hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Egészségügy: eddig tartott a bőség hét éve

Béremelés lesz, viszont az eddigieknél lényegesen kevesebb uniós pénzre számíthat az ágazat 2014 és 2020 között. Kiderült az is, nehéz összeszámolni, pontosan mennyi kórház van Magyarországon.

Bár az eredeti ígéret szerint 50 milliárd forintot szántak a bérrendezés idei folytatására, végül 29,8 milliárd forint jut e célra, derült ki a Figyelő XXVI. Egészségügyi Konferenciáján. Az eredeti összeget a patikusoknak adott 4,5 milliárd forintos szolgáltatási díj épp úgy csökkentette mint az alapellátás tavalyi emelésének idei áthúzódó hatása, ami valamivel több mint 8 milliárd ot jelent, sorolta a kieső tételeket a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A bértárgyalások során kétféle variáció került asztalra: kapjanak az orvosok bruttó 40 ezer forintos béremelést, viszont nem oldják fel a befagyasztott mozgóbért, vagy ez utóbbit feloldják, ebben az esetben viszont a béremelés összege az első változat töredéke. A szaktárca az utóbbit terjesztette a kormány elé, közölte Éger István . (A béremelésről bővebb információk keretes írásunkban – a szerk.)

Ami az idei béremeléseket illeti...

A medicalonline információja szerint az általános orvosok és szakorvos jelöltek havi 10 ezer forintos többlettel számolhatnak a tárca javaslata szerint, míg a szakorvosok bruttó 40 ezer forintos emeléshez jutnának. Az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakemberek (pszichológusok, logopédusok, vegyészek, biológusok) további 10 ezer forintos többletre lennének jogosultak. Jelentős emelésben részesülnének az intézményi, klinikai gyógyszerészek, akiknél ennek mértéke – az általános orvosok tavalyi és idei együttes béremeléséhez igazítva – 75 820 forint a javaslat szerint. Az emelésből természetesen részesülnének a szakdolgozók is. Így közel 95 ezer ágazati dolgozó jutna többlet bevételhez. A béremelés együttes összege 23,6 milliárd forint. További 6,1 milliárdot az alapellátás finanszírozásának emelésére szánnak.
A béremelés januárig visszamenő hatályú lenne, az első emelt béreket 2013 októberében fizetnék ki.

Tulajdonképpen mennyi kórház van Magyarországon? – tette fel a száz forintos kérdést a Magyar Kórházszövetség (MK) néhány hete megválasztott új elnöke. Az MK-nak 114 tagkórháza van , a GYEMSZI kórházfelügyelete 99 intézményt tart nyilván , de ebben rendelőintézetek is benne foglaltaknak, míg a GYEMSZI ellátásszervezésének listáján 149 fekvőbeteg ellátó sorakozik, igaz  tagkórházakkal illetve gondozási központokkal együtt. Ha ez utóbbi kettőt „leemeljük” – folytatta a számtanpéldát Velkey György118 kórház marad . Ráadásul létezik egy „futottak még” kategória is, amelyek a fenti lajstromokban csak immel-ámmal szerepelnek, mint például a négy egyházi kórház , az ugyancsak négy egyetemi centrum , illetve az az öt kórház, amelyeket magánvállalkozás illetve alapítvány üzemeltet .

Ráadásul változtak az elnevezések is. Korábban városi, megyei és szakkórházakról illetve egyetemi központokról és országos intézetekről beszéltünk. Ezzel szemben kialakulóban van egy új terminológia, amelynek keretében a különböző kórházakat egyfelől két nagy csoportba sorolják: általános illetve speciális irányultságú ellátást nyújtó intézmények re. Az előbbi csoportba tartoznak  a közösségi egészségközpontok-nappali kórházak , az elsősorban alapszakmás ellátást nyújtó közösségi kórházak , az alapszakmák mellett legalább 4-5 egyéb szakmában ellátást nyújtó több profilú közösségi kórházak , a komplex ellátást lehetővé tevő térségi társközpontok valamint a magas progresszivitási szintet képviselő egyetemi klinikák és térségi központok . A speciális irányultságú ellátást nyújtók közé tartoznak a gondozási központok , a szakkórházak illetve az országos intézetek .

