hirdetés
2024. április. 24., szerda - György.

Gaál Péter: Rendezni kell a szabad orvosválasztás árát

A Semmelweis Egyetem Menedzserképzőjének igazgatója szerint kutya nehéz éve lesz 2012. az ágazatnak. Kulminálnak a negatív folyamatok, ám ha ezeket sikerül valami módon túlélni, talán van esély arra, hogy új fejlődési pályára álljon az egészségügy. Érdemi bérrendezés nélkül azonban nem oldható meg a válság, miközben számottevő forrásbővítésre nincs lehetőség, mi több, bizonyos esetekben a szinten tartás is kérdéses – hangsúlyozta Gaál Péter egy hétfői konferencián.

Ami a humánerőforrás-krízist illeti ma már látszik, hogy bár talán valamelyest csökkent az
elvándorlás, alapvetően ennek trendjét nem sikerült megállítani. Az igazgató szerint nem célszerű a kivezénylés eszközével élni, kizárólag tárgyalásos úton lehet rendezni a válságot. A cél: március végéig tető alá hozni a megállapodást; szerencsére a tárgyalófelek egyikének sem érdeke a konfrontáció erősítése.

Gaál Péter az eddig hangoztatott tárcaállásponttal szemben kisebbnek véli a centralizálástól várható hatékonysági tartalékok nagyságát. Szerinte ebből 25-30 milliárd forint nyerhető, s ez sem egyszerre, hanem lépésről lépésre. Az ágazatból „alaphangon” 250 milliárd hiányzik, ezen túl további 250-300 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy legalább a visegrádi országok ágazati szintjét elérjük. Ezek az adatok nem légből kapottak szögezte le, konkrét számításokon alapulnak.

Fontos lenne, hogy a pénzügyi döntéshozóknál áttörést érjenek el, s elfogadtassák például velük, hogy az egészségügy szolidaritási alapon működtethető, a magánosítás irányába mutató megoldások veszélyes fejlődési pályát nyitnak meg. A másik üzenet, amelyet el kell hozzájuk juttatni, hogy a járulékcsökkentés nem működik foglalkoztatáspolitikai eszközként, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy az egészségbiztosítási járulék csökkentésének hatására nem nőtt a foglalkoztatás. S mindezek mellett azt is tudomásul kell venni, hogy az egészségkassza deficitje többnyire nem kiadási többletből adódott, a központi költségvetés „tolta át” a hiányt – előre betervezve a deficitet, mint azt a 2005-2007 közötti évek bizonyítják.

Mivel számolhat ebben a helyzetben az ágazat? Gál Péter szerint jó irány a népegészségügyi termékdíj, amelynek összege a későbbiekben növelhető. Úgy véli ugyanakkor, hogy szemléletváltásra lenne szükség, több lábon kell állni, ami alatt azt érti, hogy nem egy helyről kell sok pénzt szerezni, hanem több helyről kisebb bevételekre szert tenni. A magánforrások aránya ma Magyarországon az összes egészségügyi kiadás közel 30 százalékát teszi ki, ez tovább már nem növelhető.

A szolgáltatási csomag kitisztítására, határainak kontúrossá tételére több okból is szükség van – szögezte le az igazgató. Egyrészt az intézmények által szedett kiegészítő díjak – mint amilyen például a hotelszolgáltatás – feltételeinek meghatározása miatt. De fontos akkor is, ha valaki a protokolltól eltérő eljárást kíván igénybe venni, kiegészítő biztosítása terhére. Ugyanígy rendezni szükséges a kijelölt betegúttól való eltérés anyagi konzekvenciáit. Ez utóbbit ugyan már korábban szabályozták – az adott ellátásért OEP által fizetett díj 30 százaléka, legfeljebb 100.000 Ft kérhető – de ezt soha senki nem szedte be. S ez nem csak a betegút rendezetlensége miatt volt így, hanem az orvosi-intézményi érdektelenség miatt is, hiszen a várható többletből egy fillér sem maradt volna náluk, mivel az OEP épp a beszedett összeg nagyságával csökkenthette az adott kezelés finanszírozási díját.

A felsoroltak sok esetben nem jelentenek jelentős többletbevételt, ezek az összegek ugyanis hálapénz formájában benne vannak a rendszerben, viszont hozzájárulnak a rendszer  tisztításához. Ugyanakkor a munkáltatók által dolgozóik után fizetett betegbiztosítás adó- és járulékmentessé tétele lépéskényszerbe hozta az ágazatot, amelynek meg kell tennie annak érdekében, hogy a rendszer ne szakadjon ketté, gazdag és szegény ellátásra.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink