken késő este nyilvánosságra hozott jövő évi költségvetési terv számai nem sok jóval kecsegtetik az egészségügyet. A számok alig észrevehető mértékben vagy egyáltalán nem mozdultak el a tavalyi és az idei kiadási tételekhez képest.

Egy nemzetközi megállapítás szerint a magyarok mentális állapota rosszabb az európai átlagnál. Erre utal az ismét emelkedő öngyilkosságok száma is. Nem véletlen, hogy fennállása óta első ízben az Állami Számvevőszék alapos vizsgálatnak vetette alá a pszichiátriai ellátás hazai helyzetét.

Az ÁNTSZ a napokban levélben értesítette az intézményeket arról, hogy július elsejétől mely települések lakosságának ellátása kötelező számukra, illetve, hogy adott kórház milyen orvosi beavatkozásokat, illetve ezeket milyen progresszivitási szinten végezhet.

Túl nagy intellektust nem igényelt a jövő évi költségvetés tervének összeállítása, legalábbis ez derül ki a MedicalOnline birtokába jutott anyagból. Mintha csak átmásolták volna az idei, korántsem szívmelengető számokat.

Vélhetően nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk: a háziorvosok jelentős része nem tudja, valójában mekkora az a méltányos összeg, amit a tb által nem finanszírozott vizsgálatokért, szakvéleményért vagy igazolásért kérhet. A kormány most rendezné régi elmaradását, pontosan szabályozná, ki, miért, mennyi pénzt kérhet.

Egy törvénymódosítás négy év múlva lényegében felszámolja a területi ellátási kötelezettség nélküli praxisokat. Van-e jövő körzet nélkül, s ha igen, milyen?

A magyar egészségügy egészét diszfunkcionalitás jellemzi, s ez alól nem kivétel a háziorvosi rendszer sem, hangzott el a TEREK Egyesület napokban megtartott praxisközösségi konferenciáján.

Alig egy év alatt már több mint száz gyógyszert vontak ki a magyar piacról, hangzott el csütörtökön Budapesten egy háttérbeszélgetésen.

A gyógyszerkassza előírt megtakarításaival kapcsolatban csütörtökön tájékoztatót tartott a hemofíliás betegek egyesülete is. Az örökletes vérzékenységben szenvedők attól tartanak, hogy csökkentik gyógyszereik mennyiségét.

Döntés ugyan még nincs a részleteiről, de már erős kritikák érik a gyógyszerkiadások megfogására bevetni tervezett „spanyol modell” magyar másolatát. Fő gyengeségének tartják, hogy a kormány azzal nagyobb kárt okozna a gyártóknak, mint amekkora hasznot hajtana a magyar költségvetésnek.

Ma már szereptévesztésnek tartják a kormányoldalon, ha az orvosi kamara politikailag definiált szervezetként viselkedik. A jelenlegi viták - úgy tűnik -abból adódnak, hogy ezt a véleményt az ellenzékben töltött nyolc év alatt senki sem közölte a MOK-kal.

Először veselkedett neki az Állami Számvevőszék, hogy górcső alá tegye a társadalombiztosítás nyilvántartási rendszereit. Az elsősorban szakembereknek fontos téma rögtön érdekessé válik, ha kiderül: a fenti adatbázisoktól függ, hogy pontosan nyilvántartják-e a nyugdíjak alapjául szolgáló befizetéseket és szolgálati időket.

Elképzelhetetlenül nagy lehet a gazdasági tárca megtakarítást ösztönző nyomása, ha az egészségpénztár egyre határozottabban kénytelen bizonyítani: a közgazdászok szeme előtt lebegő sok-sok milliárdból gyógyszerek segítségével embereket tartanak életben. Ezen ugyan lehet változtatni, de a döntés ódiumát a politikusoknak kell viselniük.

Új kamarai választásokat tartanának ősszel, s többé nem lehetne országos tisztségviselő az, aki kétszer betöltött már hasonló tisztséget. A kedden felbukkant javaslatot állítólag a MOK renitenskedő elnökére szabták, el is nevezték rögtön Lex Égernek.

Évek óta gondot okoz, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése fokozatosan felszámolta az egyes közalkalmazotti bérkategóriák közötti különbséget. Így mára több tízezer egészségügyi dolgozónak azonos az alapbére, függetlenül attól, hogy kettő, vagy negyven éve dolgozik a betegek mellett.

Hol húzódik a hiteles tájékoztatás határa, hol van az a pont, ahol a gyógyszercég  már érinti ezt a vonalat, illetve át is lépi azt? Mostantól a négy nagy gyógyszergyári szervezet közös etikai kódexe hivatott őrködni a gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció korrektsége felett.

Összességében 900 millió forintot utal a generikus programban élen járó patikáknak május 21-én a Kincstár. Ez azonban sovány vigasz a gyógyszerészeknek, akik a Széll Kálmán Terv megtakarítási akcióinak eredményeként eddig árrés-tömegük 15-16 százalékát bukták el.

Az átlagpolgártól eltérően több intézmény között választhatnak betegségük esetén az egészségügyi dolgozók. Ez egyébként jelenleg is így van, bár e lehetőségükkel nem törvényadta, hanem kollegiális jogon élhetnek.

Az elmúlt egy év intézkedései nyomán mélyrepülésbe kezdtek a hazai gyógyszergyártók jobbára generikus készítményeinek árai. Kérdés, vajon a tervbe vett további szigorítások során enged-e a magyar gyártókkal szembeni kérlelhetetlenségéből a kormány, vagy sem.

Az egészségügyi piac, mint hírlik, nem ingyen nyílik meg a biztosítótársaságok előtt. Államkötvény vásárlás ígérete enyhítette meg az üzleti érdekeltségek részvétele elől évekig mereven elzárkózó kormány szívét.

Egyre több drága gyógyszer kerül tételes elszámolási kategóriába. A cél jogos: takarékoskodni a több százezer, esetleg több millió forintba kerülő készítményekkel. De vajon mi garantálja, hogy e jobbára ma még mennyiségi kérdés nem válik minőségivé, amelynek kárvallottjai a betegek lehetnek?

Úgy tűnik, nagy árat fizetnek az orvosok a több hónapos küzdelemben kiharcolt béremelésért. A legújabb salátatörvény tervezete szerint apró lépésekben ugyan, de visszavenné a kormány azt a pénzt, amit fizetésemelésre szánnak.

Úgy tűnik, hosszú évek próbálkozásai után idén végre sikerül elérni a gyógyászati segédeszközök (gyse) általános forgalmi adójának csökkentését. E lépésből busásan profitálhat a politikai kommunikáció, s erre ugyancsak szükség is lesz, ha ezzel egy időben alaposan visszavágják a gyse kasszát.

Szócska Miklós szerint mítosz csupán, hogy az önkormányzatok száz milliárd forinttal támogatták meg a tulajdonukban lévő egészségügyi intézményeket. Mára az is kiderült, milyen menetrend szerint áll fel az új egészségügyi struktúra.

A gyógyszerészeket is meglepetésként érte, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 változatában a kispatikákat illető szolidaritási díj eltörlésével számol a kormány. A kisforgalmú, vidéki patikák talpon maradása azonban elképzelhetetlen pénzügyi támogatás nélkül.

A vasárnap – április 22-én – délután benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatból kiderül, összesen 54 egészségügyi intézmény kerül állami tulajdonba, az utolsó pillanatban ugyanis „találtak” még kettőt. A vagyon átadást-átvételt is szigorítják, megakadályozva az önkormányzati vagyonkimentést.

Miközben a parlament hétfőn már dönthet az önkormányzati fenntartású kórházak május elsejei államosításáról, a szaktárca újabb csomagot készített az egészségügynek, amelynek véleményezésre újfent egyetlen napjuk volt az érintetteknek. A javaslat jelentős változásokat tartalmaz, s a béremelésről is másképpen rendelkezik, mint amit a szakma várt. Pedig ezen a héten a FAKOOSZ is tárgyalna már a szaktárcával: szerintük a salátatörvény benyújtásáig velük is meg kellene állapodni.

Pillanatnyilag senki sem ismeri pontosan a hazai kórházak gyógyszerfelhasználását, így számos kérdés nyitott még az erre alapozott központosított közbeszerzésekkel kapcsolatban. Az országos adatgyűjtést és annak elemzését követően az első tendereket legkorábban a nyár végén, ősz elején írhatják ki, amelyek eredményeképpen 2013-tól biztosíthatják az intézményeknek a tervek szerint a korábbinál jelentős olcsóbb beszerzéseket.

Július elsejétől legfeljebb három hónapig használhatók fel a háziorvosok által kiállított beutalók. Az erről szóló rendeletmódosítás ugyanakkor felettébb óvatosan közelít ahhoz a kormányzati célhoz, hogy a betegeket a lakóhelyük szerint illetékes járó- és fekvőbeteg szakrendelők felé tereljék.

A generikus gyógyszergyártók szerint maradványáron beszerzett készletek dömpingáraival nyomják le a gyógyszerárakat. Egyesületük többek között megfontolásra javasolja az életkor szerint differenciált gyógyszerár-támogatás bevezetését. A kormány állítólag mai ülésén tart seregszemlét a gyógyszerkassza további megkurtítására tett javaslatok fölött.

Másfélszeres bérekkel, megfelelő munkakörülményekkel, a tudás és a diploma elismerésével hallgatói szerződés nélkül is itthon lehet tartani a fiatal értelmiségieket. A HÖOK elnöke abban reménykedik, hogy hatálybalépése előtt az Alkotmánybíróság megsemmisiti a röghöz kötő rendeletet.

Bár az elmúlt években sokak fantáziáját megmozgatták az üresen álló, egykori kórházépületek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kezelésében lévő ingatlan-portfólió mindmáig többé kevésbé egyben van. Imitt-amott azonban lecsípnek belőle egyet-egyet.

A 61 céget tömörítő Orvostechnikai Szövetség képviselőit nem kecsegtette túl sok jóval a szaktárca képviselője, aki elsősorban türelemre intette az áfa csökkentést, rövidebb fizetési határidőket, inflációkövető áremelést és nettó finanszírozást kérő vállalkozókat.

A gyógyszergyártók kizárólag a betegek terheinek növelésével tartják elképzelhetőnek a gyógyszerkassza további csökkentését. Javaslataikban a MAGYOSZ óvatosabb, az innovatív gyártókat tömörítő AIPM ötletei hatékonyabbnak tűnnek. Más kérdés, melyikükre hallgat majd a kabinet. Tegnap a kormány tárgyalt a gyógyszerkassza megszorításairól.

Május helyett júliusban indulhat az új struktúrára épülő egészségügyi ellátórendszer – a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló rendelettervezet szerint a modernizált rendszer élesítését késlelteti a kormány.

Három havi részletben kell visszafizetniük azokat a milliárdokat a kórházaknak, amelyeket lejárt szállítói szerződés híján nem használhattak fel.

Bár a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelést elvileg régóta lehetővé teszik a jogszabályok, a gyakorlatban eddig talán sohasem alkalmazták. Április elsejétől azonban a koleszterintszint-csökkentőket csak így írhatják fel az orvosok.

