hirdetés
2024. április. 24., szerda - György.
hirdetés

Szerdán elindul az EESZT

Felhőalapú rendszerrel érkezik a november

Az E-health indulásával a sok sebből vérző egészségügynek legalább egy része elindul a XXI. század felé.

November elsején hivatalosan működésbe lép az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT. Az E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos szerint azért másnap is felkel majd a Nap, bár az nem derült ki, hogy ezzel Vartus Gergely magát, vagy az újságírókat biztatta azon a háttérbeszélgetésen, amelynek témája az új rendszer bevezetésével kapcsolatban felmerült kérdések voltak.

Patikában

Az nagyjából biztos, hogy bár ettől kezdve hivatalosan e-recepteket írnak és küldenek fel a felhőbe a doktorok, amit aztán a gyógyszertárban kiadáskor a patikusok illetve asszisztensek hívnak le, de biztos, ami biztos alapon megmaradnak a papír alapú vények jövő év végéig kötelezően, bár ezt ettől kezdve felírási igazolásnak hívják. A gyerekeknek rendelt medicinákról azonban a gyógyszerészi kamara kérésének megfelelően, határidő nélkül, mindig kötelező lesz papíralapú vényt kiállítani, s egyelőre változatlanul lehet írni és kiváltani a pro família recepteket, illetve azokat, amelyeket az éjszaka kihívott ügyeletes orvos a beteg ágya mellett ír fel.

Azt viszont nem tudni, hogy az indulásnál rögtön így működik-e majd a rendszer. Egyelőre annyi biztos, hogy október végéig a 9591 érintett szolgáltató – háziorvos, fekvő- és járóbeteg szakellátási intézet, gyógyszertár stb. – kezdte meg csatlakozását a rendszerhez, s 6221 közülük már fizikailag is forgalmaz adatokat az EESZT-ben. A csatlakozás megkezdése azonban még nem jelenti azt, hogy ez a folyamat be is fejeződött. (Az arra kijelölt személyek e-személyivel és pin kóddal tudnak belépni a rendszerbe.)

Háziorvosnál

Mi van akkor, ha még nem E-health kompatibilis a háziorvos? Ugyanúgy felírja a papír alapú receptet, amit a patikában – amennyiben a gyógyszertár már csatlakozott az EESZT-hez – a gyógyszerész visz föl a rendszerbe, s szolgáltatja ki a rendelt készítményt. S ez akkor is így lesz, ha még a patika se e-Health kompatibilis. Vagyis – mondják a rendszer összeállítói – olyan nem történhet, hogy a beteg nem jut hozzá a gyógyszeréhez. S bár pont a háziorvosokat volt viszonylag nehéz rábírni mindazon tennivalók elvégzésére – e-személyi kiváltása, regisztrálás és csatlakozás megkezdése –, amelyek nélkülözhetetlenek az új rend működtetéséhez, úgy tűnik, mégis ők a legkevésbé sérülékeny pontjai e rendszernek. (A védőnők és alapellátó fogorvosok jövőre csatlakoznak a rendszerhez, a foglalkozás-egészségügy doktorainak csatlakozási mikéntjén még gondolkodnak.)

Kórházban

A kórház bonyolultabb üzem a háziorvosi rendelőnél és ez az EESZT esetében is igaz. Az orvosok itt például nem tartózkodnak órákon keresztül egy helyben, mint a háziorvos rendelési idejében. A kórházi doktor reggel belép a rendszerbe, aztán megy vizitelni, osztályos megbeszélésre, lerohan az ambulanciára, elmegy a műtőbe – vagyis folyamatosan mozgásban van. Ilyenkor – fejtette ki a miniszteri biztos – jobb, ha kilép a rendszerből, s legfeljebb később, újból csatlakozik. Analógiaként az online banki ügyintézést említette, mondván, ha felállunk a gép mellől, akkor ott is kilépés gombra nyomunk, nehogy más kezdjen utalgatni a pénzünkből. Amúgy – derült ki – órákat lehet folyamatosan az EESZT-re felcsatlakozva tölteni, a fokozott biztonság miatt nyolc óra elteltével kér ismételt azonosítást a rendszer.  Egy kérdésre válaszolva az is elhangzott, hogy amennyiben a helyi informatikai rendszer nem korlátozza, egy orvos egy időben akár több gépen is bejelentkezhet az elektronikus térbe.