Velkey György arról is beszélt, hogy bár az Állami Számvevőszék 20 kórházat elemző vizsgálata szerint 2010-ben és 2011-ben kedvezőbb volt az intézmények pénzügyi egyensúlya, azóta viszont újból nő az eladósodottság, amelynek újratermelődését nem oldja meg az év végén esedékes kasszasöprés . Ismertette azt a kalkulációt is, amely szerint, ha a teljesítmény elszámolás bevezetése óta – 1993 – eltelt időben az alapdíjat az inflációnak megfelelően illetve a hbcs visszanormálásokat is kompenzáló módon emelik, akkor az a jelenlegi 150 ezer forintnak a duplája, 298 ezer forint lenne. Éves szinten ez – horribile dictu! – 320 milliárdos többletet jelentene az ágazatnak.

Az orvosok életkor szerinti megoszlása mindannyiunk számára aggasztó kell, hogy legyen, a terheket a 45-59 év közöttiek viszik, miközben generációk hiányoznak , emelte ki az MK elnöke. S bár az egészségügyi dolgozók helyzetének javítására tett intézkedések tiszteletreméltóak, tette hozzá, a negatív trend megfordításához azonban kevésnek bizonyultak.

A várható kilátásokról szólva nem festett éppen rózsás képet az ágazat perspektívájáról a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az egészségügyre fordítható források nagysága ugyanis a makrogazdasági helyzettől, s ezen belül is elsősorban attól függ, hogy a gazdaság növekedése valamint az adósság olcsó finanszírozása révén nő-e a mozgástér. Miközben a gyógyszerkasszán két év alatt 90 milliárd forintot lehetett megtakarítani, azzal, hogy az államadósságot sikerült mérsékelni, idén 100 milliárddal csökkent az adósságszolgálat kamatkiadása, említette összehasonlításként Banai Péter Benő .

A szigorú állami gazdálkodást addig kell folytatni, amíg az adósság nem csökken a GDP 50 százalékára. Ez egyébként 2026-2027-re valósulhat meg , ha az ország tartósan 2,5 százalékos növekedést képes produkálni. Régi gond az öregedő népesség – míg 2010-ben a lakosság 16,7 százaléka érte el a 65 életévét, 2060-ben ez az arány már 32,2 százalék lesz! -, kevés a fiatal (a szükséges 2 helyett 2010-ben csupán 1,32 volt a hazai termékenységi ráta), s kevés az egészségügy fenntarthatósága szempontjából fontos járulékfizető. Míg jelenleg még négy aktív korú tart el egy nyugdíjast, addig az előrejelzések szerint 2060-ra kettő alá csökken ez a szám .

Arra a kérdésre, hogy amennyiben Magyarország kikerül a túlzott deficit eljárás hatálya alól, akkor egy esetleges konszolidáció – visszaosztás – érintheti-e az egészségügyet, az államtitkár helyettes elmondta: ebben az esetben, illetve ha a  második félévben beindul a gazdaság növekedése, lehet beszélni arról, hogy hol, milyen kiadásokat tud az állam finanszírozni. De mint érzékeltette, ekkor első helyen a pedagógus életpályamodell „kivitelezése” áll – ez 73 milliárd forint.

Hatalmas harc folyik az uniós forrásokért. S bár a küzdelem egyelőre még Brüsszelben zajlik, itthon is valami hasonlóra lehet számítani. Legalábbis ez sejlett föl a GYEMSZI főigazgatójának szavaiból. Míg 2007-2013 között az egészségügy kiemelt fejlesztési pontként szerepelt , s ily módon dedikált források jutottak rá, a 2014-2020 közötti időszakban ez nincs így . A meghatározott nyolc operatív programra összesen körülbelül 7000 milliárd forint jut, ennek 10 százalékával számolhat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, vagyis nagyjából 700-740 milliárd forint jut a tárcához tartozó hét ágazatra, amelynek csupán egyike az egészségügy. A helyzet azonban, tette hozzá Török Krisztina , nem ennyire rossz, mivel az ágazatra számolható 100 milliárdon felül a többi programban is vannak olyan részek – így nyilván források is -, amelyek az egészségügyet érintik.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Könyveink