Káderhiány miatt kényszerül lassításra a kormány

Úgy tűnik, nem tévedtek nagyot azok, akik azt hangoztatták: az új egészségügyi struktúrát valójában nem a kórházi ágyak száma határozza majd meg a jövőben. Ennél sokkal fontosabb tényező lesz az egyes intézményekhez sorolt ellátási területek nagysága, illetve az adott intézményben működő osztályok progresszivitási szint szerinti besorolása – az új finanszírozási rendszerben ettől függ majd az intézmények jövőbeni sorsa. Ugyanis a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakértői most dolgozzák ki az új támogatáspolitikai elvek szerint intézményfinanszírozási rendszert: a jövőben nem a teljesítmény, hanem az intézmény ellátási körzetébe csatolt lakosság száma, a feladat nagysága lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által fizetett támogatás alapja. Úgy tudjuk, pillanatnyilag azon folyik a vita szakértői körökben, hogy mennyi idő alatt állítsa át az intézményeket a tárca az új rendszerre, ugyanis a történelmileg kialakult (kilobbizott) területi ellátási kötelezettség és a hozzá csatolt teljesítmény volumenkorlát szerinti teljesítmény, illetve a feladat alapú finanszírozás közötti eltérés miatt sok szolgáltató azonnal életképtelenné válhat.

Többek között erről, továbbá a kapacitások mértékéről és sok más, a rendszer működését alapvetően befolyásoló súlyos kérdésben nem sikerült dűlőre jutniuk az Egészségügyért Felelős Államtitkárság szakértőinek, így egy most közzétett – a települési önkormányzatok által működtetett fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló – rendelettervezet szerint az eredeti, májusi határidőt júliusi hatálybalépésre módosítja a kormány.

Orbán Viktor azt üzente…

Az eredeti ütemtervet tartva a GYEMSZI az egyes egészségügyi intézmények kapacitására és ellátandó területére tett javaslatát január végén postázta a szakminiszternek illetve az Országos Tisztiorvosi Hivatalnak. Ez utóbbi hatóságnak 60 nap állt rendelkezésére ahhoz, hogy a szolgáltatókkal folytatott egyeztetést követően meghatározza az ellátórendszer új struktúráját, ezt követően május 1-én debütált volna az új ellátási rendszer.

Csakhogy idő közben a politika közbeszólt, Szócska Miklós, az Egészségügyért Felelős Államtitkár állítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök külön kérésére felpörgették a városi kórházak átvételét is. A korábbi elképzelések szerint az év végéig kellett volna állami tulajdonba venni a települési önkormányzatok által tulajdonolt intézményeket, ezzel szemben két ütemben, májustól a fekvőbeteg ellátók, 2013. január elsejétől pedig a szakrendelők kerülnek a GYEMSZI fennhatósága alá.

Pénz, paripa, fegyver

Erre a hatalmas feladatra nyilván nincs elegendő kapacitása a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek, a MedicalOnline értesülései szerint az intézet súlyos munkaerőhiánnyal küzd, miközben a gazdasági tárca nem engedi további státuszok, lényegében a költségkeretek bővítését. A Területi Egészségszervezési Központok (TESZK) feladata lenne a szervezetfejlesztés, ehhez azonban nem áll rendelkezésükre megfelelő forrás. Ráadásul még mindig nem tisztázott a TESZK-ek feladat és hatásköre, holott az lenne a cél, hogy a rendszerbe lépő új intézményeket már ne külső bizottságok, hanem a rendszert működtető szakértői csapatok, a nyolc egészségszervezési központ munkatársai vegyék át.

A döntést halasztásához nyilván az is hozzájárul, hogy a városi kórházak felgyorsított átadás-átvétele nyomán újabb „ellenfél” jelent meg a lobbiharcokkal amúgy is keresztül kasul szabdalt területen. Elkeseredett csaták zajlanak a különböző progresszivitási szintekre történő besorolásért, a minél nagyobb teljesítmény volumen korlátért (tvk), s talán a minél nagyobb ellátandó területért. Mindeközben pedig az intézmények élén álló menedzsment tagjai zavartan, túlélésre játszva toporognak, várják, hogy az államtitkárság kiírja a vezetői pályázatokat.