Egymásra vigyáznak a gyógyszercégek

A hazai gyógyszergyártók szervezete még 1994-ben megfogalmazta saját etikai kódexét, majd alig két év múlva közös magatartási szabálykönyvet alkotott a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. Idővel azonban újabb gyártói szövetségek alakultak , így a „Védettség” Oltóanyag és Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete, valamint a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, amelyek vagy nem rendelkeztek etikai sorvezetővel, vagy a sajátjukat használták. S bár már korábban is történtek kísérletek egy közös dokumentum megfogalmazására, néhány évvel ezelőtt azonban ez még kudarcba fulladt.

Arra a kérdésre, vajon miért pont most sikerült tető alá hozni a négy gyártói szövetség közös etikai kódexét, a MAGYOSZ igazgatójától kértünk választ. Dr. Ilku Lívia – akinek az etikai kódex létrejötte körüli munkáját a dokumentum ünnepélyes aláírási ceremóniáján külön köszönettel illették – úgy véli, külső és belső ösztönzők egyaránt közrejátszottak. A szakmába vágó uniós kódex hangsúlyos változásokon esett át, s ideje volt ezeket itthon is leképezni. Az időközben Magyarországon  bekövetkezett változások is „bemozgatták” ezt a témát, így a négy szövetség tárgyalásokba kezdett, amelynek végén kompromisszumok segítségével minden szervezetet sikerült egyetlen etikai „ernyő” alá hozni. Az igazgató szerint a hangsúly azon van, hogy a kódex közös, ily módon ugyanis a csatlakozott vállalatok önszabályozó módon hatnak egymásra.

Az elmúlt években igencsak élére állított gyógyszerpiacon a legtöbb gondot az okozza, hogy vajon hol húzódik a hiteles tájékoztatás határa, hol van az a pont, ahol az adott cég már érinti ezt a vonalat, illetve át is lépi?  A legfontosabb ügyek e témakör köré rendeződnek, de a kódex hatálya alá tartoznak az utaztatással kapcsolatos ügyek éppen úgy, mint a betegszervezetek támogatása, az egyes gyógyszercégek honlapjának azon tartalma, amely a lakosság tájékoztatását szolgálja. Lényegében tehát minden, ami a gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikációt jelenti, akár a betegek, akár a szakemberek adják a célcsoportot.

Az utaztatásokkal kapcsolatban például előírják, hogy milyen feltételek mentén támogathatják a gyógyszercégek orvosok regisztrált, tudományos rendezvényen való részvételét, s hogy meddig terjedhetnek a támogatás határai. Mint emlékezetes, a szakmai promóció kínálatából épp egy ilyen ügy vert komoly hullámokat, amely addig – s azóta sem látott – mértékű, 50 millió forintos büntetést eredményezett.

Ami a betegszervezeteket illeti, az ő esetükben olyan rendszer kialakítása a cél, amely a jelenlegi szűkös időkben is lehetővé teszi, hogy a cégektől támogatáshoz jussanak, de ne különböző alkufolyamatok feltételeként. Ennek jegyében az etikai kódex szabályozza, hogy az adott támogatással kapcsolatban mi jelenthet meg és minek kell megjelennie egy betegszervezet honlapján, s mi az, amit nem tartalmazhat. Ezek gyakorlati megvalósítása azonban nem mindig egyszerű és egyértelmű így, ismeri el az igazgató, meg kell találni a közös hangot, szorosabbra kell fűzni a szálakat az érintett betegszervezetekkel. Egy dolog ugyanis, hogy a gyógyszergyári szövetségek úgy gondolják, az új szabályozással rendezték a kérdést, ez azonban csak az első lépés, az etikai kódexben foglaltak realizálása még csak most kezdődik. Az ügy annál is érdekesebb, mivel eddig kizárólag az egyes cégek álltak kapcsolatban a betegszervezetekkel, ez a viszony most bizonyos értelemben szövetségi szintre emelkedik. A támogatást változatlanul az egyes cégek adják, a szövetség abban segíthet, hogy felrajzolja annak az elvárt magatartásnak a körvonalait, amelyen belül működhet e kapcsolat.

A kódex külön fejezetet szentel a gyógyszercégek weboldalainak. Korábban honlapjukra a cégek nem tehették fel saját termékeik alkalmazási előiratát. A kódex most megengedi ezt, de nem szemelgethetnek belőle, kizárólag a teljes, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által legutoljára kiadott dokumentumot jelentethetik meg. Ez a lehetőség a betegek, s az orvosok korrekt, gyors tájékoztatását szolgálja.

A kódex betartása felett egy 16 tagú bizottság őrködik, amelybe az aláíró szervezetek, paritásos alapon négy-négy tagot delegálnak. Amennyiben bejelentés érkezik a testülethez, megkezdődik a vizsgálat. A kódex azonban kimondja, hogy az egymással vitában – s nem mellékesen, konkurencia harcban - álló cégeknek először kísérletet kell tenniük az ügy egymás közötti rendezésére. Amennyiben ennek során a kódexnek megfelelő megegyezés születik, az eljárás befejeződik. Ha nem, vagy erre nem mutatnak hajlandóságot a felek, akkor különféle szankciókkal élhet a bizottság, amelynek mértéke az etikai vétség súlyától, az adott vállalatnak az eljárásban tanúsított magatartásától és egyéb tényezőktől függ. A bizottság dönthet írásos figyelmeztetés mellett, de arra is kötelezheti például a szabályszegőt, hogy vonja vissza, szüntesse meg a kifogásolt tájékoztató terjesztését, ne sugározza, publikálja a sérelmezett reklámot, illetve küldjön helyesbítő levelet az érintett közönségnek, az orvosoknak. Végső szankcióként a testület javaslatot tehet az etikai vétséget elkövető tagságának szervezetén belüli felfüggesztésére, vagy akár onnan történő kizárására. Ha olyan eset kerül a bizottság elé, amelyben nem tud eljárni, például azért, mert a bepanaszolt cég nem tagja az etikai kódexet aláíró szervezetek egyikének sem, vagy az ügy hordereje meghaladja a kompetenciáját, akkor azt átadja az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek a rendelkezésre álló dokumentumokkal együtt.

(Az etikai kódex szövege innen letölthető.)