AIDS: a kezelés ma már mindenkinek rendelkezésére áll
Magyarországon 1985-től 3909 HIV-fertőzöttet regisztráltak. December 1. az AIDS Világnapja. Mint minden esztendőben, idén is sor került a nemzetközi esemény hazai megemlékezésre, amelyet ez alkalommal rendhagyó módon Kőbányán, az Emberbarát Alapítvány Mindenki Templomában tartottak meg.
A legfrissebb, 2018-as adatok szerint a HIV-vel élők számát világszerte 37,9 millióra becsülik, közülük 1,7 millió a gyermek. Tavaly, sorolta immár a hagyományoknak megfelelően a Szent László Kórház molekuláris biológiai laboratóriumának vezetője, 1,7 millió új fertőzöttet regisztráltak, ami Újhelyi Eszter szerint azért is igen magas szám, mivel a kezelés ma már mindenkinek rendelkezésére áll. Mindeközben a betegségben meghaltak száma elérte a 770 ezret. Ugyancsak tavalyi adat, hogy az érintett férfiak 55, a nők 68 százaléka részesül kezelésben.
A legtöbb fertőzött Afrikában él, s ezen belül is Dél-Afrikában, Észak-Amerikában 2,2, Dél-Amerikában 1,9 millióan, míg Ukrajnában például a lakosság 1 százaléka érintett. Itt egyébként csak tavaly 12 ezer új fertőzöttet regisztráltak, ugyanitt kezelést a statisztikákban is megjelenők 52 százaléka kap, az érintettek mindössze fele. Oroszországban 1 millióra becsülik a HIV fertőzöttek számát – vagyis a lakosság 1,2 százaléka! –, ám kezelésben csupán 35 százalék részesül. Oroszországban százezer lakosra 71, míg Ukrajnában 37 fertőzött jut.
Afrika szubszaharai térségében 24,7 millió fertőzöttről tudnak, s mindössze 39 százalékuk jut kezeléshez, ez az arány Dél-Afrikában – amely a fertőzöttek számát (7,2 millió) tekintve első helyen áll az Afrikai kontinens e szomorú rangsorában – azonban már eléri a 61 százalékot. Egy 2016-os statisztika szerint az Európában felfedezett új esetek 80 százalékát Kelet-Európában regisztrálják, 4 százalékát Közép-, 16 százalékát Nyugat-Európában. A leginkább fertőzött országok Oroszország, Ukrajna és Románia, míg a kontinens nyugati felén Portugália.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célkitűzése 2020-ra igen imponáló: tudjunk a fertőzöttek 90 százalékáról, az érintettek 90 százaléka részesüljön kezelésben, s ugyancsak 90 százalékuk legyen vírusmentes. 2030-ra ezeket az arányokat 95 százalékra kívánják emelni, vagyis 200 ezernél ne legyen több a frissen fertőzőttek száma.
Az Európai Unióban, illetve a társult országokban (Svájc, Norvégia, Liechtenstein, Izland) a fertőzés döntő módon a meleg közösségekben terjed (54 százalék), 40 százalékban heteroszexuális kapcsolatos révén, s csupán 4 százalékban az intravénás drogfüggők között. Az európai országokban az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzöttek 18 százaléka Afrika szubszaharai országaiból, 22 százalék más területekről érkező bevándorló.
Magyarországon 1985-2019 első félévéig 3909 HIV fertőzöttet regisztráltak, idén az első kilenc hónapban ez a szám 169 volt. A hazai adatgyűjtés kezdetétől eddig 1031 AIDS beteget kezeltek, számuk tavaly volt a legmagasabb, 57, 1985-től 412-en haltak meg e betegség okán, idén eddig 12-en.
Mekkora a rizikója annak, ha valaki olyan tűvel szúrja meg magát, amelyben HIV-fertőzött vér van? Évente világszerte több millió tűsérülés történik, bár az esetek döntő többsége a fejlődő világban történik. A betegről természetesen átkerülhet egészséges emberre a vírus, de nagyon kicsi valószínűséggel, szögezte le Szlávik János, a Szent László Kórház infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Az elmúlt 33 évben Magyarországon 50-60 tűszúrásos eset történt, de soha senki nem fertőzödött meg. A fertőzés esélye ezer tűszúrásból három, vagyis 0,3 százalék.
Mit kell tenni akkor, ha mégis megtörténik a baj? Nem nyomkodni a szúrás helyét, figyelmeztetett a főorvos, megmosni és fertőtleníteni az adott területet, majd az ilyenkor alkalmazandó protokollnak megfelelően négy órán belül megkezdődik a gyógyszeres kezelés, ami egy hónapig tart.