Mint Hamlet apjának szelleme bukkan elő időről időre a hatósági ár bevezetésének lehetősége a hazai gyógyszerpiacon.  A kormány elé kerülő  legdrasztikusabb tervezet szerint akár 32-38 százalékos hatósági árcsökkentésre is számíthatnak az ipar szereplői.  A szigorú kiadási fék közbeiktatását indokolja az a tény is, hogy januárban a tervezettnél 3,6 milliárd forinttal több pénz áramlott ki ártámogatásra, s állítólag hasonló volt a tendencia februárban is.

A fővárosiak és Pest megyeiek állítólag továbbra is változatlanul szabadon választhatják meg azt a kórházat, ahol gyógyíttatni szeretnék magukat. A kormány nyár óta tipródik a beutalási renden, nem véletlenül: ha van gyors népszerűségvesztést okozó intézkedés, akkor az az, amikor olyan kórházba kényszerítik a betegeket, ahová egyébként a lábukat sem tennék be.

Az egészségügyi intézmények erőltetett ütemű államosítása, a munkaadói járulék adóvá minősítése, az egészségbiztosítási alap önállóságának végleges felszámolása, a dolgozók után fizetett üzleti egészségbiztosítás adó- és járulékmentessé tétele – csak néhány az elmúlt hónapok intézkedései közül. Milyen kormányzati koncepció húzódhat meg mindezek mögött? Erről kérdeztük Péteri János szociológust, a GKI Egészségügy-kutató Intézetének vezető tanácsadóját.

Az új adatvédelmi hatóság várhatóan sokkal aktívabb lesz a réginél, igaz, jogosítványai is erősebbek, amelyek birtokában sokkal inkább a kikényszerítés pártján áll majd. A klinikai kutatások során végzett adatkezelés jobban szabályozottabbá, ám bonyolultabbá is válik.

A MedicalOnline információja szerint a gyógyszercégek már a múlt héten hallottak a készülő újabb megszorításról, ám nemigen hitték el, hogy e tervekből valóság lesz. Tévedtek. Ma már csak az a kérdés, milyen mértékű további megszorításra számíthatnak.

A Semmelweis Egyetem Menedzserképzőjének igazgatója szerint kutya nehéz éve lesz 2012. az ágazatnak. Kulminálnak a negatív folyamatok, ám ha ezeket sikerül valami módon túlélni, talán van esély arra, hogy új fejlődési pályára álljon az egészségügy. Érdemi bérrendezés nélkül azonban nem oldható meg a válság, miközben számottevő forrásbővítésre nincs lehetőség, mi több, bizonyos esetekben a szinten tartás is kérdéses – hangsúlyozta Gaál Péter egy hétfői konferencián.

Fizetnek, vagy visszaalakulnak költségvetési szervvé. Ezt a két opciót kínálja a nem költségvetési formában működő egészségügyi intézményeknek Matolcsy György a kötelező béremelést, illetve az elrendelt bérkompenzációt illetően.

Január elsején megkezdte működését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely feladatát tekintve az adatvédelmi ombudsman helyébe lép, bár jogköre annál lényegesen szélesebb – idézték fel a a résztvevők a Medical Tribune „Adatvédelem az egészségügyben” címmel megtartott konferenciáján.

Új, központi börtönkórházat építenének a Szent László Kórház jelenleg beépítetlen telekrészén. A beruházás 9,3 milliárd forintba kerülne, az intézményben legkorábban 2014-ben fogadnának betegeket.

Minimálisra korlátozná a kórházak mozgásterét, s milliárdoktól fosztaná meg az egészségügy beszállítóit, ha a központosított közbeszerzésről készített rendelettervezet jelenlegi változata lépne hatályba február közepén.

Bár a patikusok szeretik patikamérlegen kimérni a medicinákhoz való alapanyagokat, számos kalkulációjuk ellenére azt még ők sem tudják, milyen évet zárnak majd idén. Árréscsökkentő, s -növelő változásokból ugyanis egyaránt bőven kijut nekik 2012-ben.

Magyaros módszerrel korrigálnák a kormányrendelet hibáit, s miközben százszámra kellenének milliárdok a bérrendezésre, összesen 15 milliárd van rá, viszont ötletekből nincs hiány – derült ki kedden, az Önkormányzati Egészségügyi Napok rendezvényén.

Áll a bál a tavaly év végén bejelentett egészségügyi adósságrendezés miatt. A teljesítményarányosan szétosztott milliárdok egy részére kiadási stopot rendelt el a tárca, sőt: vissza is szedné azt.

Az egészségügyi tárca vezérkarában meglepetést keltett az a javaslat, amely jelentősen bővítené azoknak az orvosi ellátásoknak a körét, amelyet Magyarországon, ingyenesen vehetnek igénybe a határon túl élő magyarok. Közben megkezdődött annak a rendeletnek a módosítása, amely a fenti beavatkozások igénybevételét és körét szabályozza.

Több hónapos halogatás után kiderült: melyik egészségszervezési nagytérséghez tartoznak majd az egyes települések. A fővárost három részre „szabdalták”, s bár erősen tiltakoztak, nem jártak jobban a Szolnok megyeiek sem.

Az egészségügyi háttérintézmények idén egy újabbal szaporodnak, a vaklicit célkeresztjébe 2012-ben a biológiai készítmények kerülnek, s úgy tűnik, a politika rendcsinálási szándéka elérte a patikákat, miközben országos kórházi gyógyszerlista összeállításába is kezdenek.

Egy egyszerű szabálymódosítással igyekszik az árnyékban bujkáló gyógyszercégeket megfogni a szaktárca.

Több száz millió forintot takarított meg gyógyszerközbeszerzésével a Budapesti Egészségközpont Zrt. a fővárosi kórházaknak.

Összesen 21 milliárd 70 millió forint jut az egészségügyi intézmények év végi megerősítésére – jelentette be Szócska Miklós pénteki sajtótájékoztatóján.

A fővárosi önkormányzat közgyűlésének napirendjén az elmúlt hónapokban többször szerepelt a Szent Margit Kórház ügye, de végül rendre visszavonták az intézménnyel kapcsolatos előterjesztést. Egy most létrejött megállapodás talán nem jut erre a sorsra a szerdai közgyűlésen. Bár ki tudja.

Mi indokolja az egészségügy államosítását? Politikai nyomás, mert ez passzol a kormányzópárt államfelfogásába? A kis- és középvállalkozásokat támogató hivatalos gazdaságpolitikával vajon nem megy szembe, hogy az erősen centralizált ágazatra sokkal könnyebben tudnak rátelepülni a multinacionális társaságok, mint a jelenlegi decentralizált rendszerre? Bár a kontrolling volt meghirdetett témája az IME konferenciájának, a legtöbb szó végül a fenti témákról esett.

A történelmi tapasztalatok szerint a forradalom felfalja saját gyermekeit – már ha tudja. Éger Istvánba azonban – erős képzavarral élve – beletört a foga. A Magyar Orvosi Kamara ma megtartott elnökválasztó küldött-közgyűlésén ugyanis valamivel több mint 70 százalékkal a régi elnököt választották újra további négy évre.

A korábban beharangozott kilenc helyett végül nyolc nagytérség jön létre. Közülük a három központit – centrumában a fővárossal – egy egységként kezelik, s itt vélhetően érintetlenül hagyják a már kialakult betegutakat.

A népegészségügyi termékadóból idén befolyó pénzt a munkaköri pótlékok három havi összegének egyszeri kifizetésére kívánja fordítani a szaktárca. A rendelkezésre álló forrást szektorsemlegesen osztják szét, a jövőre tervezett pótléknövelés azonban kizárólag a közalkalmazottakat érintené, igaz, a jogosultak körét bővítenék.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint nem szabad hallgatni a szlovák politikusok hívó szavára, s azt kéri: egyetlen magyar orvos se vállaljon munkát a szomszédos országban. Az „Uzsoki-ügy” – ha egyáltalán van ilyen – tálalása Éger István szerint alapjaiban rengeti meg a gyógyító munkához, s a gyógyuláshoz elengedhetetlen orvos-beteg bizalmi viszonyt.

A nemzetközi gazdasági helyzet fokozódik, derült ki a költségvetésért felelős helyettes államtitkár szavaiból, aki nem titkolta, az egészségügy jelenlegi struktúrájába nem tesznek pénzt. Ezt néma csendben hallgatta az ágazat több száz, illusztris képviselője, akik csak akkor szisszentek fel, amikor a gyógyszerkassza 83 milliárdos csökkentése, mint a várt struktúraátalakítás dicsérendő zászlóshajója került említésre.

Még abban az esetben is csökken az egészségpénztár kiadása 15 milliárd forinttal, ha az első, úgynevezett vaklicites árversenyt követően egyetlen beteg sem vált olcsóbb gyógyszerre. Amennyiben viszont bekövetkezik ez a remélt állapot, akár 30 milliárd forint is lehet a megtakarítás. Az újabban gyakran szóba kerülő elektronikus receptre viszont még várni kell – legalább egy évet.

Nincs büntetőszéken az egészségügy, az elvonások épp annyira sújtják, mint más ágazatokat – derült ki az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának ülésén. A helyzet azonban ezzel együtt sem túl rózsás: az adósságállomány 120-130 milliárd forint, s nyilván az sem tölti el felhőtlen örömmel a vállalkozóként dolgozó orvosokat – főként háziorvosokat –, hogy jövőre a minimálbér másfélszerese lesz az adózás alapja.

A népegészségügyi termékadóból a 2012-es költségvetési tervben 30 milliárd forintos bevétellel számolt a nemzetgazdasági tárca, ráadásul az összeg egészét az egészségpénztár kasszájába irányítanák. Az érintett cégek viszont változatlan mértékű fogyasztás esetén is legfeljebb 26 milliárdos befizetési kötelezettséggel kalkuláltak. Végrehajtási utasítás hiányában azonban még mindig sok a nyitott kérdést, s egyelőre azt sem tudni, miként jut el a pénz az adóhatóságon keresztül az egészségügyhöz, miközben már újabb termékek kerültek kormányzati kereszttűzbe: a kávé, a lekvárok, az ízesített sörök és különféle szörpök.

Fejletlenek az egészségügyi rendszerek, hiányosak a pénzügyi erőforrások, késedelmesek a kifizetések, s amikor a kormányok pénzügyi források után kutatnak, mindig a gyógyszeripari cégekhez jutnak el.

Az elmúlt hónapok eseményei a napnál is világosabbá tették, hogy elmúltak a „régi szép idők”, s ha az ágazat szereplői azt akarják, hogy komolyan vegyék őket a döntéshozók és helyet kapjanak a tárgyalóasztalnál, új taktikában és stratégiában kell gondolkodniuk. S ennek része kell legyen – horribile dictu – az iparági szereplők együttműködése is.

Magasabb járulékbevétel, balesetbiztosítási különadó, s népegészségügyi termékdíj – ezekből adódik jövőre az egészségbiztosító többletbevétele, miközben több mint nyolcvan milliárddal visszavágják a gyógyszerkasszát, s több tíz milliárddal kevesebb érkezik a központi költségvetésből is.

