Nem mindenre gyógyír a pénz

A némiképp mindig változó és bővülő Egészséges Budapestért Programról (EBP) adott tájékoztatást Cserháti Péter, a téma miniszteri biztosa. Az IME XII. Regionális Egészségügyi Konferenciáján a tervek egy új aspektusáról, az egyházi intézményekről esett elsősorban szó. Az egyházi kórházak ugyanis egyáltalán nem részesültek az elmúlt időszakban az uniós forrásokból, s ezt most, az EBP keretében igyekeznek pótolni. A Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) ennek keretében például 10 milliárd forintból átszervezheti telephelyei között a munkamegosztást, egy helyre csoportosítva a sürgősségi és az aktív fekvőbeteg, illetve a rehabilitációs-reumatológiai ellátást. Az intézmény ezen kívül gazdagodik egy CT-berendezéssel is.

A miniszteri biztos szerint izgalmasnak ígérkezik a BIK és a Bethesda tervezett fejlesztése, amely a mindhárom fővárosi térségben idővel megvalósuló gyermek-anyasági központ fejlesztések egyik szála. A két egyházi intézményben 2-es progresszivitási szintű szülészet-nőgyógyászatot alakítanak ki, amelyek „mögött” a Honvéd Kórház biztosítja a 3-as progresszivitási szintet. Mivel az egyházi kórházaknak 2012-től nincs területi ellátási kötelezettségük, így az egész országból fogadhatnak betegeket. A Bethesdában ugyanakkor kialakítanak egy perinatális intenzív centrumot (PIC) is. Cserháti Péter szerint ugyanis a jövőben némileg változik a PIC feladata, mivel az érintett koraszülöttek sokféle szövődménnyel küzdenek egy ideig még azután is, hogy kikerülnek az intenzívről. Ezért célszerű, hogy gondozásuk két éves korukig tartson, s szakmailag az a megfelelő, ha ezen az úton egy komplett gyermekkórház kíséri őket. Így az a döntés született, hogy északon a Bethesda, délen a Heim Pál Gyermekkórház, míg a főváros nyugati részén, a budai oldalon a Semmelweis Egyetem végzi majd e tevékenységet.

Időközben megkezdődtek a tárgyalások a MAZSIHISZ Szeretetkórházával is, amely geriátriai szakkórházi feladatokat vállalna fel, míg a Szent Ferenc Kórház tovább erősítené jelenlegi portfóliáját, a kardiológiai rehabilitációt. S talán révbe ér az evangélikusok 15 éve formálódó kórházalapítási terve is.

Most már csak az a kérdés, hogy mi mennyibe fog kerülni. A most épülő, hét kórház összevonásával kialakuló-épülő, 649 aktív ágynak helyet adó új bécsi központ – amelyet három évig terveztek, építésére 9 évet szántak, de két évet már csúsztak – 310 milliárd forintba kerül. Budapesten ugyanakkor – emlékeztetett a miniszteri biztos – lényegében a város arculatának átrendezése történik az egészségügy rendbetétele során – miközben az építőipari árak folyamatosan emelkednek, s égető a szakemberhiány.

Az olimpiai indulás visszavonása akár befolyásolhatja az amúgy sokat vitatott dél-budai centrum helyszínét. Az biztos, hogy a Galvani híd felépítése, valamint az 1-es villamos nyomvonalának meghosszabbítása mindenképp megtörténik, mint ahogy az is kiderült, lenne hely a kelenföldi pályaudvar szomszédságában. A vasút közelsége nem akadály, hiszen az új bécsi centrum is egy pályaudvar tőszomszédságában kap helyet. A döntés a kormány kezében van, a helyszín megváltoztatása nem jelentene különösebb többletmunkát.

Digitalizált egészségügy, elégedett beteg

A lakosság 11 százaléka – 1,1 millió ember – egyáltalán nem veszi igénybe az E-Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat, legyen szó gyógyszer-ártámogatásról, alap- vagy szakellátásról. A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy 80 ezer ember vált ki oly módon ártámogatásban részesülő gyógyszert, hogy ezt nem az E-Alap által finanszírozott intézmények valamelyikében írták fel. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint ezek vagy pro familia receptek, vagy magánrendeléseken íródott vények.

Külön kihívást jelent az egészségügy számára a társadalom öregedése, amelynek eredményeként exponenciálisan nő az E-Alapra nehezedő teher. Példaként említette, hogy a gyógyító-megelőző kassza 88 százalékát a lakosság 20 százaléka használja fel. „Ebből a helyzetből kell kiindulni, a kihívások nem csökkennek, hanem nőnek” – kommentálta az adatokat.

A gyógyító-megelőző kassza 41,7 százalékkal nőtt 2010 és 2017 között (791-ről 1.121,4 milliárdra), míg a szakellátásnak 300 milliárdos többlet jutott 2016-ban 2009-hez viszonyítva. E többletet azonban nem érezte meg sem a szakma, sem a betegek, ami azt az államtitkári felfogást erősíti, hogy nem csak pénzen múlik az elégedettség.

Magyarországon 27 éve van felsőfokú, diplomás szakápoló képzés, ám ennek ellenére nincs olyan feladat, amit csak ők végezhetnének. Holott a humánerőforrás gondok megoldására csak akkor lesz lehetőség, ha sikerül olyan feladatokat átadni, amit más országokban már rég nem orvosok végeznek. Mint kiderült, e feladatok átadás-átvétel ügyét szívesen felvállalja az államtitkár, aki arra is emlékeztetett, hogy az OECD országaiban sem orvosokból, hanem szakdolgozókból, ápolókban van hiány. Az ügy rendezését az is sürgeti, hogy ősztől elindul az Msc szintű szakdolgozó képzés.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az e-Health az a pont, amely hozzájárulhat a betegek közérzetének javításához. Ennek érdekében az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) továbbfejlesztésekor rendet vágnának a betegelőjegyzési rendszerben, bekapcsolva az ország összes intézményét egy közös, országos előjegyzési rendszerbe.

A hamarosan, pilot formájában induló EESZT-ről a későbbiekben is szó esett. Kiderült például, hogy a korábbi információval szemben „üresen” indul a rendszer, vagyis a működés kezdetétől töltődik fel az állampolgárok dokumentumaival, legyen szó akár receptekről, zárójelentésekről, vagy beutalókról. Később szóba kerülhet a korábbi egészségügyi dokumentációk feltöltése is, de ehhez akkor módosítani szükséges az érintettek digitális önrendelkezési jogát, annak érdekében, hogy a több évvel korábbi dokumentációjuk hozzáférhetőségéről is rendelkezhessenek.