hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.

Sélleiné: „nem titok, miért képződik az adósságállomány”

Dr. Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója két évvel ezelőtt több évtizedes kórházi tapasztalattal érkezett a hivatal fővárosi székházába, többek között azzal a céllal, hogy stabilizálja az OEP működését. Ennél azonban messzebbre jutottak, bár további tennivaló akad még bőven.

Az elmúlt hónapokban nem egyszer felröppent az a hír, hogy megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Végül is mi lesz az OEP-pel?

Természetesen megmarad, felállt, s tökéletesen stabilizálódott a hivatal szervezete, s úgy gondolom, hogy ebben a struktúrában maradéktalanul képesek vagyunk elvégezni a feladatainkat. Kialakult a belső információs rendszer, valamint a döntési mechanizmusok. Az OEP-ben felkészült, naprakész szaktudással rendelkező munkatársak dolgoznak. Ma már sok a 30-40 év körüli, fiatal kolléga, akik nem csak szakmájukban – legyenek akár orvosok, közgazdászok vagy például jogászok – kiválóak, hanem jártasak az államigazgatásban, illetve az igen speciális OEP-es ismeretekben. Kialakult egy olyan új, fiatal vezetői garnitúra, melynek tagjai nem csak ambiciózusak, de szeretik is amit csinálnak. Én mindig is igyekeztem olyan munkatársakkal körülvenni magam, akik a szaktudásukat nem csak a feladatok végrehajtására használják, hanem mernek gondolkodni is.

Sélleiné Márki Mária

A főigazgató is mer kreatívan gondolkodni? Magyarul: milyen vízióval érkezett a Váci úti székházba, s mit sikerült ezekből az elmúlt, könnyűnek éppen nem nevezhető két évben megvalósítania?

Pontosan tudtam, hogy hova szeretnék eljutni. Stabillá tenni a végrehajtó-regisztráló-elszámoló Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, alapfeladatai, különösen a finanszírozás és az ártámogatás pontos megvalósítása érdekében. Fontosnak tartottam továbbá azt is, hogy a hivatalban felhalmozódó adatok hasznosuljanak. Ezért készítettük el többek között az új országos várólista nyilvántartási rendszerünket. Korábban rendelkeztünk ugyan adattal arról, hogy összesen mennyien szerepelnek ezeken a listákon, ezek azonban érdemi hasznosításra nem voltak alkalmasak. A jelenlegi nyilvántartási rendszer viszont már lehetőséget ad az ellátórendszer célirányos szervezésére. Feltett szándékom továbbá, hogy megnyerjem a döntéshozókat a finanszírozási protokollok ügyének annak érdekében, hogy a szakmapolitikai és költségvetési keretek betartása ne a 43-as rendelet állandó módosításával valósuljon meg, hanem ennél közvetettebb módon, a finanszírozási protokollokon keresztül. Ezzel a módszerrel sokkal inkább megteremthető a szakmaiság, s a rendelkezésünkre álló financiális keretek közötti egyensúly, összhang. A finanszírozási protokoll ugyanis a szakmai protokollra épül, amihez mi hozzátesszük, hogy milyen vizsgálatokat, s terápiákat, milyen feltételek megléte esetén finanszírozunk. Szerintem ez tisztességes, mindenki számára átlátható és érthető körülményeket teremtene. Tisztában vagyunk természetesen azzal is, hogy a finanszírozási protokollok története hosszú folyamat, amely lépésről-lépésre valósítható meg és a szakmával való folyamatos konzultáció jellemzi.

Meglehetősen vékony jégen történik ez a mutatvány, vagy nem?

Persze, itt valóban kényes egyensúlyokról van szó, hiszen feltétlenül figyelemmel kell lennünk például az orvosok gyógyítási szabadságára is, de szerintem mindenképp megéri a fáradságot, hiszen segítségével többek között szabályozottan biztosítható az esélyegyenlőség. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban gyakorlatilag a finanszírozási protokollokra épül az ellátás.

Együttműködik a szakma?

Igen, erre egyébként a tételes finanszírozás a legjobb példa. A szakma folyamatos támogatása, a rendszeres konzultációk, oda-vissza áramló információk hasznosulása révén szeptemberre állt össze az a jelzőrendszer, amely már nem csak ennek a 23 gyógyszernek a betegek számára történő biztosítását jelenti, hanem többletinformációkkal is szolgál, s nem csak nekünk, hanem a kezelőorvosoknak épp úgy, mint a gyártóknak.

Idén tovább bővül ez a kör?

