Idén csak gyorsabb, jövőre már több is lesz a túlórapénz
A túlóradíjakat a következő havi béreknek már tartalmazniuk kell, jövőre megkezdik a nővérszállások felújítását, s ápolási eszközöket is vásárolna az állam. A többi közt között ebben állapodtak meg a mai ágazati egyeztetéseken az egészségügyi érdekképviselők a szaktárca vezetőivel.
A munkaidő-keret hat hónapos elszámoltathatóságának idejét egységesen három hónapra szállítják le minden állami egészségügyi intézményben, de a javaslat elfogadását ajánlják az orvostudományi egyetemeknek is. Kívánatos a leggyorsabb kifizetés, aminek a lehetséges határnapja a tárgyhót követő hónap illetményfizetésének ideje; nem történhet meg, hogy a túlóra, az ügyelet és a készenlét kifizetésére két-három-négy hónap múlva kerüljön sor, szögezte le egy mai tájékoztatón Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár..
Döntés született arról, hogy 2016-tól felújítják a kórházak nővérszállásait, valamint a kifutó programok maradék összegeiből az állam ápolási eszközöket vásárol mintegy 3 milliárdos értékben. Jövőre megkezdődik a korábban „elindított” bérkiegészítések alapbéresítése. Az ily módon emelkedő összegű, az alapbérhez kötött pótlékok és díjak 13 milliárdnyi többletet jelentenek majd a dolgozóknak, ugyanakkor folytatódik a szerződésben hazai munkát vállaló fiatal szakorvosok juttatásának folyósítása is. Ez a tétel 2,5 milliárd forintot jelent a költségvetés számára.
Az új alapellátási törvénytervezet még e hét végén a parlament asztalára kerül, majd a vita és a szavazási procedúra után fogalmaznak meg közel 10 végrehajtási rendeletet. Zombor Gábor megismételte azt a már korábban, több alkalommal elhangzott javaslatot, miszerint előnyt élveznek majd az ellátás során azok az állampolgárok, akik rendszeresen részt vesznek az ajánlott szűrővizsgálatokon. A MedicalOnline kérdésére viszont megerősítették, hogy az iparűzési adó (ipa) elengedése nem lesz automatikus, az adómentesség megadása az adott települési önkormányzatok döntésétől függ, s egyelőre nem terjed ki a vállalkozóként dolgozó védőnőkre. Ugyanakkor a törvény tervezetében a kormány kötelezettséget vállal egy, a gyógyszerészek tulajdonvásárlását segítő konstrukcióhoz hasonló, kedvezményes hitelfelvételi lehetőség kimunkálására, amelynek segítségével a jelenleginél lényegesen könnyebben vásárolhatnak praxist maguknak a fiatal doktorok. A tervek szerint 2016-ban további 10 milliárd forinttal bővül a háziorvosi kassza, havonta tehát további 130 ezer forinttal nő a praxisok bevétele. Feltételként szabják viszont, hogy a háziorvosoknak be kell mutatniuk az alkalmazásukban álló asszisztensek munkaszerződését, s a havi 130 ezer forintos többletet csak akkor kapják meg, ha az asszisztens bére egálban van a hasonló végzettséggel, hasonló munkát végző más egészségügyi dolgozó bérével. Bár a védőnők egyelőre nem mentesülnek az ipa alól, mint ahogy nem lesznek választhatók sem – megmarad tehát a területi ellátási kötelezettség –, s a tanácsadó helyiségek bérletét sem vállalja át senki, viszont a szolgálatok működtetésére utalt állami forrásokkal havonta el kell számolnia velük az önkormányzatoknak.
Megmarad a szabad háziorvos választás, mint ahogy az állam nem „nyúl bele” a körzethatárokba sem, amelyek megrajzolása egyébként – az ÁNTSZ szakmai felügyelete mellett – önkormányzati feladat. A tervezet fontos eleme, emelte ki az államtitkár, hogy szorosabbra kívánja fűzni az állam-állami irányító szervek-szakma-önkormányzatok közötti kapcsolatot, s bár a fenntartó változatlan marad, országos vezető háziorvost neveznének ki, s a járásoknál megjelennének a kollegiális vezető háziorvosok.
