Orvoskamara: tovább harcol a felügyelő bizottság

A Magyar Orvosi Kamara tavaly év elején munkába állt új összetételű felügyelőbizottsága jó seprűként igyekszik jól seperni – bár ennek nem mindenki örül. Mint azt a november 30-án megtartott kamarai országos küldött-közgyűlés néhány résztvevőjétől megtudtuk, igen csak meglepték őket azok a számok, amelyekkel a bizottság szembesítette a résztvevőket. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a MOK igencsak jó módú szervezet: idén például – igaz, a több százmilliós nyereségtartalékkal együtt – 1,5 milliárd forintos bevételből gazdálkodik, miközben úgynevezett tagszolgáltatásra – például, ha egy megyei szervezet bizonyos program lebonyolításához anyagi segítséget kért – mindössze 40 millió forintot fordítottak 2013-ban.

A kamara küldöttgyűlésén résztvevők a Felügyelő Bizottság jelentése alapján elmondták: az elnökségi kiadások – a külföldi tagdíjakon és utazásokon túl – még a parkolási díjakat, a gyorshajtásért kirótt büntetési tételeket és az autóápolásra fordított összegeket is tartalmazzák. Csak ez utóbbi három tétel 600 ezer forintba „fáj” a tagságnak. A teljes állásban dolgozó elnök és országos hivatalvezető fizetése – havi, bruttó 1 080 000 illetve 760 000 forint, amihez egységesen 29 333 forintos cafeteria járul – a kamarai honlapról tudható, miközben a végeken lényegében társadalmi munkában helyt álló megyei elnököknek 24 ezer forint jut. Milliókat költenek ügyvédekre, több mint félszáz milliót a szervezet havonta megjelenő lapjára. Egy kft 20 millióért működteti a regisztrációs adatbázist és a MOK honlapját. A különféle címen kifizetett tiszteletdíjak 2011-ről 2012-re 47-ről 71 millió forintra nőttek; a dolgozóknak kiosztott jutalom a rendelkezésre álló keret 37 százalékáról 30-ra csökkent, a kamarai elnöké 40-ről 51 százalékra emelkedett.  A kamara küldöttgyűlésén kiderült az is, hogy a MOK vezetőségének döntése alapján a köztestület tagjaira kötött életbiztosítás megkötésekor az érintettek engedélye nélkül adták át adataikat egy biztosítótársaságnak, amelyeket jelenleg is egy külföldi szerveren tárolják, holott ez ellentétes az információs és önrendelkezési jogról szóló törvénnyel.

A küldöttgyűlést követően a MedicalOnline megkereste a Felügyelő Bizottság elnökét, Bánki Magdolnát, aki kérdésünkre elmondta: nem volt titok, hogy az országos elnökség átvilágítására készültek, ezt a szándékukat már tavaly közölték, amikor befejezték a területi szervezetek vizsgálatát. A MOK-ot irányító hivatal azonban nem könnyítette meg a munkájukat, mert bár időben jelezték, hogy milyen adatokra kíváncsiak, ezekhez lényegében csak néhány hete jutottak hozzá, s volt, amit kizárólag helyben olvasásra kaptak kézhez. Szerették volna külső szakértők munkáját igénybe venni az ellenőrzéshez, ehhez azonban nem kaptak anyagi támogatást az elnökségtől, bár remélik, ilyen irányú kérésünket a törvényességi felügyeletet ellátó EMMI nem utasítja majd vissza, mivel folytatni kívánják a munkát.

Mint arról már korábban beszámoltunk, a MOK pénzügyei több éve szerepelnek napirenden, a kamara gazdálkodását kritizálók a transzparenciát, az átláthatóságot kérik számon. Ezt tette egyébként a szakállamtitkárság is már tavaly, amikor 19 megyei területi szervezet pénzügyi elszámolásának ellenőrzése során 12-nél komoly hiányosságokat tárt fel. S bár a hiánypótló felszólításnak a kamara maradéktalanul eleget tett, az elősorolt hibák azt mutatták, hogy a pénzügyek kezelésénél nélkülözhetetlen precizitásnak, s jogszabályi ismeretnek híján vannak az érintettek. S ez egy többszáz millió forinttal gazdálkodó szervezet esetében megengedhetetlen.

A gondok vélhetően abból adódnak, hogy megoldatlan a kamarák gazdálkodásának átfogó ellenőrzése. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága legfeljebb a támogatásként átutalt összegek útját követheti nyomon a testületektől évente egyszer bekért beszámolók segítségével.

Holott átfogó ellenőrzést tarthatna az Állami Számvevőszék, pontot téve így a több éve zajló vita végére. Az Állami Számvevőszék abban az esetben, ha a kamarák támogatást kapnak a központi költségvetésből, ellenőrizheti a szervezeteket. Ennek egyik feltétele egyébként, hogy a vizsgálat programpontként bekerüljön ellenőrzési tervükbe. Ezt ugyan módosítani kizárólag az Országgyűlés határozata alapján lehet, a közérdekű bejelentéseket azonban az ÁSZ minden esetben megvizsgálja.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy időszerű lenne, hogy az Állami Számvevőszék a jövő évi ellenőrzési tervébe beillessze a Magyar Orvosi Kamara vizsgálatát is. Hisz a közgyűlésen ismét előkerült a már tavaly botránykővé vált tagdíj ügye. A törvény értelmében a kamarai alapszabálynak kell tartalmaznia az éves tagdíj összegét, s ha ez változik, módosítani kell az alapszabályt, amit kétharmados többséggel az országos küldött-közgyűlésnek kell jóváhagynia. A Magyar Orvosi Kamarában azonban ezt a jogot a Területi Szervezetek Tanácsához (TESZT) delegálták, amelynek döntése értelmében az idei kamarai tagdíjat havi 1700-ról 2300 forintra emelték. A MOK tevékenysége felett törvényességi felügyeletet gyakorló Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban alig egy hónapja arról értesítette a kamarai vezérkart, hogy az eljárás – illetve ily módon a tagdíjemelés – törvénytelen. A november utolsó napján összeült országos küldött-közgyűlésnek így korrigálnia kellett a korábbi eljárást, a törvénynek megfelelő helyére illesztve a tagdíjügyet – vissza az alapszabályba. Az év során azonban folyamatosan történtek a befizetések, annál is inkább, mivel ennek elmaradását erős szankciókkal sújtja a köztestület. A közgyűlésen azonban nem született érdemi döntés arról, hogy a havi 600 forintos túlfizetések révén felgyülemlett többletnek mi lesz a sorsa. Egyelőre egyébként még azt sem tudni 150-200 illetve 300 millió forintról van-e szó. Többen arra tippelnek, hogy a MOK a korábban ugyancsak törvénytelenül beszedett regisztrációs díj rendezéséhez hasonlóan, ezt a többletbefizetést is jóváírja a jövő évi tagdíjakban.

Kérdés persze, vajon a felügyeletet gyakorló  Emberi Erőforrások Miniszterének miért tartott a kamarai törvény és a MOK tagdíj gyakorlatának összevetése több mint fél évig, mint ahogy az is, a vizsgálata során külső szakértők alkalmazásához anyagi segítséget kérő felügyelőbizottság miért nem kapta ezt meg azonnal.

A küldöttválasztó területi gyűléseken egyébként az érintett 41 ezres tagság mindössze 4 százaléka vett részt.