Jövő januártól megszűnik az állami tulajdonba kerülő egészségügyi szolgáltatók főigazgatóinak illetve gazdasági igazgatóinak vezetői megbízatása, de már ezt megelőzően befejezik működésüket a tulajdonosi felügyelő tanácsok. Egy a MedicalOnline birtokába került törvénytervezetből az is kiderül, hogy rendeletben újraszabják az intézmények területi ellátási kötelezettségeit valamint kapacitásait. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

Mintha az elmúlt hónapok gyógyszerpolitikai játszmái során az egészségpénztárra osztották volna a jó, a nemzetgazdasági tárcára pedig a rossz rendőr szerepét. Ebben a történetben azonban nem a szívjóság, hanem a szigor áll győzelemre. A Medical Tribune konferenciáján egyértelművé vált, amit már eddig is mindenki sejtett: ezen a pályán egyetlen játékos, az NGM van lövő helyzetben. Kiderült, konkrét gyógyszerek ártámogatásáról is a gazdasági tárcánál döntenek. 

Havonta több mint 9 ezer forint bérkompenzációt kellene kapniuk ahhoz, hogy a következő évben is ugyanannyi maradjon a zsebükben, mint az idén.

A tárca az alapot 1,5-2 milliárd forinttal töltené fel, a működtetésének költségeit, illetve az alap likviditását az alapellátók havi 5–10 ezer forintos hozzájárulása garantálná.

Az egészségügy helyzetének javításához elengedhetetlen a politika őszinte ágazati helyzetértékelése, s hogy az ebből fakadó reális lehetőségekkel a társadalom is szembesüljön, állítja az ELTE TÁTK Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtani Tanszékének vezetője, Orosz Éva. Szükséges továbbá mind a köz-, mind a magánfinanszírozás növelése, a felelősség és a bizalom erősítése, az innováció ösztönzése.

Szükséges továbbá mind a köz-, mind a magánfinanszírozás növelése, a felelősség és a bizalom erősítése, az innováció ösztönzése.

Bár a háziorvosi rendszer egyre kritikusabb állapota folyamatos megoldáskeresésre sarkallja az egymást követő egészségügyi kormányokat, a megoldás egyre késik. A statisztikai adatok kommentár nélkül is mutatják a válságot, hiszen az elmúlt tíz év alatt duplájára nőtt, ma már megközelíti a kétszázat a betöltetlen praxisok száma.

Drámai válság van kialakulóban az egészségügyben, ami szükségessé teszi egy két éves, átmeneti válságkezelési program gyors kidolgozását és megvalósítását – hangzott el az Önkormányzati Egészségügyi Napok ma megtartott 15. kongresszusán, Budapesten.

A Jobbik képviselője nemet mondott, a szocialista Havas Szófia viszont egyáltalán nem vett részt annak a Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztésnek a szavazásán, amely a fővárosi kórházak állami kézbe adásáról szól. Ennek ellenére a javaslat – a többségi igen voksok okán – mégis az önkormányzat szerdai közgyűlése elé kerül. A budapesti kórházak átadása körüli, eddig paraván mögötti harcok ezzel a nyilvánosság elé kerültek.

A kérdés az, marad vagy sem az esetfinanszírozás (hbcs) rendszere, esetleg továbbfejlesztik a komplett, integrált finanszírozás irányába, kiegészítő technikákat alkalmaznak mellette, esetleg új módszer teljes vagy részleges bevezetésére kerül sor. 

A gondozóintézeti ellátás éppen olyan hungarikum, mint a védőnői szolgálat. Olyan magyar specialitás, amelynek hálózatát annak idején a morbus hungaricus, a világszerte magyar betegségként emlegetett tuberkulózis elleni harc hívta életre. S bár a tbc már rég nem népbetegség, a gondozóintézetek nemcsak fennmaradtak, hanem különféle szakmákra specializálódtak.

Úgy tűnik a Budapest Koncepcióból egyelőre csak a főváros egészségügyi ingatlanjainak jövője borzolja a kedélyeket. Kiderült, hogy a fővárosi vezérkar nem merő szívjóságból gondolja átadhatónak kórházait, ellentételezést kér, amelynek összege több tízmilliárd forint is lehet. Mennyiben nehezíti ez az átadás-átvételről zajló tárgyalásokat? Ezt is megkérdeztük Velkey Györgytől, az egészségügyi államtitkár kabinetjének tagjától, a kórházszövetség jelölt elnökétől, s nem mellékesen a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnökétől, mint ahogy azt is: miért hívják betegútszervezésnak azt, ami valójában a régmúltból ismert szigorú beutalási rend? Az interjú első felét itt olvashatja!

Úgy tűnik a Budapest Koncepcióból egyelőre csak a főváros egészségügyi ingatlanjainak jövője borzolja a kedélyeket. Kiderült, hogy a fővárosi vezérkar nem merő szívjóságból gondolja átadhatónak kórházait, ellentételezést kér, amelynek összege több tízmilliárd forint is lehet. Mennyiben nehezíti ez az átadás-átvételről zajló tárgyalásokat? Ezt is megkérdeztük Velkey Györgytől, az egészségügyi államtitkár kabinetjének tagjától, a kórházszövetség jelölt elnökétől, s nem mellékesen a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnökétől, mint ahogy azt is: miért hívják betegútszervezésnak azt, ami valójában a régmúltból ismert szigorú beutalási rend?

Az egészségügyi diplomások továbbképzéséről szóló rendelettervezet legjelentősebb újdonsága, hogy szervezésükből kizárja a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz gyártókat valamint forgalmazókat, miközben adott körülmények megléte esetén a folyamatos külföldi munkavégzés már nem kizáró ok a kötelezően előírt pontok teljesítésénél.

Megyei önkormányzatok elnökeivel tárgyal ma a miniszterelnök, s a megbeszélésen információink szerint szóba kerülhet a megyei kórházak jövője is. A kérdés az, hogy ki működtesse a vidéki Magyarország fekvőbeteg ellátó intézményeit: az állam, vagy változatlanul a helyhatóságok. E két koncepció régóta megosztja az önkormányzati vezetőket, s az egészségügyi szakértőket, miközben új elképzelések is megjelentek a palettán.

A kombinációs készítmények után egy újabb szempont alapján vizsgálja felül ártámogatásban részesülő gyógyszereit az egészségpénztár.

A szaktárca vezérkara csütörtökön kezd egyeztetni a rezidens szövetség képviselőivel. Nem maradnak téma nélkül. Bár a szövetség által készített legújabb felmérés kiértékelésével még nem végeztek, annyi már tudható, hogy az idén végző 750–800 doktor 30 százaléka biztosan külföldön folytatja, további 30 százalékuk még hezitál, a többiek – legalábbis egyelőre – a maradás mellett voksoltak.

Az idei gyógyszerkeret túllépésének megakadályozására szigorú intézkedéseket tervez a kormány. Az elkészült előterjesztés ugyan segít előteremteni azt a 27-28 milliárdot, amely hiányában épp ennyivel lépné túl idei támogatási keretét az egészségpénztár, más kérdés viszont, hogy a 343,5 milliárdos eredeti terv tartása mibe kerül a betegeknek és a gyártóknak. A javaslat rengeteg szakmai kritikát kapott a cégektől, meglehet, ennek tudható be, hogy elmaradt a szerdára tervezett minisztériumi egyeztetés.

Pénteken egyéni képviselői indítvány formájában benyújtották a Parlamentnek a népegészségügyi termékdíjról szóló törvénytervezetet, amely a gyorsított eljárás eredményeként már szeptember elsejétől hatályba lépne. A szakértők szerint viszont a korábban tervezett 20-40 milliárd helyett az egészségügynek legfeljebb 15 milliárdos többletet bevételt eredményezhet az új adófajta.

Szemrevételezve az országos intézetek vezetői posztjára februárban kiírt főigazgatói pályázatok nyerteseinek névsorát önként adódik a kérdés: mi értelme volt? A meghirdetett tíz állást ugyanis hét esetben korábbi betöltője nyerte el, váltás mindössze két helyen történt, egy intézménynél pedig meg kell ismételni a kiírást. Nem így a gazdasági igazgatói tisztségek esetében, ahol viszont szokatlanul sok volt a személycsere.

Nem épp, mint kés a vajban, de végül is bizottsági jóváhagyással kerülhet a fővárosi önkormányzat szerdai közgyűlése elé az a javaslat, amely megalapozhatja az óbudai Szent Margit Kórház önállóságának visszaállítását. Az akció kezdeményezője nem titkoltan Tarlós István főpolgármester, aki 16 évig irányította a harmadik kerületet. Ez a történet azonban nem személyes elkötelezettségről, hanem egy alapvetően hibás döntés helyrehozataláról szól.

Nem történt számot tevő előrelépés azóta, hogy 2007-ben Molnár Lajos több ezer ággyal „ajándékozta” meg a már korábban is többféle problémával küszködő rehabilitációs szakmát. A gondok változatlanok: rehabilitációs címszó alatt nem egy esetben krónikus ellátást, vagy betegápolást végeznek a kórházak, kevés a szakember, s rendezetlen a finanszírozás. Úgy tűnik azonban, a szakemberek nem adják fel: új finanszírozás körvonalainak felrajzolásába kezdtek.

A hamburgeradóként elhíresült bevételnövelő ötlet végül is népegészségügyi termékdíjként jelenik meg abban a várhatóan egyéni képviselői módosító indítványban, amelynek segítségével az előterjesztés megkezdheti erősen lerövidített útját a törvényhozásban. A MedicalOnline úgy tudja, megszülettek a korábban sokat vitatott határértékek, s döntés az érintett termékcsoportokról. A forráshiánnyal küzdő egészségügy 20-40 milliárdos bevételt remél a díjból.

A május közepén alakult szakmai kollégium tagjai az elmúlt heteket sem töltötték semmittevéssel. Első nekifutásra meghatározták, hogy milyen eseteket láthatnak el a hazai egészségügy csúcsintézményei. Ezzel kezdetét vette a húsz éve hiányzó progresszivitási szintek kialakítása, s tartalmi feltöltésük. Az új kompetenciarendszer óhatatlanul együtt jár az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének átstrukturálódásával, ez pedig komoly érdeksérelmeket eredményez. Minderről a májusban újjáalakult aneszteziológiai szakmai kollégium elnökét, dr. Fülesdi Bélát kérdeztük.

Első nekifutásra meghatározták, hogy milyen eseteket láthatnak el a hazai egészségügy csúcsintézményei.

Az egészségügyért felelős államtitkár hosszú távú közös munkát ígért az orvos társaságok és egyesületek képviselőinek, azonban a gazdasági helyzetre való tekintettel óvta őket a csodavárástól. Az első eredmény azonban már megszületett: a kormány első olvasatban elfogadta a Semmelweis Tervet, így folytatódhat az immár részletekre fókuszáló munka, amelyben számít a MOTESZ tagjainak részvételére.

A mainál hatékonyabb felhasználásukat azonban többen is szorgalmazzák mondván, ezeket az információkat az ágazat fejlődésének szolgálatába is állíthatnák.

S bár a szélesebb közvélemény figyelmét elsősorban az kötötte le, hogy az idén esedékes 26–27 milliárdos megtakarítás miként érinti a cégeket, a szakmai közönség inkább arról folytatott meglehetősen elkeseredett diskurzust a Medical Tribune által szervezett konferencián, hogy a módosításra váró gyógyszergazdaságossági törvényben hogyan írják át a gyógyszerismertetés különböző formáira, illetve az orvoslátogatókra vonatkozó passzusokat.

A kormány elfogadta a Semmelweis Tervet, így most már biztos, hogy állami kezelésbe kerülnek a fővárosi kórházak, arról viszont nem született döntés, hogy hasonló eljárás követnek-e a vidéki Magyarország kórházainak esetében is, ezeknek sorsa alapvetően az önkormányzati törvényen múlik. Hasonló sorsra jutott a korábban nagy vitákat kiváltott nagytérségek közötti megyei felosztás, amelynek új koncepciója az államtitkári ígéret szerint hamarosan napvilágot lát.

Mikrobiológiai laboratórium által igazoltan eddig hárman haltak meg Németországban a bakteriális eredetű hasmenés miatt. A megbetegedettekkel és halottakkal kapcsolatban keringő sokféle szám azzal magyarázható, hogy Magyarországgal ellentétben Németországban nem egyetlen, egységes, országos járvány jelentő rendszer működik, hanem tartományonként különböző. Az Európai Bizottság ma telefonkonferenciát tart a témában. Ugyanakkor jó hír, hogy már hivatalosan sincs influenzajárvány Magyarországon, viszont még mindig maradt 1,1 millió FluvalP vakcina a 2009-2010-es készletből.

Minderről Gajdácsi Józseffel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár frissen kinevezett főigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Egy ugyancsak benyújtás előtt álló kormányhatározatból viszont az derül ki: ezzel az aktussal a fővárosi intézmények betegekért folytatott harcának nagy riválisa, a Semmelweis Egyetem kerülne lépéselőnybe. 

Jövő januártól valamennyi partnerével on-line kapcsolattartásra tér át az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A közel 1,8 milliárd forintos, uniós forrásból létrejövő beruházás eredményeként megszűnik a papiros-faxos, levelezős adatforgalom, helyette egyetlen gombnyomással, az infosztrádán jönnek-mennek az anyagok.

A kórházakat tömörítő Stratégiai Szövetség némi ijedtséggel párosuló megértéssel fogadja a pályakezdő orvosok tegnap ismertté vált döntését, miszerint a rezidensek december 31-ig adnak haladékot a kormánynak követeléseik teljesítésére. A szövetség szerint a megoldás három irányból érkezhet.

Egyelőre senki sem tudja, milyen méretűvé fajulhat a németországi EHEC járvány, amelynek kiváltó okát jelenleg is keresik a szakemberek. A betegek száma egyelőre nem teszi szükségessé a járvány megjelenítését a nemzetközi jelentő rendszerben, így a hazai szakemberek információi is sajtóhírekből származnak.

Új érveket nem, csak a követendő új stratégiát jelentették be két napig tartó tanácskozásuk után a rezidensek: az év végéig ügyvédi letétben helyezik felmondóleveleiket, s amennyiben addig nem teljesítik követeléseiket, aktiválják azokat. A program meglepetés-vendége a sajtótájékoztatóra váratlanul betoppanó Szócska Miklós volt.

Az egyre gyorsabb ütemű szakember-kivándorlást nézve a bérrendezéshez nélkülözhetetlen forrás híján egy régi ötlet jelent meg újként: mindazok, akik külföldön kamatoztatják itthon szerzett tudásukat, fizessék vissza a magyar államnak – az adófizetőknek – azt az összeget, amit felsőfokú taníttatásukra fordítottak. S bár ez az érvelés a politikai kommunikáció szintjén jól eladható, félő, mire a tervek valósággá válnak, már nem akad szakember, akire alkalmazni lehetne. A Magyar Rezidens Szövetség vasárnap megkezdett, s ma folytatódott válságtanácskozásán dönt arról, miként folytassa harcát a jobb jövőért.

Mivel nagy meglepetés a gyógyszerkiadások idei visszafogását célzó megszorító intézkedések keddi, immár hivatalos bejelentésével nem érte a piaci szereplőket, így reakciójuk is meglehetősen visszafogott. Az viszont nyílt titok, hogy az igazi erőpróba majd csak ezután következik, amikor arról kell dönteni, miként hajtható végre a medicinák ártámogatására szánt keretnek a Széll Kálmán Tervben illetve a Konvergencia Programban ígért 120 milliárdos visszavágása.

A szakértők lázasan keresik a választ arra, vajon a Széll Kálmán Tervben miért pont 120 milliárddal csökkentenék a gyógyszerkassza kiadásait. Van aki úgy véli, a pénzügyminisztériumiak mindig így működnek: ha látnak egy testesebb összeget, olthatatlan vágyat éreznek arra, hogy megfelezzék, legrosszabb esetben harmadolják. 

Egy most elkészült kormányhatározat-terv szerint – eszköz és ingatlanállományával együtt - állami működtetésbe vennék az összes fővárosi kórházat. Egy ugyancsak benyújtás előtt álló kormányhatározatból viszont az derül ki: ezzel az aktussal a fővárosi intézmények betegekért folytatott harcának nagy riválisa, a Semmelweis Egyetem kerülne lépéselőnybe.

A rezidensek jelezték, fogytán a türelmük, amitől picit ideges lett az államtitkár, s némi kampányra ragadtatta magát a választás előtt álló kamarai elnök. Mindeközben kiderült: a mai fiatalokat nem szögbeülésre kondícionálták, s a hazai egészségügyben eltöltendő darwini túlélési gyakorlatból végképp nem kérnek. A megváltást pedig – mint oly sokszor rögös történelmünkben – ezúton is a miniszterelnöktől várják.

Kevesebb aktív kórházi ágyra lenne szükség, ha több modern diagnosztikus eszköz állna a hazai gyógyítók rendelkezésére. Ám most minden a pénzügyi túlélésről szól, nincs se idő, se energia, se anyagi lehetőség azon munkálkodni, hogy némi átgondolt ráfordítással a kasszának olcsóbbá, a betegnek pedig elviselhetőbbé tegyük a gyógyítás-gyógyulás útját. De azért pénz nélkül is van mit tenni: kihozni például a raktárból az évek óta ott porosodó CT-t.

Oroszlánrészt vállalt az új szakmai kollégiumi rendszer létrehozásában a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ). Többek között a jelölés folyamatáról, valamint arról is faggattuk Ertl Tibor professzort, a MOTESZ elnökét, hogy milyen együttműködés várható az új szakmai kollégium és a MOTESZ között; de arra is kíváncsiak voltunk, mit tart a hazai egészségügy legégetőbb gondjának.

A Széll Kálmán Terv az egészségpénztár táppénzkasszáján idén 3, jövőre további 7 milliárd forintot kíván megtakarítani. A spórolásnak állítólag a passzív táppénz – vagy annak egy része - eshet áldozatául. A kasszában némi többletet keresőket az viszont láthatóan nemigen izgatja, hogy a táppénzrendszer úgy ahogy van, ezer sebből vérzik. A megtakarítás már idén megkezdődik: május elsejétől ismét csökkent a kifizethető táppénz összege.

A papírformának, pontosabban a néhány napja megtartott bizottsági javaslatnak megfelelő döntés született a négy meghirdetett kórházigazgatói pályázatról a fővárosi közgyűlés szerdai ülésén.

A tisztiorvosi hivatal szakmai irányításának meghagyásával elsőként az ÁNTSZ megyei és kistérségi kirendeltségei kerültek át a megyei kormányhivatalokhoz, az elmúlt hetekben pedig sor került az intézmény átalakításának második lépésére. Ennek keretében az OTH kilenc háttérintézményének háromba szervezése vette kezdetét. Az okokról dr. Paller Judit országos tisztifőorvost kérdeztük.

A pénz nélkül csodatételre kárhoztatott szaktárca kevés eszközeinek egyike, hogy bizonyos szabályok rugalmasabbá tételével egy picit elviselhetőbbé tegye a szakmai közérzetet, mint most, amikor tovább finomította a szakorvosképzésre vonatkozó rendeletet. Hiú ábránd azonban abban reménykedni, hogy ez megfordítja a trendet, s itthon tartja a fiatal orvosokat.

De ez talán nem csak nekik válik hasznukra, hanem mindazoknak, akik arra kíváncsiak, mi mindennel kell szembenéznie, számolnia azoknak a politikusoknak, akik az elkövetkező évtizedekben az egészségügy irányítására adnák a fejüket. 

Ennek keretében az OTH kilenc háttérintézményének háromba szervezése vette kezdetét. Az okokról dr. Paller Judit országos tisztifőorvost kérdeztük.

Bár a fővárosi önkormányzat nagyon igyekezett, mégsem sikerül minden meghirdetett kórház-főigazgatói állásra megfelelő jelöltet találni. Úgy hírlik, hogy a Stomtatológiai Intézet vezetői posztját újra meg kell hirdetni, az Uzsoki utcai és a Szent Imre Kórház élén pedig lesz is, meg nem is változás, a nagy kérdés pedig az: kié lesz a Dél-pesti kórház főigazgatói széke?

Bár az ágazatért felelős államtitkár legalább két órás fórumra készült a kórházszövetség egri kongresszusán, kérdések híján még egy órát sem tartott a program. Nem hiszem el, kommentálta az esetet Szócska Miklós. A szakma egyelőre kivár. Azt persze nem tudni, hogy a türelem az új nómenklatúrának vagy annak köszönhető, hogy mindannyian látják, milyen vékony jégen toporog az ágazatirányítás. Attól viszont láthatóan egyként félnek, hogy egyszer csak beszakad a jég.

Az új szakmai kollégium megalakítására meglehetősen feszes tempót diktált az új jogszabály. Az egy kollégium-hatvan kollégiumi tagozat-hatvan kollégiumi tanács triászából az 5-15 tagú tanácsokban befejeződött a szakmai társaságok által birtokolt helyek elosztása. A lebonyolításhoz nem csak türelem, de diplomáciai érzék is kellett, hiszen volt olyan kollégiumi tanács, amelynek tucatnyi helyére – vagy annak egy részére - több mint harminc szakmai társaság jelentett be igényt.

Ma még nem tudni, hogy az Egészségbiztosítási Alap mennyire marad talpon, az viszont mára egyértelműen kiderült, hogy tavaly ősszel a nemzetgazdasági tárcánál – a szakemberek jelzései ellenére – igencsak félreszámolták a gyógyszerkassza várható kiadásait. Mint az már az év első hónapjaiban kiderült, minimum 25 milliárddal növelni kell a tételt, ha biztosítani akarják a betegek támogatott gyógyszerekkel történő zökkenőmentes ellátását.

Úgy tűnik, válaszúthoz érkezett a gyógyszeripar.

Egy biztos: a jelenlegi vezetők egyetlen kivétellel ismét ringbe szálltak jövőt vázoló elképzeléseikkel. Azt persze még nem tudni, hogy végül ki kap bizalmat az elkövetkezendő öt évre.

Ennek első lépéseként egy képzési ciklusban minden érintett egy ingyenes továbbképzésre tarthat igényt.

A Széll Kálmán tervben foglaltak aprópénzre váltásán tüsténkedő, szigorúan titkos gyógyszerbizottságnak csak látszólag van nehéz dolga a költségek lefaragását illetően. Míg ugyanis a kormány a gyógyszerpiac egészének zsebében turkál, az érintettek keze leginkább a másik kasszájában kotorászik. Takarékossági ötletekből így aztán nincs hiány.

Beletörődve, de nem örömmel veszik tudomásul a védőnők, hogy az új kollégiumi rendszerben egy tagozatba sorolták őket a házi gyermekorvosokkal és az iskolaorvosokkal.

