Egészségügy: eddig tartott a bőség hét éve

Bár az eredeti ígéret szerint 50 milliárd forintot szántak a bérrendezés idei folytatására, végül 29,8 milliárd forint jut e célra, derült ki a Figyelő XXVI. Egészségügyi Konferenciáján. Az eredeti összeget a patikusoknak adott 4,5 milliárd forintos szolgáltatási díj épp úgy csökkentette mint az alapellátás tavalyi emelésének idei áthúzódó hatása, ami valamivel több mint 8 milliárd ot jelent, sorolta a kieső tételeket a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A bértárgyalások során kétféle variáció került asztalra: kapjanak az orvosok bruttó 40 ezer forintos béremelést, viszont nem oldják fel a befagyasztott mozgóbért, vagy ez utóbbit feloldják, ebben az esetben viszont a béremelés összege az első változat töredéke. A szaktárca az utóbbit terjesztette a kormány elé, közölte Éger István . (A béremelésről bővebb információk keretes írásunkban – a szerk.)

Tulajdonképpen mennyi kórház van Magyarországon? – tette fel a száz forintos kérdést a Magyar Kórházszövetség (MK) néhány hete megválasztott új elnöke. Az MK-nak 114 tagkórháza van , a GYEMSZI kórházfelügyelete 99 intézményt tart nyilván , de ebben rendelőintézetek is benne foglaltaknak, míg a GYEMSZI ellátásszervezésének listáján 149 fekvőbeteg ellátó sorakozik, igaz  tagkórházakkal illetve gondozási központokkal együtt. Ha ez utóbbi kettőt „leemeljük” – folytatta a számtanpéldát Velkey György – 118 kórház marad . Ráadásul létezik egy „futottak még” kategória is, amelyek a fenti lajstromokban csak immel-ámmal szerepelnek, mint például a négy egyházi kórház , az ugyancsak négy egyetemi centrum , illetve az az öt kórház, amelyeket magánvállalkozás illetve alapítvány üzemeltet .

Ráadásul változtak az elnevezések is. Korábban városi, megyei és szakkórházakról illetve egyetemi központokról és országos intézetekről beszéltünk. Ezzel szemben kialakulóban van egy új terminológia, amelynek keretében a különböző kórházakat egyfelől két nagy csoportba sorolják: általános illetve speciális irányultságú ellátást nyújtó intézmények re. Az előbbi csoportba tartoznak  a közösségi egészségközpontok-nappali kórházak , az elsősorban alapszakmás ellátást nyújtó közösségi kórházak , az alapszakmák mellett legalább 4-5 egyéb szakmában ellátást nyújtó több profilú közösségi kórházak , a komplex ellátást lehetővé tevő térségi társközpontok valamint a magas progresszivitási szintet képviselő egyetemi klinikák és térségi központok . A speciális irányultságú ellátást nyújtók közé tartoznak a gondozási központok , a szakkórházak illetve az országos intézetek .

Velkey György arról is beszélt, hogy bár az Állami Számvevőszék 20 kórházat elemző vizsgálata szerint 2010-ben és 2011-ben kedvezőbb volt az intézmények pénzügyi egyensúlya, azóta viszont újból nő az eladósodottság, amelynek újratermelődését nem oldja meg az év végén esedékes kasszasöprés . Ismertette azt a kalkulációt is, amely szerint, ha a teljesítmény elszámolás bevezetése óta – 1993 – eltelt időben az alapdíjat az inflációnak megfelelően illetve a hbcs visszanormálásokat is kompenzáló módon emelik, akkor az a jelenlegi 150 ezer forintnak a duplája, 298 ezer forint lenne. Éves szinten ez – horribile dictu! – 320 milliárdos többletet jelentene az ágazatnak.

Az orvosok életkor szerinti megoszlása mindannyiunk számára aggasztó kell, hogy legyen, a terheket a 45-59 év közöttiek viszik, miközben generációk hiányoznak , emelte ki az MK elnöke. S bár az egészségügyi dolgozók helyzetének javítására tett intézkedések tiszteletreméltóak, tette hozzá, a negatív trend megfordításához azonban kevésnek bizonyultak.

A várható kilátásokról szólva nem festett éppen rózsás képet az ágazat perspektívájáról a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az egészségügyre fordítható források nagysága ugyanis a makrogazdasági helyzettől, s ezen belül is elsősorban attól függ, hogy a gazdaság növekedése valamint az adósság olcsó finanszírozása révén nő-e a mozgástér. Miközben a gyógyszerkasszán két év alatt 90 milliárd forintot lehetett megtakarítani, azzal, hogy az államadósságot sikerült mérsékelni, idén 100 milliárddal csökkent az adósságszolgálat kamatkiadása, említette összehasonlításként Banai Péter Benő .

A szigorú állami gazdálkodást addig kell folytatni, amíg az adósság nem csökken a GDP 50 százalékára. Ez egyébként 2026-2027-re valósulhat meg , ha az ország tartósan 2,5 százalékos növekedést képes produkálni. Régi gond az öregedő népesség – míg 2010-ben a lakosság 16,7 százaléka érte el a 65 életévét, 2060-ben ez az arány már 32,2 százalék lesz! -, kevés a fiatal (a szükséges 2 helyett 2010-ben csupán 1,32 volt a hazai termékenységi ráta), s kevés az egészségügy fenntarthatósága szempontjából fontos járulékfizető. Míg jelenleg még négy aktív korú tart el egy nyugdíjast, addig az előrejelzések szerint 2060-ra kettő alá csökken ez a szám .

Arra a kérdésre, hogy amennyiben Magyarország kikerül a túlzott deficit eljárás hatálya alól, akkor egy esetleges konszolidáció – visszaosztás – érintheti-e az egészségügyet, az államtitkár helyettes elmondta: ebben az esetben, illetve ha a  második félévben beindul a gazdaság növekedése, lehet beszélni arról, hogy hol, milyen kiadásokat tud az állam finanszírozni. De mint érzékeltette, ekkor első helyen a pedagógus életpályamodell „kivitelezése” áll – ez 73 milliárd forint.

Hatalmas harc folyik az uniós forrásokért. S bár a küzdelem egyelőre még Brüsszelben zajlik, itthon is valami hasonlóra lehet számítani. Legalábbis ez sejlett föl a GYEMSZI főigazgatójának szavaiból. Míg 2007-2013 között az egészségügy kiemelt fejlesztési pontként szerepelt , s ily módon dedikált források jutottak rá, a 2014-2020 közötti időszakban ez nincs így . A meghatározott nyolc operatív programra összesen körülbelül 7000 milliárd forint jut, ennek 10 százalékával számolhat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, vagyis nagyjából 700-740 milliárd forint jut a tárcához tartozó hét ágazatra, amelynek csupán egyike az egészségügy. A helyzet azonban, tette hozzá Török Krisztina , nem ennyire rossz, mivel az ágazatra számolható 100 milliárdon felül a többi programban is vannak olyan részek – így nyilván források is -, amelyek az egészségügyet érintik.