Most csak a konvergencia régiókba jut pénz
Nyolcmilliárd forint egynapos sebészetekre
Vidéken két-három éven belül húsz, a fővárosban legfeljebb majd néhány év múlva jönnek létre önálló egynapos sebészeti centrumok.
18 egészségügyi intézmény összesen 20 helyszínén független szervezeti egységként működő egynapos sebészeti központot alakíthat ki. Ehhez az Európa Unió 8 milliárd forintos forrását használják fel, amelynek közel felét helyben, az infrastruktúra kialakítására, a fennmaradó részt pedig 12 ezer eszköz és műszer – többek között endoszkópok és laporoszkópok – beszerzésére fordítják. A hálózat kiépítése várhatóan 2019-2020-ra fejeződik be. Ami a fővárost illeti, itt majd az Egészséges Budapest program keretében történhet hasonló fejlesztés.
Az egynapos ellátásról az első szakminisztériumi rendelet még 1993-ban jelent meg, s mindmáig ebben sorolják fel azt a 783 orvosi beavatkozást, amely ilyen formán elvégezhető. Ezek egyébként elektív, tehát előre tervezhető kisebb műtétek. Ilyeneket egyébként jelenleg is végeznek számos kórházi osztályon, az új rendszerben azonban szigorúan elkülönítve, jelentős önállósággal bíró részlegbe csoportosítanák e beavatkozások elvégzését.
A MedicalOnline kérdésére, vajon lesz-e elég orvos és ápoló e külön szervezeti egységek működtetésére, Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta: az egyeztetés, a szervezés a helyi menedzsment feladata lesz. Azok az orvosok, akik az adott hét meghatározott napján az egynapos központban dolgoznak majd, nem „ránthatók el” sem a sürgősségire, nem irányíthatók egy sürgős műtét elvégzésére vissza a saját osztályukra, illetve az ambulanciára. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint a tervezett önállóság azért fontos, hogy ne sérülhessen e központok tervezett futószalagszerű működése, autonómia híján ugyanis egyéb érdekek írhatják felül a folyamatokat. Egyedüli rendező elv kizárólag az egynapos részleg érdekei lehetnek, épp ezért fontos, hogy létrejöttüket követően sorsukat a fenntartó által megfogalmazott szervezeti-működési szabályzatban rendezzék, annak érdekében, hogy senki se írhassa felül e szigorú, protokollokkal vezérelt, check listákkal és betegbiztonsággal felvértezett folyamatot.
Az egynapos ellátás egyik legfontosabb eredménye a jobb betegbiztonság, hangsúlyozta a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke. Dr. Gamal Eldin Mohamed elmondta, hogy az egynapos sebészeteken sokkal kisebb például a fertőzésveszély, mint a nagy műtétek, illetve több napos kórházi bent-tartózkodás során. Az ellátás lényegében egy check-lista mentén zajlik, vagyis lépésről lépése szabályozzák a beteg útját, aki csak akkor mehet haza, ha biztonságosan elengedhető. A zárójelentésen egyébként szerepelnek olyan telefonszámok, amelyek otthoni komplikáció esetén felhívhatók, s adott esetben vagy az egynapos központba, vagy a részleg háttér intézményébe visszakerülhet a kliens. Nem véletlen – sorolta az adatokat Gamal Eldin Mohamed –, hogy az Egyesült Államokban az összes sebészi beavatkozás 80 százalékát egynapos sebészeten végzik, az elektív sebészet aránya 92 százalék, s jelentős, 60 százalék feletti eredményeket produkálnak a fejlett Nyugat-Európai országok is.
Ami a fejlesztés hazai célkitűzéseit illeti, jelenleg évente 350-360 ezer olyan ellátás történik, amely a beteg megfelelő állapota alapján akár egynapos rendszerben is elvégezhető lenne, ezzel szemben tavaly 230 ezer egynapos beavatkozás történt. A cél Mészáros János szerint kapcsolódni a nyugat-európai trendekhez, s elérni, hogy a teljes tervezett műtéti mennyiség 50 százalékot meghaladó részét ily módon végezzék el. A helyettes államtitkár ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy e részlegek magas szintű szakmaiságot, a legmodernebb technikákban való jártasságot feltételezik, a szakemberek öt éves gyakorlat nélkül operatőrként nem végezhetnek ilyen műtéteket.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) keretén belül működik egy szakmai tanácsadó testület, ahol megkezdték az egynapos ellátás betegút szervezési irányelvének kimunkálását, a témához kapcsolódó szakkönyvet, s betegtájékoztatókat szerkesztenek valamint idővel az ország hat helyszínén szakorvosok és nővérek kiképzésére is sort kerítenek. A szakemberek körében többek között azért számíthatnak népszerűségre e részlegek, mert a modern munkakörülmények mellett – például a megszokott kórházi ágyakat úgynevezett trollyk és fotelek váltják fel – kötelező éjszakai és hétvégi műszak nélkül dolgozhatnak. A tapasztalatok szerint az egynapos ellátás költséghányada legfeljebb 60-70 százalék, így a fennmaradó rész 30-40 százalék akár a munkatársak teljesítményösztönzésére is fordítható.
A programról szóló tájékoztatón a szakemberek folyamatosan hangoztatták, hogy az egynapos ellátás az, ami a neve: vagyis nem haladhatja meg a 24 órát, nem lépheti át a naptári napot. E körültekintő megfogalmazás talán azzal magyarázható, hogy a 2017. január elsejével 10 százalékkal növelt (1,1-es szorzót kapott, s tvk mentes) finanszírozás „eredményeként” állítólag előfordul, hogy a bevétel növelése érdekében az egyébként ambulancián ellátható betegeket is egynapos ellátásban részesítik.
