Budapest újra egyesül

A korábbi GYEMSZI 8–9 „lábából” három maradt – intézményi koordináció, közbeszerzések és uniós ügyek –, s ennek megfelelően a név is átfogalmazódott Állami Egészségügyi Ellátó Központra (ÁEEK), mondván: ettől kezdve a szervezet legfontosabb feladata az intézmények fenntartása. Ennek keretében teljes körű feladatellátásról van szó, fejtette ki a központ koordinációs főosztályának vezetője egy keddi sajtóbeszélgetésen, ami egyaránt kiterjed az intézmények pénzügyi, vagyon- és humánerőforrás gazdálkodására, de átfogja a közbeszerzési feladatokat is. S bár az ÁEEK-nak nem feladata, hangsúlyozta Jeviczki Melinda, meghatározni a struktúrát, az egészségszervezést, ugyanakkor az ehhez szabott keretek között nekik kell koordinálniuk az egyes intézményekben zajló ellátásokat, mivel a központon keresztül történnek az átcsoportosítások, s tudtukkal a közreműködői szerződések megkötése. 

Vizsgálják a menedzsment tevékenységét, a gazdasági mutatókat, hiszen látni szeretnék, hogy ezek miként alakulnak a konszolidáció után, illetve azt is, hogy mi állhat az átlagos havi költségek esetleges hirtelen emelkedése mögött. Ugyanakkor segítséget is nyújtanak olyan problémák megoldásához, amelyre intézményvezetői hatáskörben nincs lehetőség. Épül egy szerződéstár, amellyel arra keresnek választ, hogy egyes ügycsoportokra érdemes-e szerződési mintát kialakítani, vagy például mit lenne érdemes központilag beszerezni. A közreműködői szerződések azonban intézményvezetői hatáskörben maradnak, szögezte le a főosztályvezető. Létrehoztak egy úgynevezett piacteret, ahol a kórházak egymás között adhatnak-vehetnek számukra feleslegessé vált eszközöket, de zajlik a rendszer továbbfejlesztése is külső résztvevőkkel, ilyen például a Magyar Vöröskereszt, illetve a Máltai Szeretet Szolgálat.

Csökken a térségek száma 8-ról 6-ra. Ezt azzal magyarázta a főosztályvezető, hogy a korábbi GYEMSZI egyik feladata, az ellátásszervezés átkerült az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, a fenntartói feladatok esetében már 1-1,5 milliónál nagyobb lakosságszámmal is lehet kalkulálni. Lényegében azonban az okozta csökkentést, hogy míg Budapest korábban három térségre volt felosztva, most egy egységként kezelik.

A korábbi politikai ígéreteknek megfelelően egyfajta decentralizáció zajlik, amelynek eredményeként a térségi igazgatók saját hatáskörben hozhatnak meg döntéseket. De mint kiderült, a fák nem nőnek az égig: ez utóbbiak alapjai az ÁEEK-tól kapott módszertani elvek lehetnek.  A lényeg, hogy ugyanazokra a helyzetekre ugyanazok a döntések szülessenek.

Az ÁEEK – mint központi beszerző – keretmegállapodásos eljárásokat folytat le az intézményeknek, amiből gyógyszereket, orvostechnikai eszközöket, fertőtlenítő szereket hívhatnak le, sorolta Izsák Anita. Ugyanakkor a megfelelő méretgazdaságosság okán összevont eljárásokat is – például földgáz és villamosenergia vásárlása esetében – meghirdetnek. Fontos feladat az egészségügyi intézmények közbeszerzési tervének – takarítás, őrzés-védelem, irodaszer, informatikai eszközök és szolgáltatások tartozik saját hatáskörbe – jóváhagyása, elő- és utóellenőrzése.

A közelmúltban 86 hatóanyagot érintően két országos gyógyszertender eredményhirdetése történt meg, egy további folyamatban van, illetve tendereztetik az orvosi kesztyűket is. A központosított földgáz és villamosenergia vásárláshoz az intézmények közel 90 százaléka csatlakozott. A 2013-ban meghirdetett földgáztender átlagban 14 százalékos – körülbelül 1 milliárd forintos – megtakarítást eredményezett, a villamosenergia esetében ez az arány 15 százalék volt, sorolta a közbeszerzési főosztályvezető. A centralizált eljárással a nagy intézmények rosszul, a kicsik jól jártak.

Azoknak az uniós projekteknek az értéke, amelyben 18 konzorciumi partnerrel a központ részt vesz, 36,9 milliárd, s ebből 21,31 milliárd esetében az ÁEEK végzi a program koordinációját is.

A jövőben akár facebook-oldalon is elérhető a központ ezen a címen: www.facebook.com/egeszseg.aeek