Eger – újratöltve: 160 milliós tartalék?
Tévedés volt azt hinni, hogy a HospInvest távozásával helyreáll a rend és a nyugalom, elül az egri kórház körüli csatazaj. A harc folytatódik, csupán a szereplők változtak.
- Feljelenti a HospInvestet az állam
- Betegforgalma 60 százalékát vesztette el az egri kórház
- A lobbierő a pártoktól nem függ, csak azok érdekcsoportjaitól
- 300 milliós tartozás és 34 milliós végkielégítés Egerben?
- HospInvest botrány: 2,5 milliót fizethet a vesztes Eger
- Egri kórház: az ítélőtábla szerint érvényes volt a HospInvest-szerződés
- Ellátatlan betegek, emberellenes tendenciák?
- Már nem a HospInvest működteti a Heves megyei kórházakat
- Orvoshiány és újabb magánosítás lesz Egerben?
Szó sincs arról, hogy számolatlanul folyik ki a pénz az intézményből! – utasítja vissza a kórházvédők vádjait Tasnádi Zoltán. Az egri kórház gazdasági igazgatóját az bírta szólalásra – bár korábban a MedicalOnline a témában kereste az intézmény ügyvezetőjét -, hogy a megkérdezett egészségpénztári szakértő szerint mivel 60 százalékkal csökkent a kórház betegforgalma, az intézmény gyakorlatilag az ellehetetlenülés szélére sodródott. Ezt támasztja alá a kórházvédők azon állítása is, miszerint a tartozás immár meghaladja a több száz millió forintot.
Tasnádi szerint ezzel szemben a kórháznak nincs lejárt szállítói tartozása, mi több, 160 milliós tartalékkal rendelkeznek, amiből 100 milliót rövid lejáratra le is kötöttek. Változatlan finanszírozás mellett azonban várhatóan – más egészségügyi szolgáltatókhoz hasonlóan – veszteséggel zárják majd az évet, tette hozzá a gazdasági igazgató.
Már a Hospinvest előtt is bajok voltak
Az egri kórházban jelenleg 1288-an dolgoznak, a korábban kilépettek közül eddig 17 orvos és 64 szakdolgozó kérte ismételt alkalmazását. (Korábban 516 dolgozónak szűnt meg a munkaviszonya, nekik összesen bruttó 561 millió forintot fizettek ki különböző jogcímeken.) Ezzel a létszámmal tökéletesen el tudják látni azokat a betegeket, akiknek fogadását lehetővé teszi a rendelkezésükre álló teljesítmény volumen korlát (tvk). Ez nem azt jelenti – árnyalja a mondottakat Tasnádi Zoltán -, hogy mereven tartják magukat a megszabott keretekhez, az akut eseteket mindig ellátják, bár kétségtelen tény, alaposan megnyúltak a szemészeti és ortopédiai várólistáik.
A betegforgalom csökkenéséről, illetve az elvándorolt esetek számáról tudósító kimutatás azt bizonyítja, a bajok már a HospInvest megjelenése előtt kezdődtek, sőt: a tulajdonos önkormányzat épp a magáncéggel gondolta megoldhatónak a szolgáltatás minőségének javítását, az elvándorlás megakadályozását.
A miskolci megyei kórház halálos ölelése
2007 augusztusa és 2008 áprilisa között – tehát még a HospInvest előtti időben – az „elvándorolt” esetek száma majd 14 százalékkal volt magasabb (26 763), mint a helyben ellátottaké (23 543). A magáncég regnálása – s a folyamatos botránysorozat – kilenc hónapja alatt már 42 százalék a fenti arány (20 624 szemben 29 383-mal), míg az elmúlt hónapokban a korábbi mélyponthoz képest kevesebben keresnek máshol gyógyírt bajukra (22 012 helyben ellátott, 27 927 máshol kezelt eset). Az első periódushoz képest emellett 15 százalékkal csökkent a kórház rendelkezésére álló tvk – egészíti ki az adatokat a gazdasági igazgató, akinek megbízása az üzleti év végéig, 2011 májusáig tart.
A miskolci megyei kórház segítőkészségét, a közös működést célzó elképzeléseit a non-profit kft. formájában működő kórház vezetői is halálos ölelésnek gondolják, bár visszafogottan úgy fogalmaznak: megyei szinten kell megoldást találni Heves három kórházának ésszerű működtetésére. Ez az egyetlen pont, amiben a kórház jelenlegi vezetői, s a kórházvédők egyetértenek. Arról, hogy mikor, és mi módon oldódik meg az egri ügy, a szaktárca új birtokosai döntenek majd.