Eljött az idő, maradt a bizonytalanság

A tavaly év végén megfogalmazott kormányhatározat, majd az azt követő, az érintettek eligazodását segíteni szándékozó körlevelek ellenére is értelmezési különbségek nehezítik az eligazodást a kényszernyugdíj-ügyben. Április 30. például fontos határnap, ám hogy mennyire az, hozzáállás kérdése. Egyesek szerint ez volt az utolsó időpont, amikor az érintettek  jelezhették a nyugdíjfolyósító intézetnek, hogy július elsejétől nyugdíjasként vagy továbbszolgáló közalkalmazottként folytatják életüket. Mások szerint viszont egyelőre csupán annyit kell közölniük a hivatallal, hogy jelenleg közalkalmazottként dolgoznak.

A zavar feltehetően abból adódik, hogy kétféle történés zajlik közel egy időben az egészségügyben. Az egyik az úgynevezett kényszernyugdíjról rendelkező kormányhatározat végrehajtása. Ennek értelmében, aki idén betölti a 62. életévét, annak vagy engedélyezik a további munkavégzést, vagy kénytelen nyugdíjba vonulni. Van egy másik csoport is, amelybe azok tartoznak, akik ugyan betöltötték már a 62. életévüket, de jelenleg még aktív munkavállalók. Velük hasonló a helyzet: vagy engedélyezik számukra a folytatást, vagy nyugdíjasok lesznek. S  létezik egy harmadik csoport is, akik még nem töltötték be a 62. évet, ám már nyugdíjasok. Ebbe a kategóriába főként azok a nők – elsősorban szakdolgozók – tartoznak, akik például 40 éves szolgálati viszonnyal vonultak vissza, ám nyugdíj mellett folytatták munkájukat.

A két előző csoportra mindenképp igaz a kormányhatározatot megelőző nyugdíjtörvény módosítása, amely szerint július elsejétől nem lehet kétféle jövedelmet „húzni”: közalkalmazotti bért és nyugdíjat. Vagyis választani kell. (Az, hogy a 40 éves munkaviszonnyal nyugdíjassá váltakkal ebből a szempontból mi lesz, egyelőre senki sem tudja, az ő esetükben teljes az egymásnak ellentmondó jogszabályok kuszasága.) Azt, hogy április 30-ig csupán azt kellett jelezni a nyugdíjfolyósítónak, hogy az illető közalkalmazott azért is életszerű, mivel jó néhány kórházban április 29-én délutánig még nem tudták, hogy ki kapott engedélyt a tovább szolgálatra, s ki nem. Így az érintettek egy része eleve nem közölheti a nyugdíjfolyósítóval, hogy július elsejétől – például – lemond az öregségi járadékáról.

Az Országos Onkológiai Intézetben például még mindig nem tudni, hogy a továbbfoglalkoztatási kérelmet megfogalmazó 41 orvos és 43 szakdolgozó közül – két esetet kivéve – ki folytathatja a munkát, s ki nem. Ugyanakkor a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházban az összes orvos és szakdolgozó megkapta az engedélyt – összesen 22-en -, s csupán a három műszaki-gazdasági területen dolgozó munkatársuk jövője bizonytalan. A miskolci megyei kórházban a kérvényezők felének – 19 orvos és szakdolgozó – már postázták a jóváhagyó végzést, további húszan még várnak a válaszra. A fővárosi egyesített Szent István-Szent László Kórházban a kérvényező 45 orvos közül 44-en, az egyéb egyetemi végzettséggel dolgozó 5 munkatárs mindegyike, illetve a 20 érintett szakdolgozó közül 19-en már értesültek arról, hogy folytathatják a munkát. Ám a műszaki-gazdasági területen dolgozók – hárman – itt sem kaptak eddig zöld utat.

Úgy tűnik egyébként, hogy az orvosok és a szakdolgozók között nem igazán akarnak „rendet vágni”, nem így a műszaki-gazdasági terület munkatársai esetében. Ők ugyanis a MedicalOnline által megkérdezett kórházak egyikében sem kaptak választ – igaz, elutasítást sem – kérvényükre. Az a hiedelem viszont erősen tartja magát, hogy ezeket az állásokat fiatalokkal kívánják betölteni.

A megkérdezett kórházi szakemberek arra is felhívták lapunk figyelmét, hogy a kormányzati döntés csupán az egészségügyi dolgozók státuszának megtartásáról intézkedik. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről rendelkező 2003-as törvény azonban két csoportra osztja az ágazati dolgozókat: egészségügyiekre illetve az egészségügyben dolgozókra. Az utóbbi csoportba többek között konyhai és mosodai alkalmazottak, portások és gépkocsivezetők tartoznak, vagyis azok az emberek, akik nélkül nehezen elképzelhető a kórházüzem zökkenőmentes működtetése. Találtunk olyan kórházat, ahol az említett területekről több mint hetvenen mennek nyugdíjba, ám ha helyettük – mivel elveszítik státuszukat – nem vehetnek fel mást, bizonytalanná válik a működőképesség.