Nagy a tolongás a meghirdetett fővárosi kórházigazgatói posztokért. A MedicalOnline információja szerint a Jahn Ferenc Kórházat tíz kandidáló is kinézte magának. Az új vezetőkről áprilisban dönt a fővárosi önkormányzat, bár az is megeshet, hogy végül elnapolják a döntést. Ennek ellenére a jövő héten elkezdődik a pályázók meghallgatása; az erre alakuló ad hoc bizottságba három szakértőt a tulajdonos, egyet a budapesti orvosi kamara, egyet pedig az adott kórház Közalkalmazotti Tanácsa delegál.

Április elsejétől jelentősen átalakul a háziorvosok indikátorrendszere. A szaktárca gyakorlatilag újraírta minőségi kívánságlistáját, amelybe a korábbi rendszer csupán néhány elemét emelték át. Jelentősen nő viszont a célértéket teljesítők jutalmazása, mivel az erre szánt keret havi 100-ról 250 millióra emelkedik. Ugyanakkor a kifizetésekre júliustól nem havonta, hanem negyedévente – 2011 szeptemberében és decemberében – kerül sor.

Meglehetősen nagy a tolongás a meghirdetett országos intézeti főigazgatói posztokért. Egy biztos: a jelenlegi vezetők egyetlen kivétellel ismét ringbe szálltak jövőt vázoló elképzeléseikkel. Azt persze még nem tudni, hogy végül ki kap bizalmat az elkövetkezendő öt évre.

Bár a tervek szerint a szakmai kollégiumok új rendszere egy szervezetbe tereli a házi gyermekorvosokat és a védőnőket, a szakmák mindegyike hetek óta azon tüsténkedik, hogy a javaslat módosítására bírja a szaktárca vezetőjét. A hírek szerint nem sok sikerrel, bár ki tudja: a kollégiumi rendelet még nem jelent meg, s amíg ez így van, egyik csapat sem adja fel a harcot. A Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle konszenzus konferenciát szervez a szak-és alapellátásban dolgozó gyermekorvosok és védőnők számára.

Ha valaki úgy gondolta, hogy a külföldi gyógykezeléseknek a sürgősségi eseteken kívül is zöld utat adó Európai Uniós irányelv menekülési alternatívát kínálhat az egyre lejjebb amortizálódó honi egészségügyből – vélhetően téved. Az előterjesztésre igennel voksoló uniós képviselők ugyanis arra felettébb ügyeltek, hogy a betegek elképzelhető vándorlása egyetlen ország egészségügyi büdzséjét se borítsa fel.

Miközben évtizedek óta milliárdokat költünk népegészségügyi programokra, még mindig nálunk a legmagasabb a dohányosok és alkoholisták száma, változatlanul vezető halálok a rák és a szív-érrendszeri megbetegedés. S bár valami csoda folytán az elmúlt időszakban nőtt a születéskor várható élettartam, ennek egy jelentős részét krónikus betegségekkel küzdve töltjük el. Programok sora követi egymást, ám a népegészségügy épp úgy reformra vár, mint az egészségügyi ágazat maga.

Ez a rendelkezés nem csak az érintettek, elsősorban az orvosnők körében okozott nagy felzúdulást, többletmunkát és többletkiadást jelent az egészségpénztárnak is.

Az ország távoli pontjairól érkezett kilenc cigány fiatal vesz részt a Semmelweis Egyetem speciális egyetemi előkészítő kurzusán, melyet az Avicenna International College-ban tartanak hétvégenként. E szép új világba szóló vonatjegyet a kezükbe adják, mert otthon a családnak ennivalóra kell a pénz, s professzori zsebek állják a mozi és színházjegyek árát, miközben mindenki elszántan hiszi: van töretlenül egyenes út a mélységből fölfelé.

Azzal mindenki egyetért, hogy elfogadható életpálya modell, s motiváció kell az egészségügyi dolgozók itthon tartásához, s természetesen pénz – amely viszont egyelőre nem áll rendelkezésre. A migráció sújtotta Magyarország uniós elnökségét kihasználva legalább azt szeretné elérni, hogy a tagországok kiváló szakemberekkel való ellátásért cserébe európai képzőközponttá válhasson.

A betegek akkor is hajlandók tíz kilométereket utazni a bizalmukkal kitüntetett orvosokhoz, ha a szükséges beavatkozást akár szűkebb környezetükben is elvégezhetnék. Hasonlóan válogatnak az egészségügyi intézmények között, derül ki az EgészségMonitor Kft. legújabb kutatásából, amelynek szerzői arra is felhívják a figyelmet: mindezt nem árt figyelembe venniük a betegutak újraszabásán gondolkodó egészségpolitikusoknak.

Régi igazságtalanságot igyekszik orvosolni az egészségügyi kormányzat azzal, hogy a járóbeteg szakellátásban dolgozó pszichiáterek is részesülnek majd úgynevezett veszélyességi pótlékban. Ez azonban nem oldja meg a szakma problémáit, amelyek közül az egyik legfontosabb: vajon milyen terápiát ajánlanak saját szakmájuknak a lélek orvosai ahhoz, hogy a XXI. század kihívásainak egyre görcsösebben megfelelni akaró emberek lelkét sikerrel gyógyíthassák?

Az egészségügyi dolgozóknak a jövőben kizárólag a személyi igazolványukban feltüntetett neve szerepelhet az alap- illetve működési nyilvántartásban. S bár ez a rendelkezés nem csak az érintettek, elsősorban orvosnők körében okozott nagy felzúdulást, többletmunkát, s többletkiadást jelent az egészségpénztárnak is. A betegekről már nem is szólva, akik kénytelenek lesznek kezelőorvosuk "új" nevét is emlékezetükbe vésni.

Információink szerint kedden hozza nyilvánosságra a kormány a gyógyszerpiacot érintő megszorító intézkedéseit. A tervezet az utolsó percig formálódik, egészen biztosan csupán annyit tudni, három hivatalban is – szakállamtitkárság, egészségpénztár, nemzetgazdasági tárca – lázasan dolgoznak a szakértők. A Matolcsy György által beharangozott 100 milliárdos megszorítást három évre szól, egyelőre úgy tűnik, hogy az idei változások nem – vagy csak igen kis mértékben – érintik a lakosság pénztárcáját. Ezen a srófon egyébként nehéz újabbat húzni.

Akár a Semmelweis-terv jövője is függhet attól, ki győz Budapesten: az önkormányzat Fidesz frakciója, amelyik megtartaná kórházait, vagy Tarlós István, aki odaadná azokat Szócska Miklósnak. Amennyiben a vitában a főpolgármester győz, ezzel egyúttal azt is demonstrálja, nem legyőzhetetlenek a párt belső, erős, megyei emberei sem. A végső szót azonban minden bizonnyal a miniszterelnök mondja majd ki.

Idővel azonban számos egyéb kérdést is rendezni kell: milyen egészségügyi ellátásra tarthatnak igényt a magyar állampolgárrá válók, ki fizeti ennek költségeit, illetve kit terhel azoknak az esetleg áttelepülő nyugdíjasoknak a járadéka, akikre még az egykor egy akolban szorongó szocialista országok egymás közötti szerződései vonatkoznak?

Három intézményben – Heim Pál Gyermekkórház, Bajcsy-Zsilinszky és Szent János Kórház – hamarosan úgynevezett célvizsgálat indul. 

A tárca által diktált sebességre mi sem jellemzőbb, mint hogy alig két hét alatt rajthoz kellene állnia a kollégiumot alkotó 180 fős tagozatnak, illetve a közel 600 szakembert tömörítő tanácsadó testületeknek.

Végső formát öltött a szakmai kollégiumról szóló új minisztériumi rendelet, amely a tervek szerint március első napjától lépne hatályba. A tárca által diktált sebességre mi sem jellemzőbb, mint hogy alig két hét alatt rajthoz kellene állnia a kollégiumot alkotó 180 fős tagozatnak, illetve a közel 600 szakembert tömörítő tanácsadó testületeknek. Az előterjesztés szerint április 1-től már végérvényesen az új szakmai kollégium venné át a régiek helyét.

Az alapellátók és az épp hivatalban levő egészségpolitikusok vitája arra az örök dilemmára hajaz, hogy vajon mi lett előbb: a tyúk vagy a tojás? Magyarán: előbb adjunk több pénzt a háziorvosoknak és utána követeljünk magasabb színvonalú munkát, vagy fordítva? Az orvosok elkeseredett, megkeményedett álláspontját, valamint a szaktárca költségvetési forintokban mért lehetőségeit nézve, reménytelennek tűnik a vita gyors, megnyugtató lezárása.

Ezek: a Heim Pál Gyermekkórház, a Péterfy a vele összevont Baleseti Központtal, a Központi Stomatológiai Intézet, valamint az egyesített Szent István-Szent László kórház. 

Pályázatot írnak ki négy fővárosi kórház főigazgatói tisztségére. Vagyis nem igaz, hogy senkit sem bocsátanak el, csak épp a korábbinál kulturáltabb formában intettek búcsút az „első fecskéknek”. Három kórházban vizsgálatot indít a főpolgármester, de a többi intézményvezető sem ülhet nyugodtan a székében, haladékot vélhetően csak azért kaptak, mert egyelőre túlságosan sokba kerülne az elbocsátásuk.

Jövő kedden valamennyi kórházigazgatót egyszerre fogadja Tarlós István. Az intézményvezetőknek egyébként kezd elegük lenni a politikai csetepatéból, mondván, a helyzet elbizonytalanítása már a gyógyító munka rovására megy, s van, ahol milliókban mérhető károkat okoz.

Nincs kirúgva a főpolgármester helyettes – közölte keresetlen egyszerűséggel Tarlós István, bár személyi kérdésekben Szentes Tamás a továbbiakban nem hozhat döntéseket. A fővárosi kórházigazgatók a helyükön maradnak.

Az ÁNTSZ szerint az ingyenes oltóanyagokból nincs hiány, ha egy-egy háziorvosnál mégis elfogyott, a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél lehet igényelni. Ami valóban hiánycikk, az a gyerekeknek adható vakcina.

Állítólag mindössze négyen voltak jelen azon a megbeszélésen, ahol eldőlt, Budapest állami kézbe adja négy egészségügyi intézményét. Bár a főváros hétfői közgyűlésének napirendjéről az utolsó pillanatban visszavonták az egészségügyet érintő előterjesztéseket, még mindig nem tudni, miként végződik az ágazatot rendbe tenni szándékozó koncepciók harca. Egyelőre úgy tűnik, ez nem is a szakmán, hanem a Fidesz frakción belül dől majd el.

Szofisztikált közigazgatás-elméleti szempontból biztos megmagyarázható, miért kell az ÁNTSZ kistérségi és megyei szervezeteit a kormányhivatalokhoz rendelni, a külső szemlélő magyarázata azonban mellőz mindenféle szakfilozófiai aspektust. Legfeljebb arra gondolhat, hogy a Magyarországon évtizedek óta ciklikusan ismétlődő decentralizálás-centralizálás utóbbi – vélhetően hosszú távon ez alkalommal is időleges – fázisát éli éppen át, nem beszélve a működési költségek milliárdjainak egyetlen, jól ellenőrzött kézbe történő koncentrálásáról. Mindezt szigorúan a hatékonyság növelésének jegyében.

Február elsejétől megkezdődik az új finanszírozási rendszer próbája 29 gondozóintézetben. A három hónapra tervezett pilot májusi értékelését követően, a tervek szerint júliustól minden egyes teljesítmény finanszírozásra állna át.

