Kényszernyugdíj: nem kap engedményt az egészségügy
Az egészségügyben március elejéig még háromezren sem kérték annak engedélyezését, hogy tovább dolgozhassanak. Igaz, közülük sem mindenkire tartanak igényt főnökeik, több száz esetben a dolgozót nem, csak a státuszát tartanák meg.
Március elejéig 1055, 62 életévét betöltő(tt), s megfelelő számú szolgálati évvel rendelkező orvos kérvényezte továbbfoglalkoztatását. Döntő többségük kórházi állományba tartozik, míg a négy orvostudományi egyetemről összesen 135-en szeretnék folytatni jelenlegi munkájukat, a mentősök közül pedig vagy egy tucatnyian. A szakápolókkal, nővérekkel, gazdasági-műszaki területen illetve a háttérintézményekben alkalmazottakkal valamint az ágazatban dolgozó egyéb diplomások helyeit is számolva a hónap elejéig 2716 mentesítési kérelem érkezett a tárcához. A munkáltatók valamivel több mint 800 esetben csupán a státuszra tartanak igényt, a jelenlegi munkatársak nem tudnak/akarnak maradni.
Az persze ezekből a számokból sem derül ki, hogy ágazati szinten összesen mennyien érintettek a tavalyi év utolsó munkanapján elfogadott kormányhatározatban foglaltak által, vagyis mennyien töltötték be – vagy töltik be néhány hónapon belül – 62. életévüket, s rendelkeznek a teljes összegű nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel. Erre az adatra legfeljebb egy másik számból lehet következtetni. A kettős ellátás – a nyugdíj illetve fizetés egyidejű felvételének - tilalma több mint négyezer embert érint az ágazatban, vagyis ennyien lehetnek a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók, akik közül – a fenti számok szerint – közel kétezren inkább a biztosabbnak tűnő nyugdíjat választották.
A kettős jövedelem tilalma ugyan csak az esztendő második felétől lép majd hatályba, de még mindig nem tudni, hogy milyen forrásból teremtik elő a miniszterelnök – többször megerősített – ígéretét. Vagyis azt, amit Orbán Viktor az idősügyi tanács tavaly decemberi ülésén mondott, miszerint az érintett egészségügyi dolgozók jövedelme nem lehet kevesebb, mint amennyit jelenleg a nyugdíj és a fizetés együttes összege tesz ki. Azt sem tudni, hogy vajon milyen formában történik a kiegészítés. Mint arról a Medicalonline korábban már hírt adott, a kifizetéssel kapcsolatban többféle elképzelés forog. Az egyik szerint annak egy-egy, érintett dolgozóra eső mértékét az intézmény vezetője határozza meg. Ebben az esetben felülről maximálnák az összeget, vagyis ez semmiképp nem lehetne magasabb, mint a kieső jövedelem. Egy másik változat ennél konkrétabb: a nettó jövedelemkiegészítés mértékének meg kell egyeznie a kieső jövedelemmel.
Bár korábban az is felröppent, hogy az egészségügy áldatlan munkaerőhelyzetére való tekintettel esetleg három évvel megemelik a kényszernyugdíj határát – vagyis 62 helyett 65 évesen lesz kötelező a visszavonulás – erről konkrétan változatlanul nincs szó. Mi több, inkább olyasfajta megszorításról hallani, miszerint az érintettek a kényszernyugdíj hatálya alól legfeljebb három évre kaphatnak felmentést. Az egészségügy eddig egyetlen engedményt kapott, az intézmények megtarthatják a nyugdíjba vonulók státuszát.
