Matolcsy Györgynél csak a kassza kulcsa van, pénz viszont nincs

Éger István a közelmúltban négyszemközti eszmecserét folytatott a Nemzetgazdasági Miniszterrel. A hír hallatán futótűzként terjedt el, hogy Matolcsy György szerint lett volna valamennyi forrás a bérek rendezésére, de ezzel a lehetőséggel nem élt a szaktárca. Ezt a MOK elnöke határozottan cáfolta. Matolcsy György – idézte fel a diskurzust Éger –  tudatta, hogy tisztában van az egészségügy óriási bérproblémáival, amelyek sürgősen orvoslásra szorulnak. Ám ez csak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerkezetátalakítási folyamata mentén valósítható meg. Az ehhez szükséges forrásokat az NGM az egészségügyi szaktárca jelzései alapján tudja biztosítani.

Az Éger-Matolcsy találkozó sokakat meglepett. Az ezzel kapcsolatos miértre
a MOK elnöke elmondta: a pénzügyi tárca hosszú évek óta „rajta tartja a
kezét”az egészségügyet érintő minden döntésen, sokszor azonban úgy érezték,
ehhez képest nem rendelkeznek elegendő információval az ágazat valós
helyzetéről. S bár a gazdasági miniszterrel történt találkozás részben cáfolta
ezt, a humánkatasztrófáról, illetve arról, hogy ez milyen következményekkel
jár, Matolcsy Györgynek nem volt tudomása. Mivel épp a találkozó előtt derült
ki, hogy a kormány növeli az általános forgalmi adót, Éger jelezte, a kamara
hasonló következtetésre jutott, s többek között az egészségügyi közkiadások
fogyasztásra terhelésével tartják elképzelhetőnek többletforrás bevonását
az ágazatba. Példaként jelezte, hogy egyetlen százaléknyi áfa – amely 100
milliárdos bevételt jelent – elegendő lenne a teljes alapellátás konszolidálására.
Az is kiderült, hogy a jövőben akár a nemzetgazdasági tárca első emberével,
akár munkatársaival közvetlenül kapcsolatba léphetnek a kamarai vezetők.

Ami a MOK szeptember 24-i, zárt ajtók mögött megtartott küldött-közgyűlésén
megfogalmazott kiáltványt illeti, Éger szerint ennek közzé tételére azért került
sor, mert az ágazat már nem csődközelben, hanem csődben van. Ezt bizonyítják
az elkerülhető halálozások számának statisztikailag is igazolható emelkedése, a
kórházi adósság exponenciális növekedése, az egyre szorítóbb munkaerőhiány.
Éger István szerint ma már lényegében a vakszerencsén múlik, hogy a
rászorulók hozzájutnak-e a számukra szükséges és megfelelő orvosi ellátáshoz
vagy sem. Amennyiben pedig az ÁNTSZ ellenőrei egyszerre „csapnának”
le egy kórház valamennyi osztályára, a szakemberek hiánya miatt igen sok
működését azonnal fel kellene függeszteni.

A számok az elnököt igazolják. A tavalyi évben 1010-en kérték a külföldi
munkavállaláshoz nélkülözhetetlen jó hírnév igazolását, eddig idén 829-
en kérvényezték ugyanezt. Ugyanakkor a hazai négy orvostudományi
egyetemen alig 800-an végeztek idén, közülük azonban csak 340-en kezdték
meg szakorvosi tanulmányaikat, miközben az intézmények több mint ezer
állást hirdettek meg a rezidenseknek. S ezen a helyzeten az sem segít, hogy
12 milliárd forint fordítható a munkaerőhelyzet javítására. Ebből az összegből
ugyanis azoknak a fiatal szakorvosoknak jut, akik hajlandók egy újabb
szakképesítést szerezni, illetve azok az intézmények pályázhatnak, akik az
érvényes szabályoknak megfelelően szeretnék kifizetni a helyettesítő orvosok
bérét.

A hét végi közgyűlésen elfogadták a MOK új alapszabályát, amely már hatályba
is lépett, nem így az új etikai kódex, amelyet 2012 januári hatályba lépése
előtt még felülvizsgál a szaktárca. Ez azért ígérkezik izgalmas kérdésnek, mert
küldötti javaslat alapján egy olyan passzus is bekerült a kódexbe, amely büntetni
rendeli azokat, akik az önkéntes többletmunka vállalására, illetve a jelenleg
érvényes munkajogi szabályok megszegésére kényszerítik az orvosokat. Arra a
kérdésre, hogy egy ilyen kitétel gyakorlati alkalmazása nem súlyosbítja e tovább
a már amúgy is kezelhetetlen munkaerő gondokat, Éger annyit mondott: ez igen
érzékeny pont, amit nincs oka tompítani.