Elkészült a szakmai kollégiumok átalakítását meghatározó minisztériumi előterjesztés. Bár az új struktúrájú kollégium tagjaira több szervezet is javaslatot tehet, kinevezésük államtitkári beleegyezéstől függ, akárcsak a testület háttérszervezeteként tevékenykedő kollégiumi tanácsok vezetőinek esetében.

A korábbi rendelkezések szerint a doktoroknak – függetlenül életkoruktól – mindaddig részt kellett venniük szakmai továbbképzéseken, amíg praktizáltak. 

Megkezdi korábban ígért országjárását az egészségügyi szakállamtitkár és csapata. A körút során találkoznak minden egyes intézményvezetővel, az intézménytulajdonosokkal valamint az adott terület országgyűlési képviselőivel. Minden este egészségügyi fórumot tartanak, amelyen számítanak a háziorvosokra, a járó- és fekvőbeteg ellátásban résztvevő orvosokra és szakdolgozókra, valamint gyógyszerészekre.

Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban eddig a kettős állampolgárság megszerzésének technikai szabályai láttak napvilágot. Idővel azonban számos egyéb kérdést is rendezni kell: milyen egészségügyi ellátásra tarthatnak igényt a magyar állampolgárrá válók, ki fizeti ennek költségeit, illetve kit terhel azoknak az esetleg áttelepülő nyugdíjasoknak a járadéka, akikre még az egykor egy akolban szorongó szocialista országok egymás közötti szerződései vonatkoznak?

Éger István havi 800 ezres bruttó bére már megszavazásának 2003-as pillanatában indulatokat váltott ki, s bár az összeg azóta sem csökkent a negyedére, több mint hét év kellett ahhoz, hogy ismét téma legyen, s egyben az a banánhéj, amin – meglehet - végérvényesen félrecsúszik a MOK elnökének politikai pályafutása.

A kamarai törvény módosításával a kormány lényegében abszolválja korábbi ígéreteit: igyekszik helyreállítani az orvosokat, gyógyszerészeket és szakdolgozókat tömörítő szervezetek Molnár Lajos által alaposan megtépázott súlyát és tekintélyét. Igaz, az új szabályok szerint sem nőnek a kamarák – akárcsak a fák – az égig: az egészségügyi kormányzat maximálja a beszedhető tagdíjak összegét, képviselői pedig helyet kapnak a felügyelő bizottságokban.

Az elmúlt két hétben olyan dinamikusan nőtt az influenzában megbetegedettek száma, hogy a tendencia folytatódásaként a helyzet akár már két hét múlva is országos járvánnyá terebélyesedhet. A lakosság átoltottságán azonban addig is lenne mit javítani, eddig körülbelül 850 ezren oltatták be magukat a védelmet biztosító vakcinával.

Január elsejével megszűnt az idős egészségügyi dolgozók továbbképzési kötelezettsége, az úgynevezett licenc illetve kompetencia rendelet hatályon kívül helyezésére viszont már december végén sor került.

Bár a tervek szerint jövőre közel egy milliárddal több jut a fogászat finanszírozására, nemcsak jóval több pénzre, hanem az ellátó struktúra újraszabására is égetően szükség lenne. Az elmúlt években ugyanis egyre nehezebb helyzetbe került a fogászati ellátórendszer, szétzilálódott a szakellátás, sorra szűnnek meg a szájsebészetek, az ország egyes területein nincs OEP által finanszírozott fogszabályozás, miközben a fogágybetegségek kezelését célul kitűző országos hálózat kialakítása embrionális állapotban van.

A tervek szerint január elsejétől három hónapos próbavizsgálat keretében tesztelnék a gondozóintézetek átalakított finanszírozási rendszerét. A jelenlegi fix díj helyébe lépő új elszámolási mód egyben arra is szolgál, hogy felmérjék: mekkora a tényleges betegforgalmuk ezeknek az intézményeknek, s kisegítve őket jelenlegi „szerepzavarukból” hozzájáruljanak feladataik újrafogalmazásához.

Határozottan körvonalazódik az új országos pszichiátriai intézet szakmai programja, mint ahogy hamarosan döntés születik arról is, hogy az orvosok hol fogadhatják majd betegeiket. Azt viszont nem tudni, honnan lesz pénz az intézmény kialakítására, hiszen a jövő évi költségvetésben egy fillér sem szerepel erre a célra. Abban viszont teljes az egyetértés: elodázhatatlan a hazai pszichiátriai és addiktológiai ellátórendszer fejlesztése.

Kétszintű struktúrával, tagozatokkal, s a mögöttük működő kollégiumi tanácsokkal számol az államtitkárság; 2011. április elsejétől már az új testületek regnálnak majd.

Számos rendelkezés egyszerűsítésére, módosítására készül az egészségügyi szaktárca. Átrendezik például a patikák gyógyszereken kívüli árukínálatát, rövidebb pórázra fogják a gyógyszer-nagykereskedőket, s a recept nélkül vényköteles gyógyszereket vásárló egészségügyieket.

Jelentős bérfeszültséget okoz az egészségügyi intézményekben, hogy a hiányszakmát választó szakorvosjelöltek jelenleg több fizetést kapnak tanulmányaik során, mint a már szakvizsgázott kollégáik. De hiába a többlet, ha az idén végzett 720 orvos közül mindössze 378-an kezdték meg szakorvosi tanulmányaikat, a korábban általános 600-700 helyett.

A kifizetett teljesítmények volumenének mesterséges csökkentése miatt havonta közel 150 millió forintot veszített a Péterfy Sándor utcai Kórház, hiszen beteget sohasem küldtek el. Az intézményhez csatolt baleseti intézet, bár önállóságát elveszítette, a gyógyítás feltételeit tekintve azonban sokat nyert azzal, hogy 2007-től a Péterfy egyik egységeként szolgál, állítja a főváros egyik legnagyobb közkórházának nyugdíjba készülő főigazgatója, Budaházy Emil.

A hivatkozási alap ezúttal is a lakosság, holott a jövedelmezőség kormányzati javítása helyett az egykor volt piaci monopólium visszaállításáról van szó.

A kilencvenes évek közepe óta szétesettség, az együttműködés hiánya jellemzi az egészségügyet. Így a 2008-ban bekövetkezett, világméretű gazdasági-pénzügyi katasztrófa egy már jóval korábban súlyos, komplex válsággal küzdő rendszerre sújtott le. Van-e ebből a helyzetből kiút, s ha igen, miként? Erre kerestek választ az ELTE TáTK Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontja, s a Medical Tribune közös nemzetközi szimpóziumán rendezett kerekasztal résztvevői.

Amennyiben a kormánypárt az utolsó pillanatban sem nyújt be egyéni képviselői módosító indítványt, búcsút vehetünk a Molnár-féle reformkísérlet egyetlen, maradéktalanul végrehajtott elemétől, a liberalizált patikapiactól. A hivatkozási alap ezúttal is a lakosság, holott a jövedelmezőség kormányzati javítása helyett az egykor volt piaci monopólium visszaállításáról van szó.

A nemzetgazdasági miniszter szerdán újabbat húzott a nyugdíjprésen, amikor bejelentette: aki nem lép vissza az állami rendszerbe, annak munkáltatójától ugyan változatlanul levonják a 24 százalékos nyugdíjjárulékot, de ez nem számít majd bele a későbbi járadékba, sőt, járadék sem lesz, mert szolgálati idő sem jár utána.

Bár a jövő évre tervezett, az ideinél is alacsonyabb gyógyszerkassza túllépése szinte borítékolható, a kormányzat számos – gyártókat, orvosokat és patikusokat – érintő ötletet eszel ki annak érdekében, hogy a várható többlet emberi mértékkel is mérhető legyen. Lázas számolgatás zajlik arról, miként ösztönözzék a doktorokat és a gyógyszerészeket a minél olcsóbb terápiára.

Ennek kapcsán viszont az is kiderült, hogy még a kormánypártokon belül sem ért ezzel mindenki egyet. 

A képviselőknek láthatóan nem okozott különösebb idegi izgalmat, hogy egyetlen csomóba gyűjtve, 109 paragrafus segítségével alapvető törvényeket módosítanak. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai ülésén, mint kés a vajban, ment át az ágazat jövőjét jelentősen befolyásoló salátatörvény, holott a meglehetősen mérsékelt vita során az is kiderült: társadalmi vitára bocsátják, hogy fizetség ellenében megkerülhető legyen a várólista vagy sem. 

Bár a rossznyelvek szerint a hosszú hetek óta fogalmazódó egészségügyi salátatörvényt naponta írták újra, kiszivárgott részletei nemigen változtak a szakmai viták során. Kellemetlen meglepetés a némi bevétel növekedésben reménykedő szakellátókat érheti, miközben az is biztos: néhány „unalmas” paragrafus segítségével tényleg megkezdődik a Szócska Miklós-féle struktúra alapjainak lerakása.

A rezidenseknek tett gesztusok néhány hónap türelmi időt adtak a döntéshozóknak. Megnyugvásra azonban semmi ok, az orvosegyetemisták árgus szemmel figyelik, megtörténnek-e azok a lépések, amelyek itthon tartják őket.

Amennyiben a gyógyszergyártók úgy hitték, hogy megússzák, tévedtek. A „nemzeti, kölcsönös felelősségvállalás” – értsd: pénzügyi hozzájárulás – alól ők sem húzhatják ki magukat. A gyógyszerpiac minden szereplőjét érintik ugyanis azok a tervek, amelyekkel a jövő évi, igen csak szűkre szabott gyógyszerkassza fenntarthatóságát gondolta megvalósíthatónak a kormány. A kabinet számára több megoldás is kínálkozik, az eszközök között akár a hatósági ár bevezetése is szerepelhet.

Agyaglábakon áll az egészségügy jövő évi költségvetése. Miközben már rég a T. Háznak kellene szavaznia róla, még mindig javában zajlanak az egyeztetések, háttéralkuk, lényegében a pénz utáni kutakodás annak érdekében, hogy valamiképp mégis csak túlélhető legyen az ágazat – s betegei! – számára a jövő esztendő. A remény hal meg utoljára, adott biztató útmutatást a kezdődő költségvetési vita során az egyik orvos országgyűlési képviselő. Az üzenet címzettjeinek, pályatársaknak és pacienseknek tehát van miben reménykedniük. 

Amire eddig csak félszavas utalások, a politika nem mindenki által felfejthető kódján üzentek, immár egyértelműen nyilvánossá vált: állami egészségügyben gondolkodnak a szaktárca vezetői. Ennek kapcsán viszont az is kiderült, még a kormánypártokon belül sem ért ezzel mindenki egyet. Nem hajszálrepedés, hanem rés látszik megjelenni a kormányerők felettébb fegyelmezett, monolitikus tömbjén.

A magyar demográfiai helyzet miatt ugyanis szakemberek szerint a nyugdíjrendszer első, úgynevezett tb-pillére hosszabb távon fenntarthatatlan.

Egyrészt azzal, hogy – egyelőre! – 14 hónapon keresztül a magánpénztárak helyett az állami első pillér kasszájába irányítják át három millió pénztártag befizetéseit.

