Rajtra kész a kollégiumi tervezet
Elkészült a szakmai kollégiumok átalakítását meghatározó minisztériumi előterjesztés. Bár az új struktúrájú kollégium tagjaira több szervezet is javaslatot tehet, kinevezésük államtitkári beleegyezéstől függ, akárcsak a testület háttérszervezeteként tevékenykedő kollégiumi tanácsok vezetőinek esetében.
Március közepéig szeretnék törvénybe iktatni a szakmai kollégiumok új rendszeréről szóló törvényt, s lebonyolítani az ehhez kapcsoló választásokat, jelentette be a minap egy tanácskozáson Szócska Miklós államtitkár. Az új struktúrát felvázoló részletes javaslat – mint az a portálunk birtokában lévő dokumentumból kiderül – lényegében elkészült.
A tervek szerint kétszintű szervezet jönne létre. A jelenlegi több tucatnyi szakmai kollégiumot egyetlenegy váltaná fel, ám ez – szakterületenként három-három fővel – 60 tagozatot ölelne fel. E tagozatok – tehát a szakmai kollégium – tagjaira a jelenlegi szakmai kollégiumok, a kamarák, szakmai szervezetek, valamint az egyetemek, s egyéb, egészségügyi képzést folytató felsőfokú intézmények tehetnek javaslatot, ám kinevezésük a szakminiszter privilégiuma. S bár a tagok mandátuma négy évre szól, azt az államtitkár bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja.
A szakmai kollégium vezetőségét – elnökét, két alelnökét, s két titkárát – az egészségügyért felelős államtitkár jelöli ki, visszavonásig érvényes megbízatással.
A tagozatok háttérbázisát a szakmai kollégiumi tanácsok alkotnák, amelyek – az adott szakma „nagyságától” függően – 5–15 taggal működnek. Tagjait az adott szakmában tevékenykedő szakmai társaságok és egyesületek delegálják, fontos kitétel azonban, hogy e testületekben helyet kell kapniuk az adott szakmához tartozó legfontosabb, úgynevezett szubspecialitások képviselőinek is. Az egyes társaságok által delegálható tagok számát – kamarai javaslatok alapján – az államtitkár hagyja jóvá, s a tagok közül ő jelöli ki – négy évre szóló megbízással – e kollégiumi tanácsok vezetőit.
Míg a kis létszámú tagozatok finanszírozási, oktatási, progresszivitási valamint a kapacitást érintő kérdésekben fogalmazhatják meg véleményüket, s többek között szakterületük stratégiai kérdéseiről alkothatnak koncepciót, a tanácsok tevékenységének középpontjában inkább a gyógyítás áll. Az ő feladatuk lesz a szakmai irányelvek, protokollok, módszertani levelek összeállítása, a tudományos fejlődésből adódó új információk, valamint a legfontosabb napi problémák továbbítása a szakmájukban illetékes tagozathoz.
A 180 fős szakmai kollégiumnak évente legalább egyszer, tagozatainak hatszor, a tanácsoknak pedig minimum három alkalommal kell ülésezniük. Az új struktúra működtetésére közel 50 millió forint áll rendelkezésre.
A tervezet szigorú összeférhetetlenségi szabályokat ír elő, amelynek keretében elsősorban az egészségügyi beszállítókhoz – gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, orvostechnikai berendezéseket gyártók illetve forgalmazók, s egészségügyi szolgáltatók – fűződő kapcsolatokra fókuszálnak.
