3-6 milliárd forinttal csodát lehetne tenni
A több tízezres várólista ledolgozásához alig néhány milliárd forint is elegendő lenne. Jelenleg a leghosszabb ideig a gerincstabilizáló, a térd- illetve a csípőprotézis műtétekre kell várakozni.
Érdekes adatok derülnek ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár új, országos várólista rendszeréből. Az adatok azt mutatják, hogy változatlanul a szürkehályog műtét áll a topon, mivel összesen 28 830-an várakoznak a beavatkozásra, átlagosan közel négy hónapig. A Dél-Dunántúlon azonban ez akár 8-9 hónap is lehet, míg akad olyan térség, ahol ez alig valamivel több, mint egy hónap. A szürkehályog műtét egyébként a leggyakoribb műtéti beavatkozás, 100 ezer lakosra vetítve az esetek számát, teljesítjük az uniós átlagot. Nem így a csípőműtétek esetében, ahol az EU-ban 100 ezer lakosra jutó átlagosan 153 műtét helyett mi csak 96-ot produkálunk, s mögöttünk a sorban mindössze öt ország – például Románia és Ciprus – található.
A várakozók számát tekintve – nem véletlenül - második helyen az ortopédiai csípőműtétek találhatók, amelyre jelenleg valamivel több mint 9 ezren várnak átlagosan egy évig. Rosszabbul járnak azonban az Észak-magyarországiak, ahol majd másfél év után kerül műtőbe a beteg. A dobogó harmadik fokán az ortopédiai térdprotézis műtétek közel nyolc és félezer rászorulója található, itt a „listavezető” Nyugat-Dunántúl, ahol valamivel több mint három év a várakozási idő.
Az egyes térségek közötti szórást jól mutatja, hogy míg gerincstabilizáló műtétre Dél-Dunántúlon 983, addig Nyugat-Dunántúlon csak 15 napot kell várakozniuk a betegeknek. Az átlagos várakozási idő egyébként a nőgyógyászati műtétek esetében a legkevesebb, mindössze 15 nap.
Az aktuális műtéti várólistákon jelenleg valamivel több mint 68 ezer beteg szerepel, igaz ezek között vannak olyan esetek is – például a több ezer mandula, orrmandula kivételre várakozók -, akik épp csak egy kivizsgálás erejéig kénytelenek időben a műtét „előterében” tartózkodni. A betegek sorolásának okai közismertek: a teljesítmény volumen korlát (tvk) bevezetésével az egészségügyi intézmények havonta kénytelenek határt szabni a magas költségű, s nem sürgős beavatkozások számának. Egy-egy műtét árának azért van különösen nagy jelentősége, mert ettől függ, vajon belső átcsoportosítással csökkenthető-e a várakozók száma vagy sem. Jelenleg közel 10 ezren szorulnak olyan műtétre, amelyre a várakozási időt csak többletpénznek a rendszerbe juttatásával lehetne csökkenteni. A szakértők kalkulációi szerint ez alig 3-6 milliárd forintból megoldható lenne. Az OEP által újrafazonirozott várólista rendszer egyébként pontosan jelzi, hol haladja meg az elfogadható türelmi időt a betegek várakozása, mely területekre – orvosira és földrajzira egyaránt – szükséges kiemelt figyelmet fordítani.