hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.

Kórházállamosítás: a célegyenesben találtak még két elvihető céget

A vasárnap – április 22-én – délután benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatból kiderül, összesen 54 egészségügyi intézmény kerül állami tulajdonba, az utolsó pillanatban ugyanis „találtak” még kettőt. A vagyon átadást-átvételt is szigorítják, megakadályozva az önkormányzati vagyonkimentést.

Újabb és újabb egészségügyi intézményre bukkannak, vázolta az egészségügyben tapasztalható meglehetősen kaotikus helyzetet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója a MedicalTribune múlt heti konferenciáján. Török Krisztina szavait igazolja a hétfői szavazást megelőzően, utolsó pillanatban, vasárnap délután benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat. A dokumentum szerint a május elsejével állami tulajdonba kerülő intézmények száma kettővel, a Szarvasi Szakorvosi Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel, valamint a Körmendi Vagyongazdálkodási és Ingatlanhasznosítási Kft-vel gyarapodott. A lista folyamatos bővülése többek között azzal magyarázható, hogy nincs egy olyan országos adatbázis, amelyből egyértelműen kiderülne például, hogy melyik szakrendelőben maradt még néhány fekvőbeteg ellátásra is alkalmas ágy. Mindent összevetve május elsejével további 54 egészségügyi intézmény kerül állami tulajdonba.

A tulajdonosi jogokat a továbbiakban nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt gyakorolja az átvett intézmények felett – így tehát nem kell vagyonkezelési szerződést kötni az MNV Zrt.-vel – ez a feladat a jövőben a GYEMSZI-re hárul. Az MNV Zrt. – Török Krisztina diplomatikus megfogalmazása szerint – felismerte az egészségügyi intézmények tulajdonosi feladatainak bonyolultságát.

A tulajdonosi jogok nem csak a fenti 54 intézmény esetében kerül a GYEMSZI-hez, az MNV Zrt. a már korábban átvett megyei és fővárosi kórházak illetve országos intézetek tulajdonosi jogait is átadja az ágazati háttérintézménynek.

A 70 állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmény mellett tizenhat esetében az átvett feladat ellátásához használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon kerül az államhoz, közülük hét már az év eleje óta állami tulajdonban van. Az utóbbiak csoportjába tartozik a veszprémi, a szentesi, a debreceni, a nyíregyházi, a szeghalmi, valamint két fővárosi – Bajcsy-Zsilinszky és Szent János – kórház. További kilenc intézményt vagy alapítvány működteti – mint például a vadaskerti gyermekpszichiátriát - , vagy a tulajdonos önkormányzat üzemeltetésbe adta egészségügyi vállalkozásoknak. Ez történt az ózdi, a nagyatádi, a gyöngyösi, a várpalotai vagy például a kazincbarcikai kórház esetében.

Mivel az intézménytulajdonos önkormányzatok igyekeztek az átadandó vagyonból valamit megtartani maguknak – ezért minősítettek például társasházzá egészségügyi ingatlant – a vasárnapi módosító nyomatékosítja, hogy az 54 városi kórház illetve szakrendelő esetében valamennyi vagyon és vagyonértékű jog az államhoz kerül. A törvénytervezet leszögezi, hogy „az átvett feladat ellátáshoz bármilyen jogcímen használt önkormányzati tulajdonba lévő vagyon is az államra száll május elsejével”.

A kórházakkal együtt az állam július 15-i hatállyal a települési önkormányzatok május 1-jén fennálló azon adósságát is átvállalja, amely a kölcsönjogviszonyon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron alapuló tartozásokat foglalja magában és nevesítve az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett.

A korábbiakkal ellentétben változás, hogy nem július 15, hanem két héttel későbbi időpontban, július 31-i hatállyal veszi át a szállítói tartozásokat az állam, szigorúbb meghatározással élnek azonban a törvényalkotók, amikor leszögezik: a Nemzeti Erőforrás illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumok javaslatai alapján a kormány határozza majd meg  azokat az adósságelemeket, amelyeket hajlandó átvállalni az állam az önkormányzatoktól.

Horváth Judit
a szerző cikkei

Könyveink