Minőségmozgalmat hirdet a tárca az egészségügyben
Az egészségügy minőségbiztosítási rendszerei jobbára üzleti érdekek mentén alakultak az elmúlt években. Most a betegbiztonság javítása érdekében - uniós forrásból – minőségmozgalmat hirdet a szaktárca.
A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat megteremtése jelenleg is zajlik, ennek keretében majd egységes elvek mentén, egységes minőségben valamint egyenlő hozzáféréssel juthatnak a betegek ellátáshoz. Ezt szolgálja számos, eddig végrehajtott intézkedés, mint például a kórházak állami kezelésbe vétele, egységes gazdálkodási elvek és közbeszerzés kimunkálása. A most induló program azonban ezektől eltérően már egyértelműen a betegekre koncentrál – emelte ki Szócska Miklós, azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy 950 millió forint uniós forrásból megkezdik a hazai egészségügyi szolgáltatók egységes, a nemzetközi követelményeknek megfelelő külső felülvizsgálati rendszerének kimunkálását. Ennek keretében olyan új minőségi standardok kerülnek kialakításra, amelyek a betegút folyamatát szabályozzák. „Itt nem arról van szó, hogy megint ráengednek az egészségügyre egy bürokratikus tanúsítási rendszert. Ha visszabontjuk az egészségpolitikai földtörténeti rétegeket, akkor láthatóvá válik, ahogy egymást követték a különböző minőségbiztosítási rendszerek, amelyek mindig üzleti kapcsolatok mentén rendeződtek. Ez egy minőségmozgalom kezdete lesz” – utalt az új programra az Emberi Erőforrások Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára.
A kialakuló önkéntes akkreditációs rendszer azonban nem csak a hazai betegek ellátása miatt fontos, hanem azért is, mivel egészségturizmusról, gyógyturizmusról, külföldi pacienseknek a magyar egészségügyi ellátórendszerbe érkezéséről kár beszélni egy nemzetközileg transzparens minőségbiztosítási és fejlesztési rendszer hiányában, szögezte le Szócska Miklós. Ennek az alapjait is a most induló program – amely a fekvő-, a járóbeteg szakellátásra és a közforgalmú patikákra terjed ki - a keretében teremtik meg.
Ami az érintett intézmények munkatársait illeti, egyértelművé válik felelősségi körük, a különböző eljárásrendek, így munkájuk biztonságosabbá, jobb minőségűvé válik.
A betegbiztonságot olyan egyszerű dolgok is szavatolják, mint a kézmosási protokoll betartása, vagy például a beteg műszakváltáskori átadását követően az átadók és átvevők közötti kommunikáció, hangsúlyozta a Gyógyszerészi és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója. Török Krisztina hozzátette: nagyon fontos, hogy az intézmények dolgozói ne többlet teherként éljék meg, hanem magukénak érezzék a programot, amelynek kidolgozása most kezdődik, s körülbelül másfél évig tart. A következő fázisban – egy másik uniós pályázat keretében – először 6 intézményben pilot jelleggel, majd összesen 40-50 további kórházban, rendelőben és patikában próbálják ki, hogy a gyakorlatban miként működik az általunk kifejlesztett rendszer. Ez egyébként az első olyan projekt, amelynek gazdája a GYEMSZI, konzorciális partnerei a fővárosi és a debreceni orvostudományi egyetem, valamint a Gyógyszerészi Gondozásért Közhasznú Nonprofit Kft.
A program speciális eleme a gyógyszerészi gondozás, amely a közvetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerén keresztül segíti a beteg- és gyógyszerbiztonságot. Az egészségügyi ellátórendszer egyik legjelentősebb hatékonysági problémája, hogy a gyógyszeres terápiák eredményessége nem éri el a kívánatos szintet. Ez két fő okra vezethető vissza, egyrészt a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazására, másrészt a beteg-együttműködés hiányára.