Beutalók, zárójelentések

A bankokban, fontosabb hivatalokban, nagyobb irodaházakban dolgozók már megszokták, hogy belépési kártyájukat mindig maguknál tartsák. Valami hasonlót kell most a kórháziaknak is elsajátítaniuk, hiszen e-személyi nélkül nem tudnak fellépni a rendszerbe. Mi történik, ha e fontosnál is fontosabb dokumentumot otthon felejtik? A benti gépén természetesen tud dolgozni, a betegellátás során keletkezett dokumentumok pedig utólag kerülnek fel a térbe. Van, ahol a helyi, intézményi rendszert alakították ki úgy, hogy az mindazokat az adatokat, amelyek nem igénylik az ellátó orvos személyes tevékenységét – mint amilyen például az ellátás tényéről szóló eseménykatalógus bejegyzés – a rendszer automatikusan elküldi az EESZT-be. A hagyományos, papír formában kiállított beutalót – s ezt még jó darabig vélhetően így kapjuk majd kézhez – utólag sem kell felküldeni a térbe. Egyébként a zárójelentést is papíroson kapjuk mindaddig, amíg ezek nem tölthetők le hivatalos dokumentumként. Ennek megoldására egy újabb uniós program ad majd lehetőséget (EFOP 1.9.6). A papírok – nyugtatnak meg a szervezők – még sokáig velünk maradnak.

Ha mégis leáll a rendszer

Az adatbiztonság két oldalról védett. A digitális önrendelkezést (DÖR) lehetővé teszi, hogy az állampolgárok maguk döntsenek arról, hogy egyes egészségügyi adataikhoz kik, mely orvosok férhetnek hozzá. Eddig 11 ezren éltek e lehetőséggel. A rendelkezések ugyanakkor bármikor törölhetők, átírhatók, megváltoztathatók.  Ugyancsak a DÖR naplóz minden adatletöltést, még a sikerteleneket is, így azok visszakereshetők lesznek. Az a rendelkezés viszont nem igazán életszagú, miszerint az „illetéktelen adatmegtekintést jelezni kell a lekérdező személy munkahelye adatvédelmi felelősének, aki kivizsgálja az esetet, s az ügyet akár jogi útra is terelheti”. Ez a passzus erős finomításra szorul! A hozzáférésről egyébként jogszabály rendelkezik, az egyes jogosultságokat a csatlakozó szolgáltatók állítják be a felhasználóként nyilvántartott dolgozóik számára. Egyes szerepkörök szigorúan végzettséghez kötöttek. Az adathozzáférés alapvető szabályai: receptet, beutalót és eProfil bejegyzést csak orvos írhat a térben, egészségügyi adatot csak orvos, illetve kezelőorvos kérdezhet le, receptet viszont a gyógyszertár expediálásra jogosult asszisztense is.

A rendszergazdák szerint túlterheltség miatt – mert például az összes hazai orvos ugyanazon időpontban akar csatlakozni – a rendszer nem omolhat össze. Az EESZT méretezése során ugyanis nem a csatlakozók számát, hanem a térben zajló tranzakciók egyidejű mennyiségét vették figyelembe. Mivel az egészségügyi események – ellátás, receptek, beutalók stb. – száma jól ismert, ennek alapján méretezték a rendszert, amely állítólag már jelenleg is több millió tranzakciót kezel.

Havária persze előfordulhat. A digitális mintaállam Észtországban épp úgy előfordult az e-recept rendszer leállása, mint Svédországban vagy máshol. Ilyenkor papír alapon rendelik a gyógyszereket. Az élet tehát nem áll meg, csak Angliában ijedtek meg annyira az indulás problémáitól, hogy inkább egy időre elnapolták a rendszer teljes körű bevezetését.

Az érintettek – legyenek állampolgárok vagy orvosok – probléma esetén vagy a 24 órás információs szolgálatot nyújtó 1818-as számon  kérhetnek segítséget, vagy munkaidőben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) EESZT Kontakt Center +36 1 920-1050-es telefonszámán.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!