hirdetés
hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

Interjú dr. Gerhard Waltl-tal

Kivonulni nem, kivonni igen?

Az egyre nehezebb körülmények ellenére a német cégóriás, a Bayer gyógyszerrészlege nem tervezi kivonulását az országból, mondta a Medical Tribune-nek dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatója, a Pharma üzletág vezetője. Az viszont már a Széll Kálmán Terv 2.0 gyógyszerkasszát érintő intézkedéscsomagjától függ, hogy az ártámogatottak között hagyják-e készítményeiket vagy kivonják őket onnan.

A Bayer az elsők között reagált a Széll Kálmán Terv 1.0-ban megfogalmazott tervekre, a gyógyszerkassza 120 milliárdos csökkentésére. Milyen intézkedéseket foganatosítottak?

Dr. Gerhard Waltl– Nagyjából ugyanúgy jártunk el, mint a többiek: csökkentettük a működési költségeinket, létszámleépítést hajtottunk végre, visszafogtuk a promóciót és a klinikai kutatásokat. Teljesen átalakítottuk az értékesítést. Információink döntő részét eddig az orvoslátogatók közvetítették, most elkezdtünk – például az internet felhasználásával – alternatív kommunikációs csatornákat használni. Csökkentettük azoknak az orvosoknak a számát, akikkel személyes kapcsolatban állunk, elsősorban a klinikai szakorvosokra fókuszálunk.

A hazai gyógyszerpiac megregulázásán jó évtizede tüsténkedő szakemberek szinte soha sem álltak elő vadonatúj, saját ötletekkel, ehelyett inkább a nemzetközi gyakorlat palettájáról válogatnak. Akad-e egyáltalán hungarikum az intézkedések között?

– Való igaz, hogy ezek jó része fellelhető a nemzetközi gyakorlatban, kettő kivételével: ilyen sok elemet egy időben soha, sehol nem engedtek rá a gyógyszeriparra, mint ahogy az orvoslátogatói díj fizetési kötelezettségére sincs máshol példa. A többi országgal összehasonlítva extrém magasak az iparágra rótt terhek.

Mik az eddigi megszorítások kézzel fogható „eredményei”?

– Már az első lépés – új gyógyszert csak a legalacsonyabb európai áron lehet behozni Magyarországra – gondot okoz, s aztán erre épül az egész megszorítási csomag, a 20 (immár 30) százalékos különadó, a támogatás-volumen szerződésekből adódó befizetési kötelezettségek, az orvoslátogatói díjak stb. Tehát már a kiindulópont sem túl rózsás.

Mi kell ahhoz, hogy elfogyjon az anyacég türelme?

– A SZKT 1.0-t követően minimalizáltuk a működésünket, így meglehetősen nehéz újabb takarékossági intézkedéseket életbe léptetni. A Széll Kálmán Terv 2.0 által a későbbiekben ránk rótt terhek éppen ezért további költségcsökkentéssel már nem kompenzálhatók. Bizonyos területeken – akár ott is, ahol egyébként nagyon régóta jelen vagyunk – be kell fejeznünk a működésünket. Nem tudunk az európai minimálár alá menni, s erre nem is kapnánk engedélyt a cég európai vezetésétől. Ebben az esetben egyes készítményeket ki kell vonnunk az ártámogatási körből.

Akár odáig is fajulhat a helyzet, hogy kivonulnak a magyarországi piacról?

– A Bayernek – az igen nehéz körülmények ellenére – nem áll szándékában elhagyni az országot.

Volt már arra példa, hogy elálltak valamely gyógyszerük magyarországi forgalmazásától a hazai gyógyszerbefogadási árpolitika miatt?

–  Akadt rá precedens, bár végül megoldottuk a problémát, s a gyógyszer piacra került. Meggyőződésem egyébként, hogy az érdekellentétek folyamatos tárgyalások révén feloldhatók. Ennek során könnyen kiderülhet, hogy mégiscsak van olyan kompromisszumos megoldás, amely kielégítő eredmény hoz mindkét fél számára.

Idén még további 25, jövőre pedig 77 milliárdos megszorítást terveznek. Elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány, változtatva eddigi politikáján, mégis csak hozzányúl a térítési díjakhoz?

– Nem pesszimista, inkább realista vagyok, amikor azt mondom: további terheket nem lehet a gyártókra rakni.

–  Mi hát a megoldás?

