Szakmai kollégiumok: startra kész a rendszer
Kétszintű struktúrával, tagozatokkal, s a mögöttük működő kollégiumi tanácsokkal számol az államtitkárság; 2011. április elsejétől már az új testületek regnálnak majd.
Mint arról a MedicalOnline korábban hírt adott, az egészségügyért felelős államtitkár a kollégiumi rendszer átalakításának mikéntjét kidolgozó szakértői csoportot hozott létre. Megszületett a döntés: kétszintű lesz a rendszer – tudtuk meg Velkey Györgytől, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatójától, akit az egészségügyért felelős államtitkár a testület munkájának koordinálásával bízott meg. A tárca tervei szerint a szakmai kollégiumokról szóló rendelet 2011. február 15-én lép majd hatályba, a választásokat legkésőbb március 15-ig kell lefolytatni. Az új testületek április elsejétől segítik Szócska Miklós munkáját.
Ami a kétszintű megoldást illeti, a 2008-ban létrejött 49 szakmai kollégiumot egyetlenegy váltja fel, amelynek 60, egyenként három-három fős tagozata lesz. Ezek mindegyike egy-egy szakmát képviselne, akárcsak a korábbi testületek. Ily módon a kollégium összesen 180 tagot számlálna a korábbi több mint hétszáz helyett. Az egyes tagozatok mögött – a képviselt szakma nagyságától függően – 5-15 tagú tanácsadó testület állna, amelynek tagjait a szakmai társaságok delegálnák, de helyet kapnának soraikban a tagozat résztvevői is. Ami az utóbbiakat illeti, őket az államtitkár választja ki a klinikák, egyetemek, kórházak jelöltjei közül. Az adott terület országos szakfelügyelő főorvosa is tagja lesz e grémiumoknak.
A két szint működésének mikéntjét Velkey György a parlamentéhez hasonlította. A tanácsadó testületek feladata lenne a nagy, szakmai „útjelző táblák”, vagyis az irányelvek, a minőségi kritériumok, a minimumfeltételek megfogalmazása – a példánál maradva, ez lenne a „törvényhozás” – míg a végrehajtás, a kritikák, javaslatok, észrevételek továbbítása az ágazati irányításhoz a tagozatra hárulna, akárcsak a szinte naponta felmerülő kérdésekre, problémákra - például otthonszülés, gyermek hospice - történő gyors reagálás. A gyakorlati működésre a főigazgató saját területéről hozott példát mondván: a gyermekgyógyászatot érintő témában az érintett tagozatok – gyermekgyógyászok, gyermeksebészek és gyermekpszichiáterek – kilenc képviselőjét szólítanák meg, s ez így működne más szakterületek esetében is.
A korábbi szisztémával nem azért kell szakítani, mert az az ágazat előző vezetéséhez kötődik, hangsúlyozta Velkey György. A gondot részben a testületek egyenetlen működése okozta, s az, hogy a merev szisztémából adódóan nem volt képes a rugalmas reagálásra, s így meglehetősen esetlegessé vált az egészségpolitika alakításában való részvétele. A váltást sürgette az is, hogy az egészségügy rendszere jelentős átalakítás előtt áll, s e munkálatok során elengedhetetlen a szakmai érvek megjelenítése az egészségpolitikában.