A tervek szerint jövő év októberétől működne a Budapesti Kórház Holding, 2012-ben pedig már a rendszer finom hangolása zajlana. A jövő évi egészségügyi költségvetésből legfeljebb 2011 novemberéig működtethetők az intézmények, utána pénzt kell beletolni a rendszerbe – mondta az IME mai konferenciáján Pesti Imre, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának alelnöke, Budapest egészségügyért felelős főpolgármester helyettese. 

Bár a hallgatói önkormányzatok még nem fújtak riadót, a felsőoktatási törvénytervezet kiszivárogtatását követően a Facebook-on megjelentetett tiltakozásnak alig néhány nap alatt 32 ezer támogatója akadt. Meglehet, ennek tudható be, hogy az oktatási kormányzattal péntek reggel folytatott egyeztetésen a HÖOK delegáltjai némi meghátrálást tapasztaltak.

Szabad nyugdíjpénztár választás örve alatt lényegében a folyamatosan kriminalizált magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott 2800 milliárd a tét. Az összeg nagyságát jelzi: a vita a GDP 10 százalékát kitevő összeg további sorsáról zajlik. A vagyon körültekintő visszaáramoltatásával akár 2000 milliárd szabadon felhasználható pénzhez jut a kormány.

Október 21-től bárki kérheti, és ingyen megkaphatja háziorvosától a H1N1 elleni Fluval P vakcinát, tudta meg a MedicalOnline az országos tisztifőorvostól. A szükséges oltóanyagot az ÁNTSZ-től rendelhetik meg az orvosok.

A terv kútba esett, s felejtené mindenki, akinek akár csak érintôlegesen is köze volt hozzá. A telekben a MOK közel 150 milliója fekszik.

A társadalombiztosítási járulék mérséklésének meglehetősen ravasz módját választaná a kormány. Nem a százalékos mértéket csökkentenék, hanem meghatároznák azt a jövedelmi limitet, amely felett már nem szednének járulékot.

Európai Uniós forrásból 25 milliárdot fordított az előző kormány 23 kistérségi járóbeteg szakrendelő létrehozására, amelyek ennyi pénzért mindössze a lakosság két százalékát látják el. A szakértők szerint a józan ész helyett a lobbiérdekek győztek, aminek árát a mélyszegény kistérségi önkormányzatok fizetik majd meg. Ha nem tudják fenntartani a szakrendelőket, akkor vissza kell fizetniük az uniós támogatást.

A szaktárca teljesítményelv alapján gondolja kifizethetőnek a nem kötelező védőoltások beadását. A most formálódó elképzelések szerint azt veszik majd alapul, hogy mennyi embert oltottak be a háziorvosok a különösen veszélyeztetett csoportokból.

Az ágazatban sikoltó a nyomor – állítja Cserháti Péter, aki szerint az egészségügy minden szegmenséből milliárdok hiányoznak. A tárca nem csak a többletforrásokért versenyez, az idővel is harcot vív. 

Az egészségpolitikusoknak nem kell feltétlenül fórumokat és topicokat olvasniuk ahhoz, hogy pontos képet kapjanak az ágazat dolgozóinak közérzetéről. Ehhez elég ellátogatni a MedParm Careers évi kétszeri budapesti rendezvényére. 

Mindmáig nincs egységes transzplantációs regiszter, így követhetetlenek a hazai szervátültetések eredményei, derül ki az ÁSZ ma nyilvánosságra hozott jelentéséből, mint ahogy az is: több ponton sérül a rászorulók esélyegyenlősége, s miközben egyre kevesebb pénz jut szervátültetésekre, a beavatkozások számát tekintve is erős lemaradásban vagyunk Európától.

Csődközeli állapotára hivatkozva a legnélkülözhetőbbnek tűnő feladatot dobta ki "közszolgálati léghajójából" a kiskunfélegyházi  önkormányzat amikor úgy döntött: a továbbiakban nem támogatja a helyi kórházat, melyben ezért október elsejétől megszűnik az aktív ellátás. 

Zsarolásnak tartják a beszállítók a kórházi adósságok azonnali, ám csökkentett összegű kifizetésére tett nyilatkozatot, bár jelenleg azt sem tudni, pontosan mekkora tartozást görgetnek maguk előtt pillanatnyilag az intézmények. A ma még kiismerhetetlen taktikájú és stratégiájú egészségügyi kormányzattól tartva, az önkormányzati választások előtt a megszokottnál is óvatosabb kórházvezetők lefelé kerekítették a tárcának jelentett, a gazdálkodásra vonatkozó adataikat.

Ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, összesen mennyi rehabilitációs ágy áll jelenleg az egészségügy rendelkezésére. 

A kórházak adósságállománya 40 milliárd közelében jár. Az adatfelmérésből ez derült ki, az erről szóló tájékoztatón pedig az, hogy az államtitkár optimista, más pedig annak is örül, hogy az ágazatvezetőt nem vágóképen nézi a tévében, hanem közöttük ül.

A nők 40 szolgálati év teljesítésével, életkori megkötés nélkül, teljes nyugdíjra jogosultak. A Fidesz legújabb verzióját hallva nyilván nagyot ugrottak a nyugdíjrendszerrel foglalkozó szakemberek. Az elképzelés részletei egyelőre nem ismertek, így azt sem tudni, politikai akcióról, vagy a nyugdíjrendszer régóta sürgetett paradigmatikus átalakításáról van-e szó.

A korábbi beszállító adósságából finanszírozzák 2011 elején a gyermekek kötelező oltásához szükséges oltóanyag mennyiséget. A háziorvosoknál, patikusoknál lévő H1N1 vakcinákat bevonják, pedig az oltóanyag talán a legjobb a világon.

A hazai kórházi átlagluxus D kategóriás, nincs vizesblokkja, televíziója és légkondicionálója, viszont megosztani sem kell senkivel. Nem csak a születés, a halál sem olcsó, akad kórház, ahol órabérért hűtik a halottat.

A humánerőforrás-politika legfőbb törekvése azt elérni, hogy ne csak az egészségügyi rendszer, de a benne dolgozók is jól járjanak. Ez az igencsak nehéz feladat jutott Páva Hanna helyettes államtitkárnak, aki az Európai Unió magyar elnökségének idején az ágazati programokat is koordinálni hivatott. 

Egy most formálódó javaslat szerint akár a kórházak is nyújthatnának szociális ellátást, amennyiben a közös minisztériumon belül sikerülne egyezségre jutnia a két ágazatnak.

Többletpénz híján idén akár az egészségügyi rendszer fenntarthatósága is megkérdőjeleződhet, hangzott el a Magyar Kórházszövetség tegnapi elnökségi ülésén, amelyen részt vett Szócska Miklós is.

Budapesten majdnem egyidőben, július első napjaiban két, szülészetre is szakosodott magánintézmény kezdte meg működését. Dr. Rose Klinikája a belváros egyik legfrekventáltabb helyén, a Roosevelt téren várja a kismamákat, a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika pedig a Semmelweis Egyetem által birtokolt, híres-neves Kútvölgyiben kezdte meg működését. 

A MedicalOnline információja szerint rövidesen Margitai Barnabást, az EMKI főigazgatóját is felmentik tisztségéből. A főigazgatót 2008 márciusában nevezték ki az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) élére. 

Az egészségpénztár akárcsak a beszélő mérleghez, a vakvezető kutyák kiképzéséhez sem ad egy fillért sem. Az ok: nem gyógyászati segédeszköz.

Bár a 13. havi bérnek bottal üthetjük a nyomát, idén még jutott a közalkalmazottaknak bruttó 98 ezer forint, bár az egészségügyben ezt a pénzt a gyógyításra szánt kasszától vonták el.

Az új országos tisztifőorvos, Paller Judit együtt dolgozna a korábbi helyettesekkel, Szócska szerint viszont illúzió azt hinni, hogy egy szervezet átalakítása változtatások nélkül megy végbe.

A legújabb törvénymódosítás eredményeként egy fillérrel sem kapnak többet működési támogatásként a patikusok, mint amennyit kollegáik szolidaritási díj címén befizetnek.

Tévedés volt azt hinni, hogy a HospInvest távozásával helyreáll a rend és a nyugalom, elül az egri kórház körüli csatazaj. A harc folytatódik, csupán a szereplők változtak.

Bár a kormányváltás óta a levegőben lógott, a Nemzeti Erőforrás Miniszter állítólag ma vesz búcsút az országos tisztifőorvostól. Lapinformációk szerint Paller Judit, a nyugat-dunántúli regionális intézet vezetője válthatja Falus Ferencet.

Immár nem csak verbálisan, valóban is búcsút inthetünk az Egészségbiztosítási Felügyeletnek. A megszüntetéséről szóló törvény tervezetéről ma tárgyalt az Országgyűlés egészségügyi bizottsága.

Még néhány látványos akció, s végleg befellegzik az egri megyei kórháznak, amely az elmúlt években elveszítette betegforgalmának 60 százalékát. Az a beteg, aki az elmúlt két év zűrzavarában új orvost talált magának, azért nem pártol vissza az egri kórházhoz, mert ott ismét munkába állnak a kórházvédők – állítják a lapunk által megkérdezett biztosítási szakemberek, akik szerint Egernek már nincs sok dobása, lényegében a teljes ellehetetlenülés szélén áll.

Cserháti Péter, az egészségügy egyik frissen kinevezett államtitkár-helyettese nem titkolja: hosszan vívódott, elfogadja-e a felkérést az új tisztségre. Végül úgy döntött, nem akarja tovább csiszolgatni egy működésképtelen rendszer fogaskerekét, eljött az ideje az évtizedek alatt felgyülemlett frusztráció kreatív energiává alakításának.

A népegészségügyi programok eddig nemigen érték el a lakosság ingerküszöbét.  Az új kormány ismét próbálkozik. 

Ez egy olyan focipálya, aminek nincsenek kijelölt határai, időnként két-három labda pattog rajta, a bíró egyszer csak lefújja a meccset, majd újraindítja, s közli: az ellenfél kapuja az enyém, így eddig öngólokat lőttem, és nem is focit, hanem kézilabdát játszunk – miközben azt sem tudom, ki kivel van. Kovács Róbert, az egyetlen talpon maradt kórház-üzemeltető jellemzi így a honi egészségügy jelenlegi állapotát.

A jelek szerint a szakemberhiánnyal küszködő kórházak nem kapkodnak a rezidensek után, az intézmények alig egyharmada tett állásajánlatot a fiatal doktoroknak.

Mint egy folytatásos teleregény zajlott évekig szakemberek, politikusok és laikusok elszánt vitái közepette a HospInvest története. A befejezés gyors volt és drámai, igazi vesztesét azonban máig nem ismerjük. Lehet, hogy ez tényleg a cégtulajdonos és köre, de az is meglehet, maga az egészségügy. Idővel elválik.

Röviddel a kedd reggeli munkakezdés után minisztériumi csapat érkezett az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetbe, azonnali hatállyal felmentették a főigazgatót, s megkezdék az átadás-átvétel lebonyolítását.

A befejezés gyors volt és drámai, igazi vesztesét azonban máig nem ismerjük. Lehet, hogy ez tényleg a cégtulajdonos és köre, de az is meglehet, maga az egészségügy. Idővel elválik.

Kovács Róbert, az egyetlen talpon maradt kórház-üzemeltető jellemzi így a honi egészségügy jelenlegi állapotát.

