Megújuló gyermekorvosi alapellátás

Nehézségek persze szép számmal akadnak – árnyalta a képet a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a szervezet XXIII. Őszi Konferenciáján.  Póta György szerint gondot okoz például, hogy e praxisok, s képviselőik két nagy rendszer között működnek, s kérdés, mikor, hova tartoznak. Szakmailag, képzés, továbbképzés szempontjából a gyermekgyógyászathoz, a klinikumhoz, szerkezetileg, módszertanban pedig a háziorvosláshoz. Ezért az alapellátáson belül önálló, az ország egészét lefedő, területi igényekhez alkalmazkodó, a jelenleginél rugalmasabb alrendszerként képzelik el a jövőjüket. Mivel a jelenlegi szabályok általánosságban a háziorvosi rendszerről szólnak, s nem tartalmaznak gyermekgyógyászati specifikumot, ezért szeretnének létrehozni egy olyan módszertani központot, amely a szervezési feladatokon túl, javaslatokkal is élhetne a minisztérium felé.

A finanszírozás elmúlt években bekövetkezett 30-40 százalékos emelkedése csőd közeli helyzetből hozta ki a praxisokat, ám nincs motiváló ereje, ha mindenki, mindig ugyan annyit kap. Mindenképp szeretnék – fejtette ki Póta György –, ha többlettevékenységet is végezhetnének az alapellátásban, amire egyébként az alapellátási törvény a második szakvizsga alkalmazásának kimondásával lehetőséget is teremt. A gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkező orvosok a jelenleginél sokkal többet tudnának tenni, hangsúlyozta az elnök. Gondot okoz továbbá, hogy a nyugdíjba vonulás, elhalálozás miatt megürülő gyermekorvosi praxisokat az önkormányzatok megszüntetik, az érintett gyermekek a vegyes praxisokba kerülnek.

Egységes képzést kérnek

Fontosnak tartanák továbbá, hogy az orvostudományi egyetemek egységes képzést nyújtsanak, ugyan olyan gyakorlatot tartsanak, s ugyan azt a tudást kérjék számon. Ez most ugyanis nincs így. Ráadásul a gyermekgyógyász rezidens képzés pár hónapos alapellátási gyakorlatát a klinikák helyben, saját, egyébként alapellátásnak minősülő ambulanciájukon végeztetik a szakorvos jelöltekkel, akik ily módon nem találkoznak a valódi alapellátással. A HGYE ezért egy olyan tutor rendszer – minőségi oktatóhálózat – kialakítását tervezi, ahol valódi praxisokban készülhetnek fel szakvizsgájukra a fiatalok.

Az utóbbi témáról az eseményen megjelent egészségügyért felelős államtitkár is szót ejtett, elismerve, hogy a négy egyetem curriculumai meglehetősen eltérnek egymástól, akárcsak a kimenő kompetenciák, miközben a rezidensek azt szeretnék, hogy a gyakorlati képzés is minőségbiztosított legyen. Minderről – az autonómia tiszteletben tartásával – tárgyalni fognak az intézményekkel. Ónodi-Szűcs Zoltán ehhez kapcsolódva azt is elmondta, az ösztöndíjak emelésére is sor kerül, de csak a béremelések lezárultával, mivel szeretnék elkerülni, hogy bérfeszültség alakuljon ki a szakorvosok illetve a jelöltek között.

Változhat az oltási rend

Az államtitkár külön szólt az oltási rendről. A bárányhimlő elleni védőoltással kapcsolatban jelenleg kétféle elképzelés van: kötelező lesz, vagy – mivel súlyos szövődményeket terhesség alatt okozhat – a betegségen át nem esett 16 éves lányok kapnák meg a védőoltást.  A meningococcus B esetében az ártámogatás mértékéről kell döntenie a kormánynak, a kanyaró elleni védőoltás pedig immár a felnőtteket érintené. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy a Romániával határos megyék egészségügyi dolgozóinak kanyaró elleni védettségét vizsgálva kiderült, hogy 10-20 százalék közöttire tehető a kanyaró ellen védtelen egészségügyiek száma. Ezért felmerült, hogy az ország minden egészségügyi dolgozójára kiterjesztenék a vizsgálatot.