Aki rendesen szűret, előzhessen – javasolta az államtitkár
A jövőben a kórházakban szűrési és népegészségügyi feladatokat ellátó irodát alakítanak ki, amelyek a háziorvosokkal tartják majd a kapcsolatot.
Bár az egészségügyért felelős államtitkár szerdai, az Országgyűlés Népegészségügyi bizottsága által kezdeményezett meghallgatására szép számmal voltak kíváncsiak az ágazat különböző szintű vezetői, sok újat nem tudtak meg Zombor Gábortól. Az államtitkár ugyanis mintegy csokorba foglalta mindazokat az információkat, amelyeket az elmúlt hónapokban különböző konferenciákon már „cseppegtetve” ismertetett.
Az államtitkár ismét megerősített a már korábban nyilvánosságra került kormányzati tételt, amely szerint a népegészségügy, a prevenció, az ellátórendszerből pedig az alapellátás élvez prioritást. Az előbbi jegyében az a cél, hogy az egészségben eltöltött életévek száma 2020-ban Magyarországon elérje az uniós átlagot. Javítani szeretnék a különböző szűrőprogramokon való részvételi arányt, amelynek érdekében a jelenleginél hatékonyabb rendszert kívánnak kialakítani. Azt a korábban felmerült ötletet azonban, amely szerint megvonnák az ingyenes orvosi ellátást azoktól, akik nem jelennek meg a meghatározott korcsoportok számára javasolt egészségügyi ellenőrzéseken, elvetette. Helyette inkább pozitív diszkriminációt javasolt, például azt, hogy megkerülhesse a várólistát az, aki mindig eleget tesz a szűrésekre történő invitálásoknak. Ugyancsak a népegészségügyi mutatók javítását szolgálja az a kezdeményezés, amelynek keretében az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet koordinálásával, az alapellátók és a kórházak együttműködésével stroke megelőzési programot indítanának. Amennyiben ugyanis félévente végeznének egy EKG és egy vérnyomás vizsgálatot minden 65 éven felüli emberen, évente 5000 stroke lenne elkerülhető. A fenti kormányzati stratégiába illeszkedően népegészségügyi program kimunkálása vette kezdetét, megkezdték tevékenységüket a népegészségügyi irodák, s a jövőben a kórházakban szűrési és népegészségügyi feladatokat ellátó irodát alakítanak ki, amelyek a háziorvosokkal tartják majd a kapcsolatot.
A háziorvosi munka anyagi kondícióinak javítását szolgálja jövőre 10, majd 2016-ban újabb 10 milliárd forint az ellátórendszer e szegmensébe juttatása. Ami a szakmai szempontokat illeti a különböző szakvizsgával rendelkező háziorvosok a jövőben szerződést köthetnek az egészségpénztárral szakfeladatok elvégzésére. Új törvény készül az alapellátásról, s ebben kap helyet a teljes népegészségügyi struktúra szabályozása is.
Még idén a kormány elé kerül a rezidensekről szóló új jogszabály, amelynek tartalmáról annyi már korábban kiszivárgott – s ezt az államtitkár a bizottsági ülésen is megismételte – a kezdő szakorvosoknak szakmai minimálbért határoznának meg, s jelentősen növelnék a rezidensek beleszólási jogát a szakképzésbe. Ezzel kapcsolatban arra is kitért Zombor Gábor, hogy 2015 júliusáig meghatározzák azt a kört, amelyre kidolgozzák majd az egészségügyi életpálya modellt.
Ami az ágazati intézményrendszert illeti, a GYEMSZI helyébe – az Országos Gyógyszerészeti Intézet ismételt önállóvá válása mellett – az Állami Egészségügyi Ellátási Központ lép, amely jelentős feladatokat vesz majd át a kórházaktól. Ezekről jelenleg is zajlanak az egyeztetések. Az viszont biztos, hogy jövőre a központ átveszi a kórházak adósságát, így e szervezet feladata lesz a beszállítókkal történő tárgyalások lebonyolítása. A gyógyszer-nagykereskedelem államosítását firtató képviselői kérdésre adott válaszában az államtitkár elmondta, ebben a kérdésben egyelőre nincs döntés, de a javaslat „komolyan megfontolandó”. Végül azt is elmondta, hogy reményeik szerint év végén ismét lesz kasszasöprés.