– A gyógyszerkasszát 50 százalékkal csökkentik, ami azt bizonyítja: a döntéshozókat elsősorban a számok érdeklik, s nem az ellátás minősége, illetve a betegek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem igazi csökkentés, hanem átcsoportosítás történt, vagyis az egészségpénztár egyéb bevételei helyett a gyártókkal fizettetik meg a gyógyszerek ártámogatásának egyre nagyobb hányadát. Ez a modell hosszú távon fenntarthatatlan, s felveti azt a kérdést, vajon kinek mi a szerepe, mi tartozik az állam feladatai közé, s mi az innovatív gyártókra. Természetesen azt tudomásul kell venni, hogy igen nehéz gazdasági körülmények között élünk, ezért az ipar szerepvállalása a válságból való kilábalásban elfogadható. Az viszont, hogy az egészségügy működésének egyre nagyobb hányadát a gyógyszeripar finanszírozza, elfogadhatatlan. Mivel az egymást követő megszorító intézkedések egyre nagyobb terheket raknak a gyártókra, végül eljuthatunk egy olyan állapothoz, amikor már nem feltétlenül garantálható a biztonságos gyógyszerellátás.

Sokan panaszkodnak arra, hogy a kormány nem egyeztet, nem folytat tárgyalásokat az érintettekkel…

– … nemcsak tárgyalások, információk sincsenek. Az intézkedések egyszer csak, mint derült égből villámcsapás jelennek meg, s azonnal, de akár visszamenőleges hatállyal is életbe lépnek. Ezek az eljárások köszönő viszonyban sincsenek a jogbiztonsággal vagy a transzparenciával. Január közepén jelent meg például az a rendelkezés, amely változatlanul lehetővé teszi ugyan a három havi gyógyszerrendelést, kiváltani viszont csak havi adagokban lehet a felírtakat. Erről először decemberben hallottunk, azzal a megjegyzéssel, hogy az első negyedév végén lesz majd az átállás. Ehhez képest az új rendszert január második hetében vezették be, január elsejei hatállyal. Olyan nagy volt a kavarodás, hogy a GYEMSZI-től kellett jogértelmezést kérni. Mivel az egyik termékünket 50, illetve 20 szemes kiszerelésben forgalmazzuk – vagyis vagy jóval több, vagy jóval kevesebb van egy dobozban, mint egy havi adag – időre lett volna szükségünk az átcsomagoltatáshoz, hiszen egy nemzetközi cég esetében ez nem megy egyik napról a másikra. Erre lett volna jó az eredetileg emlegetett negyedév. S ez csak egyetlen példa a sok közül, jól mutatja azonban azt a helyzetet, amelyben rendkívül nehéz előrejelzéseket, terveket készíteniük a gazdasági társaságoknak.

– Azzal, hogy a gyógyszercégek érdekképviseletei külön-külön lobbiznak,
maguk növelik a döntéshozók mozgásterét. Soha nem merült fel, hogy jó lenne
hatékonyabban, szorosabban együttműködni?
 
– Nehéz félretenni az eltérő érdekeket. Ennek ellenére vannak megbeszélések,
egyeztetések a két szervezet, a MAGYOSZ és az Innovatív Gyógyszergyártók
Egyesülete között.
 
– Alig néhány napja született döntés arról, hogy egy jól körülírható – hosszabb
ideje piacon lévő, generikus változattal nem rendelkező – termékcsoport
különadóját 20-ról 30 százalékra emelik. Mit jelent ez a cég életében?
 
– Az úgynevezett spanyol modell bevezetése azt jelenti, hogy újból elemeznünk
kell a portfóliónkat, számba venni az érintett termékeket, s megvizsgálni, miként
változik a betegek hozzáférése, amennyiben úgy döntünk, hogy egy vagy több
készítményünket kivonjuk az ártámogatásban részesülők köréből. Ügyelnünk
kell arra, hogy ez a lépés olyan termékeket érintsen, amelyek megvétele nem
okoz megoldhatatlan gondot az érintett betegeknek. A politikusok elsőrendű
feladata egyébként éppen az, hogy gondoskodjanak arról, hogy minden
rászoruló hozzájusson a neki szükséges medicinához. Úgy vélem, eljött az ideje
annak, hogy megkezdődjék egy új, egészséges egészségügyi rendszer kiépítése.
 
*

Spanyol modell

 
A Széll Kálmán Terv 1.0 idei előirányzata szerint 83 milliárd forinttal – amit
menetközben a kormány további 10 milliárddal megfejelt – kell csökkenteni a
gyógyszerkiadásokat. Egyelőre annyit látni, hogy a jelenlegi támogatáskiáramlás
mellett év végéig 15 milliárdos túllépéssel számolhat a kassza. Összességében
tehát egy, a tavalyi tervezés során előre nem látott 25 milliárd forintos
lyukat kell befoltozni. Többek között erre szolgál az úgynevezett spanyol
modell átvétele. Ennek keretében minden, hat évnél régebben piacon lévő,
gyógyszertárban forgalmazott, ártámogatásban részesülő, ezer forintnál drágább,
s generikus változattal nem rendelkező készítmény termelői árának nem 20,
hanem 30 százalékát kell befizetniük a gyógyszergyártóknak. E rendelkezés
augusztus elsejétől lép hatályba, s az előzetes kalkulációk szerint több száz
készítményt érint.
Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés