Kezdj el táncolni, a zene majd megjön!

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása jelentős kapacitáscsökkentéssel járt, hiszen 849 ágyából mindössze 590-et vettek át a fővárosi kórházak. A gyermekpszichiátriának csupán 2009-ben sikerült a Heim Pál Gyermekkórház égisze alatt helyet találni, s ekkor került az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet területére a volt Tündér-hegyi részleg.

Az OPNI 204 fős orvoskarából mindössze 59-en tudtak más fővárosi intézetben állást találni, s nem alakult jobban a szakdolgozók helyzete sem. Jelentősen csökkent  Budapesten az addiktológia és a drogambulanciák óraszáma – 632-ről 108-ra – míg a járóbeteg szakellátási óraszám a korábbi 3970-ről 953-ra zuhant. 2007-ben felére csökkentették a gondozói ellátás fix díját, miközben finanszírozási rendszerét teljesítményarányossá tették.

(Magyar Idők)

Az ágyszám csökkenése mellett komoly  gondot okoznak az aránytalanságok. Különösen tragikus a gyermekpszichiátria  helyzete, hiszen a 8 régióból háromban egyáltalán nincs ilyen ellátási forma, miközben e korosztály érintettsége már népegészségügyi szintre jutott – adott számot az emberminisztérium frissen kinevezett új helyettes államtitkára, Cserháti Péter 2010 nyarán, a három évvel korábban kivéreztetett pszichiátria helyzetéről az Országgyűlés akkoriban Mikola István vezényletével működő egészségügyi bizottságának. Ez volt az első számvetés a pszichiátria 2007-es visszaépítés után.

Ha nem is ilyen részletesen, de sok szó esett a fenti eseményekről azon az ünnepségen, ahol szakemberek emlékeztek meg az OPNI alapításának 150., s az utódjaként működő Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) életre hívásának 5. esztendejéről. Az élet persze 2007 óta sem lett könnyebb, mint Cserháti Péter elmondta, csak 2015-ben sikerült létrehozni a gyermek addiktológiai és rehabilitációs intézetet, s ma is sokat kell dolgozni azért, hogy az Egészséges Budapest Program keretében alakuló nagy centrumok ne csak onkológiában és kardiológiában, hanem pszichiátriában is gondolkodjanak.

Az OPNI utolsó főigazgatója, Nagy Zoltán szerint a 2007-es események könyvekre elegendő tanulsággal szolgálnak. Egy társadalom humanizmusát – tette hozzá – két dologgal lehet lemérni: hogyan bánik a pszichiátriai betegekkel, s az öregekkel. Szólt a bezárást megelőző „suttogó propagandáról”, amelynek segítségével igyekeztek devalválni az intézet presztizsét, s felelevenítette azt a megalázó kanossza járást, amikor minden párt, s nem mellékesen három miniszter is megígérte: szó sincs a Lipót bezárásáról, s egyszercsak mégis lakat került rá.

A jogfolytonosságot az Országos Pszichiátriai Központ két szobája biztosította néhány évig. Kezdj el táncolni, a zene majd megjön – idézte a reményt adó mondást Németh Attila, s bár hosszan kellett táncolni, de öt évvel ezelőtt létrejött az OPAI, az új országos intézet, ahol ma már számos olyan speciális, hiánypótló ambulancia működik, mint a szexuálmedicina, a pszichoonkológia, az OCD – kényszerbetegségek, a Minnesota részleg, vagy például a drogfüggő várandós anyák gondozása, tavaly pedig elnyerték a kiváló országos intézet címet.