Új pszichiátriai központot kell létrehozni, de ennek oka ne a revánsvágy legyen, mondták az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén, ahol az is elhangzott: intézményes formában kell kivizsgálni, vajon miért kellett viharos gyorsasággal felszámolni az OPNI-t.

Az ágazati államtitkárok írják a dallamot, határozzák meg a politikai irányokat, ezek tartalmi elemeit, amit a közigazgatási államtitkár – a hozzá beosztott két helyettes államtitkárral, akik pénz- illetve jogi és személyi ügyekkel foglalkoznak - „kottáz le”, önt jogszabályba – vázolta az új struktúrát Jávor András a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára.

Bableves, aranygaluska és káposztás cvekedli. Menza kedvencek még évtizedek múlva is. Az unió mellett ennek üzennek hadat az egészséges táplálkozás hazai apostolai. Míg Angliában Jamie Oliver, addig nálunk testes, ám annál elszántabb egészségpolitikusok indultak harcba a gyermekek egészséges közétkeztetéséért. A különbség nem csak kulturális.

El sem fogadta, vissza sem dobta, csupán tudomásul vette az előző kormány népegészségügyi jelentését az Országgyűlés egészségügyi bizottsága, amely további jelentős javaslatokat fogalmazott meg a kabinetnek.

Az egészségügy új helyettes államtitkárai dr. Cserháti Péter és dr. Páva Hanna. Mindketten jól ismertek az ágazatban, akárcsak Skultéty László közgazdász, aki a jövőben Jávor András közigazgatási államtitkár mellett tölt be jelentős tisztséget.

Kár lenne tagadni, hogy az Állami Egészségügyi Központ első számú emberének rapid felmentése ne ejtette volna gondolkodóba a fővárosi kórházak vezetőit, akik – nevük elhallgatását kérve – hasonló döntéstől tartanak az önkormányzati választások után. Akad persze, aki úgy véli, Szilvásy István esete azért más, mert az ÁEK tulajdonosából – Honvédelmi Minisztérium – adódóan az övé részben politikai tisztség volt.

Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának leendő egészségügyért felelős államtitkára lett a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja. A kar egyelőre három intézetet foglal magába.

Becslések szerint a hetek óta tomboló időjárás miatt a szikszói kórház kára eléri a 100 millió forintot, s a legjobb esetben is legalább egy hónap kell a normális munkafeltételek visszaállításához.

Vajon ennyire jól működik a betegellátás, vagy inkább arról van szó, hogy módosult a pénztári ellenőrzések filozófiája? Kérdéseinkre dr. Gajdácsi József Zsolt, az OEP elemzési, orvosszakértői és szakmai ellenőrzési főosztályának vezetője válaszolt.

Az intézkedést két alapvetô szándék vezérelte:egyrészt semlegesíteni akarták a tervezett strukturális átalakítás ellen esetleg kifogást emelô szakmabelieket, másrészt – hasonló megokolással – könnyebbé tenni a biztosítási rendszer átalakítását.

Mikola István (Fidesz) elnökletével, Pesti Imre (Fidesz) és Gyenes Géza (Jobbik) alelnökségével megalakult az Országgyűlés egészségügyi bizottsága.

Az egészségügy mélyrepülésének egyetlen hozadéka, hogy az ágazat szép számú szakértői közül ma már egyre többen értenek egyet abban, miként lehetne kimászni a gödörből – ez derült ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara konzultációsorozatán. A tanácskozások egyik legfontosabb üzenete az, hogy az állam nem vonulhat ki az egészségügyből, az új kormány egyik legfontosabb feladata azoknak a határvonalaknak a kijelölése, amelyen belül „mozognia” kell..

A jövőben a hazai és a nemzetközi adatokkal összehasonlítva valós képet kaphatnak az egészségügyi szolgáltatók arról, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás minősége miként viszonyul más intézményekéhez. Az új nevet és új feladatot is kapott egykori Orvos- és Kórháztechnikai Intézet átalakításának ez lesz az egyik legjelentősebb eredménye. Az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet munkájáról a főigazgatót, dr. Margitai Barnabást kérdeztük.

Jövőre új törvény védi a jogainkat

Sokadik változatban is elkészült az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezete, amelyet még ebben a hónapban a kormány elé kell terjesztenie a szaktárcának. Amennyiben sikerül tartani a határidőt, már a parlament tavaszi ülésszaka is tárgyalhat róla, s tartható lesz a hatályba lépés tervezett időpontja, 2004. január elseje.

Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló előterjesztés alapvetően négy nagy témakört ölel fel. Elsőként szabályozza a kötelezően elrendelt – vagy önként vállalt – túlmunka időtartamát. A tervezet pontosan meghatározza, hogy a munka időtartama – hathavi átlagban – nem haladhatja meg a heti 48 órát. Önként vállalhatnak ugyan többletmunkát az egészségügyiek – ez az egyik újdonsága a tervezetnek –, de munkaidejük ezzel együtt sem haladhatja meg, ugyancsak félévi átlagban, a heti 60 órát. Az ügyeletben végzett munka tényleges tartamáról a munkaadók és a munkavállalók a szakmai kamara által tett ajánlások figyelembevételével állapodhatnak meg. De az is lehetséges, hogy kollektív szerződésben rögzítik az ügyeleti idő alatti tényleges munkavégzés kiszámításának módját.

Az ügyelet alatti munka díjazása a Munka Törvénykönyvének a rendkívüli munkavégzésre és az éjszakai munkára vonatkozó rendelkezésein alapuló számítás szerint történne. Lehetséges lenne, hogy az ügyeletet átalánydíjban fizetnék ki úgy, hogy az a rendelkezésre állást és a tényleges munkavégzés díjazását is magában foglalja. A készenlét díjazása minimum a személyi alapbér 25 százaléka. A munkaidőbe – s ez már nemcsak a közalkalmazottakra, hanem a köztisztviselőkre is vonatkozik – beszámítanák a kötelező továbbképzésre fordított napokat (beleértve a kongresszusi részvételt is). Ilyen címszó alatt viszont legfeljebb évi 10 munkanapot lehetne figyelembe venni. A szaktárca azt is tervezi, hogy felügyelet mellett a rezidensek is vállalhatnának ügyeletet, s ugyanezt megtehetnék azok a doktorok is, akik orvoslátogatóként dolgoznak.

Módosítják a segédeszközök finanszírozási rendszerét

Szigorú reklámszabályok, minőségi akkreditáció, összehasonlító minőségi vizsgálat – egyebek között ezzel számol a gyógyászatisegédeszköz-ellátás átalakításáról szóló, lapunk birtokába került program. Az új rendszer fokozatosan lépne életbe.

Elkészült a gyógyászatisegédeszköz-ellátás hároméves akcióprogramjának tervezete. Az új rendszer fokozatosan lépne életbe, a szolgáltatás minden egyes lépcsőfokát rendezné és szabályozná az Egészségügyi Minisztérium. A régóta esedékes intézkedést egyrészt a társadalom elöregedése, másrészt az uniós csatlakozás közeledte sürgeti.

Bár a termékek regisztrációja az orvostechnikai eszközökről szóló, 1999-es, az uniós gyakorlattal harmonizáló rendelet szerint történik, a gyógyászati segédeszközök egyenletes, magas színvonalú minőségének biztosítása érdekében a teljes minőségügyi rendszerre kiterjedő akkreditálást tervezik megkövetelni a gyártóktól. Mivel azonban egy termék minősége nem jelent automatikusan garanciát a jobb terápiás, illetve rehabilitációs eredményre, azokat a termékeket kívánják támogatni, amelyek bizonyítottan (evidence based medicine – bizonyítékokon alapuló orvoslás) jobb életminőséget eredményeznek, s egyúttal költséghatékonyak is. Az elemzéseket valószínűleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak kell majd koordinálnia.

Vállalkozók vagy közalkalmazottak?

A szaktárcánál megkezdődött az orvosok jogállásáról szóló törvény előkészítése. A témával kapcsolatos, lapunk birtokába került szakértői anyag szerint semmi sem indokolja, hogy az egészségügyiek közalkalmazottként dolgozzanak, ugyanakkor leszögezi: a dolgozók többsége várhatóan továbbra is a munkaviszonynak ezt a formáját választja majd.

A rendszerváltás óta sokszínűvé vált az egészségügyi szolgáltatók köre. Ma már a hagyományos költségvetési intézmények mellett egyházak, alapítványok, gazdasági társaságok, valamint magánvállalkozók is részt vesznek a betegellátásban. Tevékenységük azonban még ma is a legalitás-illegalitás határán mozog. Az elemzők a munkaanyagban állítják: bár az államháztartási törvény kizárja, hogy a költségvetési intézmények számla alapján vegyenek igénybe szellemi tevékenységen alapuló szolgáltatásokat, ezek manapság mindennaposak, s ráadásul – alacsonyabb szinten – jogilag is szabályozottak. (Gondoljunk csak a vállalkozói szerződés alapján ellátott kórházi ügyeletekre!)

A Mikola István által jegyzett, 2001-ben elfogadott úgynevezett kórháztörvény – törvényi szinten elsőként – igyekezett legalizálni ezt a sokszínűséget. Megjelenítette a feladatellátási, illetve -átvállalási szerződést, valamint az alvállalkozásba adást. Ezt egyszerűsíti tovább a kórháztörvény (ennek végrehajtását egyébként 2003. július 1-jéig felfüggesztették) módosításának legújabb változata. Ez a variáció már csak két szerződési formát nevesít, az ellátásit és a közreműködőit.

Változik a háziorvosi rendszer finanszírozása

A decemberi törvényhozási dömping során számos jogszabályi változásról döntött az Országgyűlés. A módosítások többsége február elejétől lép hatályba. Ezek jelentős része érinti a háziorvosokat.

A február elsejétől életbe lépő változások célja, hogy az alapellátás orvosai valódi menedzselőivé váljanak a praxisukba tartozó biztosítottaknak, az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektessenek a betegségek megelőzésére, illetve időben történő felismerésére, a minőségi ellátásra és a betegek útjának követésére. Szabályozottá válik a „végelszámolás” is. Ez a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvos esetében azt jelenti, hogy a finanszírozás megszűnését követően a nála bejelentkezett biztosítottak két hónappal korábbi számának megfelelő egyhavi teljesítménydíjazásra jogosult. Egyes finanszírozási szabályok ugyancsak megváltoznak. Korábban például, ha a háziorvosi körzetek megosztása révén az előírt minimumnál (ez felnőtt- és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzetnél pedig 600 főt jelent) kisebb lélekszámú körzeteket alakítottak ki, akkor meg kellett osztani a fix összegű és a területi kiegészítő díjakat is. A jövőben viszont a megosztással létrejött körzetek mindegyike – függetlenül a lakosságszámtól – mindkét díjtétel esetében teljes összegre köthet finanszírozási szerződést.

A körzetek lakosságszáma és a rendelő adottságai alapján megállapítható fix összegű díjak február elsejétől átlagosan 14,9 százalékkal emelkednek. A háziorvosi praxisok finanszírozására szolgáló költségvetési keret idei többletéből az egészségbiztosító egymilliárd forintot elkülönít. Az OEP ebből a keretből kívánja finanszírozni a szűrés-gondozási feladatok elvégzéséről készített jelentéseket, valamint a minőségbiztosítást. Az egymilliárdos tétel az erre vonatkozó külön jogszabály hatálybalépésének napjától áll majd rendelkezésre.