Jöhetnek a házhoz járó gyógyszerészek

A jogszabályalkotók a közelmúltban újradefiniálták a gyógyszertárakat, így azok március elsejétől egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmények. Ehhez kapcsolódóan változott a közvetlen lakossági gyógyszerellátás meghatározása is, mivel ebbe beemelték az internetes gyógyszerkiszolgálást, s a házhozszállítást is. Így ettől kezdve az internetes gyógyszerforgalmazás Magyarországon a lakossági gyógyszerellátás részét képezi, amelyet kizárólag csak gyógyszertár végezhet. A vényköteles, közfinanszírozott, támogatott készítmények internetes forgalmazása viszont – hangsúlyozta az elnök – továbbra is tilos.

Mivel a gyógyszerhamisítási ügyek döntő része internetes értékesítéshez kapcsolódik, ezért ezen a területen is további szigorításokra került sor. Egyrészt az Országos Tisztiorvosi Hivatal március elsejétől hivatalosan tájékoztatást ad az internetes gyógyszerkereskedelem magyar és uniós jogszabályi rendelkezéseiről. Ugyanakkor kötelezően közzé teszi az internetes gyógyszerforgalmazásra jogosult magyarországi gyógyszertárak, illetve azok honlapjainak jegyzékét – ez egyébként már megtekinthető az OTH honlapján -, miközben azok a gyógyszertárak, amelyek internetes gyógyszerkereskedelmet végeznek, úgynevezett hyperhivatkozást kötelesek megjelentetni saját honlapjukon. Erre kattintva az érdeklődők ellenőrizhetik, hogy az általuk kiválasztott, internetes szolgáltatást végző patika szerepel-e a listán. Ily módon olyan szabályozás született, ahol a hálón történő gyógyszerforgalmazásért a személyi jogos gyógyszerész felel. A hazai rendszer egyébként teljesen zárt, engedélyezett patika, kizárólag engedéllyel rendelkező nagykereskedőtől rendelhet gyógyszert, a nagykereskedő viszont csak adott készítmény hivatalos gyártójától vásárolhat. Ebbe a zárt láncba építették be az internetes kereskedelmet.

Arra a kérdésre, vajon miért nem lehet receptköteles készítményt is megrendelni ily módon, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke közölte, a maga részéről fontosabbnak tartja a termékbiztonságot, mint a kényelmi szempontokat. Bartus György alelnök ezt kiegészítve elmondta, az ártámogatásban részesülő készítmények receptjei pénzügyi bizonylatnak számítanak, így azokat – válaszolva egy felvetésre – nem lehet beszkennelni. A hazai patikák internetes forgalma az elnök szerint elenyésző, miközben külföldről szép számmal rendelnek olyan, úgynevezett életmód gyógyszereket, amelyek itthon receptkötelesek.

Úgy tűnik azonban, hogy a házhozszállítás – amelyről egyébként szintén rendelkezik a gyógyszergazdaságossági törvény – amolyan gyenge pontja az internetes szolgáltatásnak. A rendelkezés szerint az adott patika meghatározott sugarú körében szakember viheti házhoz a megrendelt készítményt, vagyis vagy a patikus, vagy a szakasszisztens láthatja el a futár teendőit. Erre azonban vélhetően kevés az esély. Úgy tűnik a jogszabály alkotókra vár, annak az ellentmondásnak a feloldása, amely egyrészről a patikussal szállítatná házhoz a gyógyszereket, miközben azt – legyen szó szinte bármilyen receptköteles, támogatott készítményről – akár a szomszéd asszony is kiválthatja.

