Magán-nyugdíjpénztár: nem csak lenyúlják, de fenyegetőznek is
A nemzetgazdasági miniszter szerdán újabbat húzott a nyugdíjprésen, amikor bejelentette: aki nem lép vissza az állami rendszerbe, annak munkáltatójától ugyan változatlanul levonják a 24 százalékos nyugdíjjárulékot, de ez nem számít majd bele a későbbi járadékba, sőt, járadék sem lesz, mert szolgálati idő sem jár utána.
Matolcsy György szerdai bejelentése arról árulkodik, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok húzódozva fogadták a nemzetgazdasági miniszter korábbi ötletét: testületileg lépjenek vissza a társadalombiztosítási rendszerbe. Bár ezzel kapcsolatban nem árt tisztázni, a három millió pénztári tag természetesen tagja a tb-nek, nem is kis összegeket utalva havonta a nagy kasszába. A munkáltatók jelenleg nyugdíjjárulék címén havonta 24, a munkavállalók pedig 1,5 százalékot fizetnek a nyugdíjalapba – miközben 8 százalékot utalnak a magánszámlákra.
A bejelentés egyben azt is mutatja, meglehetősen ingatag lábakon áll a jövő évi költségvetés, s ahhoz, hogy a kormány tartani tudja a 3 százalékos hiánycélt, valamint a közel hasonló mértékű inflációt, égetően szüksége van a pénztárakban felhalmozott 2700 milliárd forintra. Az összeg nem csekély, lényegében a GDP 10 százalékának felel meg. Így talán az sem véletlen, hogy a magánpénztárak einstandolása időben kezd egybeesni a jövő évi költségvetés tárgyalásával.
Matolcsy szerint, aki magán-pénztári tag marad lényegében „kiszerződik” a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből. Ami azért is abszurd, mert az állampolgároknak semmiféle szerződésük nincs a tb-vel, amelyben kötelező a részvétel. A 90-es években például többekben felmerült, hogy kiszállnának, akár a nyugdíj- akár az egészségbiztosítási alapból, még az is elhangzott, próbapert is indítanának a cél érdekében, ám kiderült, nem tehetik, a részvétel kötelező. Kiszerződni tehát – beszerződés híján – nem lehet.
A nemzetgazdasági miniszter fenyegetőzése azért is elhibázott, mert ezzel lényegében lenullázta mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a munkabérek kifehérítésére tettek – tegyük hozzá, nem sok sikerrel – az eddigi kormányok. Egy olyan országban, ahol aki teheti ott és úgy kerüli el az adózást és járulékfizetést, ahogy tudja, életveszély azzal fenyegetőzni, hogy a fizetségért semmi sem jár. Finom megfogalmazás, ha azt mondjuk: politikailag szerencsétlen a kijelentés.
A miniszteri bejelentés után nyilatkozó szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy nem csak a jövendőbeli, 24 százalékos befizetés fejében járó váromány 70 százalékát vennék el, de szolgálati idő sem járna érte. Előfordulhat tehát, hogy valaki úgy dolgozik évtizedeket, hogy a végén annyi szolgálati időt sem szed össze – a törvények jelenleg minimum húsz évet írnak elő – amennyivel 65 évesen befizetéseinek 30 százalékával nyugdíjba vonulhat.
A Stabilitás Pénztárszövetség – a magán-nyugdíjpénztárak szervezete – bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz – amennyiben egy újabb váratlan egyéni képviselői módosító indítvány után még lesz ilyen -, az uniós jogszolgáltatókhoz fordul.