Jelenleg előkészület alatt áll az a rendelet, amely bővíti a speciálisan finanszírozott gyógyszerek, eljárások számát is. Ily módon biztosítjuk majd például a két új, hepatitis C kezelésére szolgáló terméket, illetve reményeim szerint azt a vakcinát, amelyet a kis súllyal világra jött koraszülötteknek szükséges beadni a számukra életveszélyes tüdőgyulladás elkerülése érdekében. A speciális finanszírozás közül a tételes finanszírozást én egy nagyon jó konstrukciónak tartom, mindenek előtt azért, mert hozzá tudtunk kapcsolni egy betegségjelentő rendszert.

Sor kerül a terápia eredményesség számonkérésére is?

Egyelőre nem, de az orvos-szakma együttműködésével valóban ez a továbblépés és a jövő iránya. Jelenleg az információ kérés-gyűjtés szakaszánál tartunk, később azonban egy, a folyamatba épített kontroll eredményeként megtörténhet a terápia eredményességének vizsgálata, amit beépíthetünk a kockázatmegosztásos gyógyszerfinanszírozásba is.

Maradt  még tartalék a jelenlegi gyógyszerár-támogatási rendszerben?

A vaklicit azokat az eredményeket hozta, amikre számítottunk, most már működik tovább, hiszen folyamatosan bővül a generikus készítmények köre. 2013 évben a jelenlegi információk alapján fenntartható a betegbiztonság-költségvetési keretek-gyártói és forgalmazói tűrőképesség egyensúlya.

Lenne létjogosultsága egy olyan kiegészítő biztosításnak, amelyet kifejezetten a gyógyszertámogatásra lehetne kötni?

Szerintem igen, de ma nem időszerű, komoly háttér elemzésekre, döntés előkészítésre lenne szükség.

Ez – gondolom – a finanszírozási protokollokon keresztül pontosan meghatározható.

Most épp ezt az utat járjuk, de azzal mindenképp számolni kell, hogy nem egy-két éves munkáról van szó.

Ami az ellátórendszer finanszírozását illeti, az intézmények irányítói arra várnak, hogy emelkedjen a jelenleg 150 ezer forintos alapdíj. Hiú ábrándot kergetnek?

Nem titok és nem újdonság, hogy miért képződik az adósságállomány: nem a teljes költséget, hanem egy átlagot ismerünk el, finanszírozunk, amit  több tényező befolyásol. Kétségtelen, hogy ez valóban korrekcióra és pontosításra szorul. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a céljuttatások és a bérfejlesztések is ráépültek az alapdíjakra - de ezzel mindenki tisztában van.

Évek óta aktuális lenne a kórházi finanszírozás alapkövének számító hbcs karbantartása is.

Ez egy óriási munka, de talán épp az államosítás révén jobban szervezhetővé, végrehajthatóvá válik. S ehhez hozzárendelhető egy olyan – épp előkészület alatt álló – ágazati informatikai rendszer, amelynek szerves részét képezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is. Jó esélyt látok arra, hogy ez két éven belül megvalósul, és ezután anélkül, hogy a kórházakat túlterhelnénk, végre lehet hajtani egy korrekt adatgyűjtést.

Az OEP-nél egyébként milyen informatikai fejlesztések lesznek?

Az ágazati informatikai rendszer egységét zászlajára tűző e-Health program szerves részét képezik a nálunk zajló fejlesztések.  Ez egy EKOP-os program, ami gyakorlatilag ma már a szerződéskötés előtti stádiumban van, a pályázatot beadtuk, a minisztérium megfelelő szakhatóságánál zajlik az ilyenkor szükséges felülvizsgálat. Nagyon remélem, hogy két hónapon belül megköthetjük a szerződést. A fejlesztés lényegében három részből áll: a géppark felújításából, az alkalmazási szoftverek megvásárlásából illetve szoftverfejlesztésből. Köztudott, hogy az OEP számtalan számítógépes programmal működik, s bár ezekből ma is össze tudjuk gyűjteni például TAJ-számra a szükséges adatokat, ez meglehetősen bonyolultan történik. Ennek a 2,8 milliárd forintos

programnak az az egyik célja, hogy egy ilyen művelet akár gombnyomásra is végrehajtható legyen. Ugyanakkor teljesen új szoftverekkel történik majd többek között a finanszírozás, a gyógyszer- illetve gyógyászati segédeszközök ártámogatása, s amit igen fontosnak tartunk: folyamatba épített ellenőrzést lehet megvalósítani. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a rendszerbe épített, folyamatos ellenőrzés is az egyik alprogramja a pályázatunknak. A megváltozott, fejlett informatika ugyanakkor tovább erősíti a kialakult új szervezeti struktúrát és működést.

Horváth Judit
a szerző cikkei

Könyveink