Korlátozott munkaidő

Jövőre új törvény védi a jogainkat

Sokadik változatban is elkészült az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezete, amelyet még ebben a hónapban a kormány elé kell terjesztenie a szaktárcának. Amennyiben sikerül tartani a határidőt, már a parlament tavaszi ülésszaka is tárgyalhat róla, s tartható lesz a hatályba lépés tervezett időpontja, 2004. január elseje.

Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló előterjesztés alapvetően négy nagy témakört ölel fel. Elsőként szabályozza a kötelezően elrendelt – vagy önként vállalt – túlmunka időtartamát. A tervezet pontosan meghatározza, hogy a munka időtartama – hathavi átlagban – nem haladhatja meg a heti 48 órát. Önként vállalhatnak ugyan többletmunkát az egészségügyiek – ez az egyik újdonsága a tervezetnek –, de munkaidejük ezzel együtt sem haladhatja meg, ugyancsak félévi átlagban, a heti 60 órát. Az ügyeletben végzett munka tényleges tartamáról a munkaadók és a munkavállalók a szakmai kamara által tett ajánlások figyelembevételével állapodhatnak meg. De az is lehetséges, hogy kollektív szerződésben rögzítik az ügyeleti idő alatti tényleges munkavégzés kiszámításának módját.

Az ügyelet alatti munka díjazása a Munka Törvénykönyvének a rendkívüli munkavégzésre és az éjszakai munkára vonatkozó rendelkezésein alapuló számítás szerint történne. Lehetséges lenne, hogy az ügyeletet átalánydíjban fizetnék ki úgy, hogy az a rendelkezésre állást és a tényleges munkavégzés díjazását is magában foglalja. A készenlét díjazása minimum a személyi alapbér 25 százaléka. A munkaidőbe – s ez már nemcsak a közalkalmazottakra, hanem a köztisztviselőkre is vonatkozik – beszámítanák a kötelező továbbképzésre fordított napokat (beleértve a kongresszusi részvételt is). Ilyen címszó alatt viszont legfeljebb évi 10 munkanapot lehetne figyelembe venni. A szaktárca azt is tervezi, hogy felügyelet mellett a rezidensek is vállalhatnának ügyeletet, s ugyanezt megtehetnék azok a doktorok is, akik orvoslátogatóként dolgoznak.