Az elmúlt két esztendőben összesen százzal csökkent a közforgalmú patikák száma, tavaly már csak 2396 egységet tartottak számon, s mellettük 600-620 fiók, illetve közel 280 kézi gyógyszertárat. A liberalizációval 2007-ben megbolygatott patikapiac kezd normalizálódni, többek között a 2011 januárjától érvényes új szabályoknak betudhatóan. Ez visszahozva a személyi felelősséget a patikaműködtetésben, valamint a szükségleti elvet a patikalétesítésben, egyben a gyógyszerészi tevékenység új irányának kijelölését is jelentette. A 2011-es esztendő azért is fontos, hangsúlyozta Hankó Zoltán, az MGYK elnöke, mert a számokból látszik, hogy miként változott a gazdálkodás az új trend eredményeként, mindez ráadásul akkor, amikor a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek eredményeként 2011-ben 1,5 milliárd forinttal csökkent a patikák  támogatott gyógyszerekből származó árrés-bevétele. Ez természetesen nem azt jelenti, figyelmeztetett az elnök, hogy az ágazat összes problémáit megoldották, de a számok mindenképp a bekövetkezett változást igazolják.

Látványosan csökkent például a gyógyszertárak beszállítói tartozása, amely 2010-ben volt a csúcson 68-69 milliárd forinttal, amiből 17-18 milliárdot lejárt tartozásként tartottak nyilván a nagykereskedők. 2011-ben 57-58 milliárdra mérséklődött a fenti szám, s az előzetes kalkulációk szerint tavaly folytatódott ez a trend, 53 milliárd forintra csökkent. Biztosat egyébként csak a májusi mérlegbeszámolók ismeretében lehet majd mondani, figyelmeztetett az adatokkal kapcsolatban a kamarai vezető. Hasonló tendencia figyelhető meg a veszteséges patikák számát illetően is. Míg 2006-ban 5,4 százalék volt a veszteséges gyógyszerészi vállalkozások száma, 2009-re ez az arány 25 százalékra emelkedett, 2011-ben viszont már csak 16,6 százalék volt.

Vadonatúj jelenség viszont, hogy megjelent a korábban ismeretlen gyógyszerészi munkanélküliség, valamelyest csökkent a patikai alkalmazottak bére, sőt volt létszámcsökkenés is, ennek mértéke 5,3 százalék.

Míg 2010-ben 7,9 milliárd forint adózott eredményt mutattak fel a vállalkozások, 2011-re ez 12,6 milliárdra emelkedett. Csökkent a bajba jutott gyógyszertárak vesztesége is, ami 2010-ben még 7,2 milliárd, 2011-ben viszont már csak 5,3 milliárd forint volt.

Az idei esztendő legjelentősebb változása, hogy a vállalkozások – különféle tevékenységek ellentételezése révén – 4,5 milliárd forinton osztoznak 2013-ben. Az összeg döntő részét – 3,6 milliárdot – vényellenőrzésre fordítják, ami az első megközelítéssel szemben egy meglehetősen sokrétű, s a korábbihoz képest merőben új szakmai feladatok sorát jelenti. Ennek keretében végzik majd a patikusok többek között a betegek által kiváltott gyógyszerek közötti kölcsönhatás ellenőrzését, (interakció kontroll). Követelményként jelenik meg emellett a párhuzamos gyógyszerelés kontrollja, amely különösen azóta vált fontosság, hogy a generikus program hatására a korábbinál sokkal gyakoribbá vált a készítmények helyettesítése, így ma már különböző névvel, de ugyanazzal a hatóanyaggal egyszerre többféle medicina is lehet a betegeknél. További elvárás a gyógyszer mellékhatás figyelés, illetve a beteg együttműködés javítása. Mindezeken túlmenően 2013 április elsejétől a patikusok beléphetnek abba az egészségpénztári adatbázisba, amelyből megtudhatják, korábban milyen gyógyszereket váltott ki a náluk jelentkező beteg. E feladatok egyébként feltételezik a gyógyszerész személyes közreműködését. Ezt a munkát a kamara tájékoztató anyaggal, az egészségügyért felelős államtitkárság pedig a közeljövőben szakmai irányelv megjelentetésével segíti majd.