Felsőoktatás: puhuló törvénytervezet?
Bár a hallgatói önkormányzatok még nem fújtak riadót, a felsőoktatási törvénytervezet kiszivárogtatását követően a Facebook-on megjelentetett tiltakozásnak alig néhány nap alatt 32 ezer támogatója akadt. Meglehet, ennek tudható be, hogy az oktatási kormányzattal péntek reggel folytatott egyeztetésen a HÖOK delegáltjai némi meghátrálást tapasztaltak.
Alig egy hete szivárgott ki a felsőoktatás megreformálásáról szóló minisztériumi elképzelés, s máris hatalmas vihart kavart a főiskolások, egyetemisták körében. Az átlag hallgatót leginkább az az elképzelés rendítette meg, miszerint egy tantárgyat legfeljebb két alkalommal iktathat órarendjébe, s mindkét alkalommal kétszer futhat neki a vizsgának – vagyis összesen négyszer -, s ha egyszer sem sikerül, véget ér hallgatói pályafutása.
A tantárgyfelvétel számában hajlandók engedni
A Hallgatói Önkormányzat Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselői ma korareggel egyeztettek Hoffmann Rózsa államtitkárral, s a megbeszélés alapján úgy tűnt számukra, a tárca igyekszik megnyugtatni a hallgatókat, mondván: elképzelésekről van szó, az előterjesztés még több ponton módosul majd. Ezek egyike például a tantárgyfelvétel száma, amiben hajlandók engedni, a vizsgaszámban viszont egyelőre nem, illetve – mint kiderült – bizottság előtt még egy, vagyis ötödik alkalommal is próbálkozhat a jelölt - tájékoztatta a MedicalOnline-t a HÖOK elnöke. Körösparti Péter szerint ezzel a minőségi színvonalat kívánják emelni, meglátásuk szerint viszont ehhez más módszert kellene választani, annál is inkább, mert egy-egy tantárgy vizsgaszáma nem tekinthető önmagában. Ha több szigorlata, s mellette 6-8 kollokviuma van egy hallgatónak a négy hetes vizsgaidőszakban, előfordulhat, hogy többször kell újraáznia egy tantárgyból.
A diákokat képviselő szervezeteknek azonban nem csak emiatt akadt torkán a tervezet. Az elképzelések szerint korlátoznák a fiatalok beleszólását a tanulmányi és vizsga-, illetve a térítési és juttatási szabályzatba. Jelenleg mindkét esetben egyetértési jogot gyakorolnak, a jövőben azonban legfeljebb a véleményüket kérték volna ki e témákban. Hoffmann Rózsa szerint az utóbbi tévesen került az anyagba, a hallgatóknak – s persze eltartóiknak is – húsba vágó térítési és juttatási szabályzattal kapcsolatban megmaradna a fiatalok egyetértési joga. Az viszont változatlanul nyitott kérdés, hogy a tanulmányi- és vizsgaszabályzatba mennyire szólhatnak bele. Körösparti Péter egyébként nem érti, miért okoz ez gondot, hiszen hallgatók és oktatók mindig közös megegyezés alapján született javaslatot vittek e tárgyban az intézmények vezetői elé.
Az állam szorosabb ellenőrzés alá vonná a felsőoktatást
Az viszont már a főiskolai, egyetemi vezetőket érinti érzékenyen, hogy újraszabnák intézményük finanszírozását. Jelenleg kétféle címen jutnak normatív finanszírozáshoz: az úgynevezett képzési normatíva félévenként, hallgatónként 140, míg a hallgatói normatíva éves szinten 119 ezer forint. Az elmúlt években sok kritika érte a felsőoktatást, hogy a normatív finanszírozás miatt teszik alacsonyra a lécet, mivel abban érdekeltek, hogy minél több hallgatóra tegyenek szert. Ezt most kétféle módszer alkalmazásával változtatná meg az oktatási kormányzat. A felvételi rendszer szigorításával – a felvételi tárgyakból emelt szintű érettségit kérve, majd idővel nyelvvizsgát is -, illetve a normatív finanszírozás drasztikus átalakításával. A bevétel döntő hányadát – 70 százalékát – a bázis adná, bár Körösparti szerint azt egyelőre nem tudni, hogy mi lenne ez a bázis: a tavalyi, netán az idei esztendő finanszírozási összege? A fennmaradó részen megmaradna a normatív rendszer, az előző évben beiratkozott hallgatók, valamint a minősített oktatók száma szerint jutnának a források 30 százalékához. Némiképp állítólag korlátoznák a vagyongazdálkodást is. Mindebből az derül ki, hogy az állam szorosabb ellenőrzés alá vonná a felsőoktatást, mondván aki fizet, az muzsikál.
Arra a kérdésünkre, vajon megmarad-e az intézmények autonómiája, a HÖOK elnöke nem tudott felelni, mondván, a hol munkaanyagnak, hol első tervezettnek titulált dokumentumban öt féle autonómia fogalmat – tudományos, részleges deriatív stb. – sorolnak fel. Hogy ezekből mi és mennyi marad, egyelőre rejtély.
Az oktatási kormányzat jövő tavasszal már kész törvénytervezetet vinne a T. Ház elé. Kérdés, vajon születik-e addig kompromisszum az érintettekkel, vagy inkább „izomból” dolgozna a szaktárca. A hallgatók mindenesetre a megegyezés hívei. Ha ezt nem sikerül elérni a szaktárcánál, akkor a politikai pártok következnek. Ma még itt tartanak.
